Betű - Typographia, 1956 (88. évfolyam, 1-9. szám - 1-2. szám)

1956-01-01 / 1. szám

2 A második ötéves terv első hónapjában... (Folytatás az 1. oldalról) Gyártmányainkkal a népgazdaságot segítjük Az Oralid Papírfeldolgozó Vállalat dolgozói, a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban alaposan tanulmányozták a Központi Vezetőség határozatát és a SZOT Vik. plénumán elhangzottakat. A feladatok megismerése érdekében komoly felvilágosító munka folyik, amelyet az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság a legmesszebbmenően támogat. Több bizottság alakult műszakiakból és élenjáró fizikai dolgozókból az újítási lehetőségek feltárására és konkrét kidolgozására. A felvilágosító munkához tartoznak a színvonalas műszaki értekezletek és a széles sikálájú összevont ankétok, amelyek helyes irányú javaslatok megtételére ösztönzik a dolgozókat. A helyes szervezési tevékenység eredményeképpen a vállalat dolgozóinak többsége részt vesz a műszaki fejlesztési mozgalomban. A mai napig kialakult eredmények azt bizonyítják, hogy ezek a megmozdulások nem kampányszerűek, hanem állandó jellegűek. Az Oralid Vállalat dolgozói megértik, hogy rendkívül fontos pl. az új gyártmányok bevezetésének problémája. Ennek következtében az újítások nagy hányada ilyen jellegű, illetve az új gyártmányok ésszerűbb, gazdaságosabb termelését biztosítja. A vállalat dolgozói az eddigiek mellett további új gyártmányokat akarnak a közeljövőben bevezetni, amelyek közül megemlíthető a PVC- vel bevont linoleumpótló bőrpapír, a törékeny anyagok, műszerek csomagolásához használható különleges , párnázott papír, a feketevonalú újfajta fénymásolópapír stb. A bőrpapír alapanyagát a kartonlemezgyár fogja gyártani olcsó hulladékból. Az Oralid Vállalat dolgozóinak célja a korszerű technika alkalmazása, a fejlettebb műszaki eljárásokkal történő munkafolyamatok bevezetése. A dolgozók tudják és érzik, hogy a megkezdett úton haladva és a jelenlegi eredményeket fokozva, komoly mértékben segíthetik elő népgazdaságunk szocialista építését, Gabányi András, az Oralid Vállalat igazgatója jelezését (a kötést, nyomást stb.), tehát a nyomdai kötészeti előállítás hiányosságait is. Meggyőződésem, hogy e kettős, de végeredményben egységes munka: az olvasók — s ezen belül a fiatal olvasók — belsőleg-külsőleg szép és értékes művekkel való ellátása olyan megtisztelő feladat, melyet csak a nyomdák és a kiadók legszorosabb, megértő együttműködése alapján lehet mind magasabb és magasabb fokra emelni. Mi, nyomdák és kiadók, az 1956-os évben is bizonyítsuk be, hogy fejlődésünk szakadatlan, hogy munkánk felfelé ívelő, s hogy ezért eredményeink nem gátjai, de további ösztönzői a magyar könyvkultúra széles kibontakozásának. Fazekas Anna, az Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója: Hogyan növelik az Állami Nyomdában a munka termelékenységét Az Állami Nyomda dolgozói 1955-ben jó munkát végeztek, amit a termelési és az önköltségi terv túlteljesítése, a termelékenység növelése számokkal is bizonyít. Ez év elején műszaki konferencián és ezt követően termelési értekezleteken megtárgyalták azokat a feladatokat, melyeket az 1956. évi tervszámok tartalmaznak. A Központi Vezetőség határozatai és útmutatása nyomán megtették felajánlásaikat. A műszaki konferencia határozatai nyomán az Állami Nyomda dolgozói célul tűzték ki, hogy a tervszámokon túlmenően 1,5 százalékkal emeljék az egy főre, egy napra eső termelési érték, tehát a termelékenység mutatószámát és ezzel az 1955-ben elért eredményhez képest összesen 5,3 százalékkal növeljék a munka termelékenységét. Feladatul tűzték ki, illetve vállalták, hogy az 1955. évi tervhez képest 1,3 százalékkal csökkentik a műveleti költséghányadot, ami egyúttal az 1956. évi tervfeladat 0,5 százalékos túlteljesítését is jelenti. Munkájuk sikerét biztosítani fogja a nem értékesíthető gépállási időnek negyedévenként negyedszázalékkal történő csökkentése, a kikészítőosztály kisgépesítése, a munkamódszerátvétel széleskörű kiterjesztése és ennek révén a 100 százalék alatt dolgozók számának leszorítása a felére. Üzemegységenként és műhelyenként tételesen határozták meg azokat az összegeket, amelyeket egyrészt az anyagköltségek, másrészt a selejt csökkentése révén terven felül meg kell takarítaniuk. Jelentősen előtérbe lép a technológiai fegyelem további megszilárdítása. Fejlődést kívánnak elérni a nyomda dolgozói és vezetői a mélynyomás területén mind a termelési volumen növelésével, mind az új, még értékesebb munka- és termékféleségek bevezetésével. Az Állami Nyomda bélyegei a változatossággal, a minőség növelésével, a háromszínű bélyeggyártás továbbterjesztésével újabb dicsőséget szereznek majd bel- és külföldön egyaránt. Fokozott gonddalkezeljük a munkavédelmi berendezéseket, kulturális és szociális intézményeinket. További bővítésre kerül a nyomda balatonszántódi családi üdülője, parkosítás révén tovább szépül a napközi otthon környezete. A közös vállalás helyességét a dolgozók százainak konkrét felajánlása biztosítja. Csak a legkiemelkedőbbeket említjük: Mikics Antal többszörös sztahanovista gépmester, a könnyűipar kiváló dolgozója vállalta, hogy január 31-ig eléri 1959. május 1-i tervének teljesítését és emellett egy ifjúmunkást nagygépi berakásra megtanít. Ugyancsak felajánlásunk teljesítését segíti az a géptermi újítási javaslat, amely a berakásnál a felállítási idők megtakarításával a gépállási idők megrövidítését biztosítja. Vagy beszélhetnénk Dénárt Miklósné korrektorunkról, aki a monószedés terén tökéletesíti tudását. Kiemelkedő Németh Gyuláné offset berakónő vállalása, aki átadja munkamódszerét a vele egy teremben dolgozó ifjúmunkásoknak és a hozzalék papír 60 százalékát kívánja 1956-ban megtakarítani. Jó vállalásokat tettek a karbantartó részleg dolgozói is. Schwarcz Béla és Onódy Ferenc villanyszerelők a belső szállítás szűk keresztmetszetén kívánnak segíteni, amikor felajánlották, hogy újításukkal, gondosabb munkájukkal kiküszöbölik a teherliftek motorjának kiégését. Az Állami Nyomda minden dolgozója feladatának tekinti, hogy a terv kötelező előírásain túlmenően győzelemre segítse a kollektív vállalást, mert ezzel dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának további emeléséhez járul hozzá. Éppen ezért szívesen vállalják a részvételt a szakszervezetben és a vállalati keretek között rendezett továbbképző tanfolyamokon. Kolumbán Dezső, az Állami Nyomda ÜTB-elnöke Több és szebb könyvet A felszabadulásunk óta eltelt tíz esztendő folyamán könyvkiadásunk igen komoly eredményeket ért el. Eredményeink nemcsak a megjelent művek irodalmi-művészi fejlődésében nyilvánulnak meg, de a könyvek példányszámában és nyomdai kivitelezésében is. Az elért eredményekkel azonban még korántsem lehetünk elégedettek: tovább kell fokoznunk azt a lendületet, odaadást és szenvedélyes ügyszeretetet, amely eddig is áthatotta a könyvkultúra részeseit, s amely nélkül eddig sem sikerült volna az átlag fölé emelkedő eredményeket elérnünk. Az 1956-os esztendő könyvkiadási tervei az első évekhez képest újabb mennyiségi és minőségi emelkedést írnak elő, azaz: sokkal több és sokkal szebb könyvet kell adnunk az olvasók, a vásárlók kezébe, mint 1955-ben. Az olvasók — a kisgyermekektől kezdve, az ifjúságon át, a felnőttekig — állandóan figyelemmel kísérik a megjelenő könyveket, s elismerő szavaik mellett számos, többségükben jogos és helytálló kritikával is illetik a kiadványokat. E bírálatok egyaránt érintik a könyvek irodalmi-művészeti tartalmát, szerkesztési munkáját, jegyzeteit és kivi tET. Részletek a Győr-Sopron megyei Nyomda intézkedési tervéből A Központi Vezetőség levelét aktívaülésen tárgyalták meg a Győr-Sopron megyei Nyomda dolgozói. A felvetődött javaslatok alapján egy 20 pontból álló intézkedési tervet állítottak össze, határidők és felelősök megjelölésével. Az intézkedési tervben vállalják: Cicerómércés, motorral hajtott körfűrészt készítenek az ólomsorok vágásához, saját rezsiben. Háziszabványt dolgoznak ki a különböző rendeltetésű és alakú nyomtatványok papíralakjára, szedéstükrére és margóelosztására. A lábbal hajtható számozógépet átalakítják motorikus meghajtásúra. Ez egyrészt a dolgozók fizikai erejét kíméli, másrészt a termelékenységet emeli. Színes, ízlésesen készített nyomtatványokat népszerűsítő mintafüzetet készítenek. Az újság címbetűinek kímélése érdekében kisebb címeket és alcímeket szedőgéppel szednek. Hőmérőket szereznek be a szedőgépek és a fotó-ólom szükséges hőfokának ellenőrzésére. Ez egyrészt megkönnyíti a fűtőautomaták helyes beállítását, másrészt a túlhevítést, az ötvözet nemesebb részeinek kiégését megelőzi. Az egyik automata nyomógéphez önműködő kikapcsoló berendezést szerkesztenek. Ezzel lehetővé válik, hogy egy felügyelő két automata gépet kezeljen. A TMK, gyártáselőkészítés munkáját szabályozó, a szedéstárolás, a présaranyozás egyszerűsítését célzó intézkedések is szerepelnek a vállalat intézkedési tervében. A Központi Vezetőség határozata szellemében, Stanitz József művezető tervei alapján, hulladékanyagokból, tekercspapír nyomásához saját rezsiben egy kis rotációs gépet készítettek. Ezzel lehetővé tették a helyi igény kielégítését. A nyomóelemek pontos magasságellenőrzéséhez egy magasságmérő műszert szereztek be, amely komoly mértékben emeli a termelés műszaki színvonalát. •4 Budai Dobozgyár dolgozóinak versenyvállalása a második ötéves terv első évére Megtárgyaltuk az 1956. évi tervfeladatokat és elhatároztuk, hogy vállaljuk ennek a feszített tervnek a túlteljesítését. Vállaljuk ezt azért, hogy pártunk határozatai minél előbb megvalósuljanak. 1955-ben tervünket 11, 3 százalékra teljesítettük. A negyedéves tervkötelezettségünknek éves viszonylatban 106,1 százalékban tettünk eleget. Termelékenységünk 8,5 százalékkal emelkedett, önköltségünket 2,4 százalékkal csökkentettük. Mi, a Budai Dobozgyár dolgozói úgy érezzük, hogy 1956- ban még többet vár tőlünk pártunk és a dolgozó nép. Tervünk túlteljesítésével segítjük megteremteni az anyagi alapját dolgozó népünk jólétének. Ezért: Termelési tervünket december 20-ra teljesítjük és ezzel 9 munkanappal előbb teszünk eleget kötelezettségünknek. Negyedévenként 2 nap előnyt szerzünk, de az első negyedben 3 nap előnyre teszünk szert. Vállaljuk, hogy dekádról dekádra a gyártási programnak megfelelően ütemesen fogjuk termelési terveinket túlteljesíteni. 1956-ban 1 millió 400 ezer forinttal adunk többet népgazdaságunknak, mint amennyit a terv előír. Ezzel a népgazdaság velünk kapcsolatban levő ágait is a túlteljesítés lehetőségéhez juttatjuk. A felszabadulás, május 1. az alkotmány évfordulója és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére műszakot tartunk. 2. Pártunk márciusi és novemberi határozatainak, továbbá a SZOT Vik. plénumán hozott határozatok szellemében vállaljuk, hogy termelékenységi tervünket 1,5 százalékkal túlteljesítjük. Ezzel 1955-höz képest 5,5 százalékos emelkedést érünk el. Fiatal és új dolgozóinkkal még körültekintőbben foglalkozunk, nagy súlyt fektetve a nevelőmunkára és ahelyes munkamódszerekre. 3. önköltségi tervünk a megváltozott gyártmányok miatt igen nagy feszítést tartalmaz. Ennek ellenére vállaljuk, hogy ezt a tervet teljesítjük. Az 1955. évi költségeinkhez képest (86,7 százalék) 1,2 százalékos csökkentést kívánunk elérni, s ez annál is inkább jelentős, mert az előző években megszakítás nélkül nagymértékben csökkentettük költségeinket. A sajtdoboz préselést gépesítjük. A szakmai tudás fejlesztése érdekében oktatást szervezünk. Reméljük, hogy ezzel a vállalással jelentősen, a magunk erejéhez mérten hozzá fogunk járulni hazánk további erősödéséhez, nagy ügyünk, a szocializmus megvalósításához. A Globus Nyomda 1956. évi felajánlásából Az offset gépterem a szakmai fejlődés és a termelékenység emelkedése érdekében üzemi gépmesterkört alakít, ahol a dolgozók szakmai tapasztalataikat kölcsönösen kicserélhetik, problémáikat megvitathatják. A szakképzettebb gépmesterek vállalják egy-egy tanuló offsetgépmester patronálását, a kidolgozott tervezet szerint. A dobozosztályon a kombinált gépeken a kartonok törésének elkerülésére új nedvesítő eljárást vezetnek be. Ezzel a minőséget javítják és az önköltséget csökkentik. A domborcímke osztályon az önköltség csökkentése érdekében szélesebb körben alkalmazzák a fotomechanikai úton való vésetek készítését. 25 százalékkal olcsóbb így a véset készítése és jobb a minősége. A kapszulaosztályon a függőcimkék lyukasztását a nyomással egybeépítik, ezzel a lyukasztás külön műveletét megtakarítják. A baleseti veszély kiküszöbölése érdekében hetenként felülvizsgálják az üzem karbantartói a gépek indító, sebességszabályozó és fékberendezéseit, valamint a munkásvédelmi felszereléseket és a hajtómotorok állapotát. Ezzel elősegítik, hogy a gépek állandóan üzemképesek legyenek. Állásidőcsökkentést érnek el. Werner Vilmos ÜB-elnök. ★ A nyilatkozatok közlését a BETV februári számában folytatjuk. 1956. január Közös erővel a földrengés károsultjaiért Újjáépült Zsigmond Károly háza A földrengés alkalmával megmozdult a föld Dunaharasztin is és — a többi közt — rommá változtatta Zsigmond Károlynak, az Állami Nyomda szedőjének lakását. Zsigmond elvtárs másnap letörten jelentkezett osztályvezetőjénél, átadta az elkezdett munkát, hogy hazatérve, valamiképpen elkezdje — maga sem tudta hogyan — a romtakarítást. Nem engedték el üres kézzel. A vállalat 500 forint gyorssegélyt utalt ki, s alig ért haza, következett az együttérzés többi jele: megjelent az ÜB elnöke, a vállalat gondnoka egy kőművessel, hogy felmérjék, mennyi anyag kell a lakás helyreállításához. Szomorú kép fogadta őket. A három helyiségből egynek maradt meg három fala, az is megrepedezett. Törmelék és rom hevert mindenütt. A családnak meleg szobát teremteni, ez volt mindannyiuk első gondja. Egy nappal később építőanyaggal, téglával, cementtel és mésszel megrakott autó állt meg Zsigmondék kertje előtt. A szedőosztály néhány dolgozója, az osztályvezető s a kőműves érkezett. A romok gyors eltakarítása után helyrehozták a megrongálódott falak repedéseit, felhúzták a negyedik falat, s hogy a kis család ne fázzon, rendbehozták a kéményt is. A szoba fűthetővé vált. Délután 4 órakor Zsigmond Károly és családja beköltözött. Mire az első szoba lakhatóvá vált, új látogatók érkeztek. Az Állami Nyomda igazgatója, műszaki igazgatója és a vállalat építészmérnöke azért jöttek, hogy felmérjék a másnapi munka lehetőségeit, megállapítsák a teendőket, az anyagszükségletet. A vasárnapi szünnapot ez alkalommal munkanappá változtatta az a 24 lelkes, áldozatkész szedő, aki pártszervezetének agit.-prop. titkárával, osztályvezetőjével, csoportvezetőjével az élen, folytatta az előző napon elkezdett helyreállítási munkát. Alkonyatig rendbehozták a konyhát, a kéményt és a tetőszerkezetet, keddre csak a kis szoba helyreállítása maradt. Ekkor már felhasználhatták a tanács által kiutalt építési anyagot is. Újjáépült a ház. Zsigmond Károly elvtárs ismét 150—155 százalékra teljesíti tervét, s a család elégedetten várja este. A környék lakói velük együtt örülnek a ház újjászületésének. Tudják, hogy a párt, az állam, a szakszervezet segíti a nép erőfeszítéseit. Zsigmond Károly levelet írt az Állami Nyomda vállalatvezetőségének és üzemi bizottságának: „Hálás szívvel köszönöm azt a gyors segítséget, amellyel földrengéssújtotta lakásomat dolgozótársaim közreműködésével helyreállították ... ígérem, hogy további jó munkával járulok magam is hozzá a szocializmus építéséhez.“ Befejeződtek a szakszervezeti választások A szakszervezeti bizottságok újraválasztása befejeződött. Alapszervezeteink a választásból megerősödve kerültek ki és jelenlegi összetételükben megfelelnek a követelményeknek. A választások előkészítésében és levezetésében a szakszervezeti aktivisták az ÜB-elnökök irányításával részt vettek. Számos helyen (Ozalid, Vegypapírgyár, Műszaki Könyvkiadó, stb.) több ÜB-tagot választottak, mint az 1953-as választáson. Az üzemi bizottságokat megfelelő számú póttaggal egészítették ki, ugyanakkor minden alapszervünkben számvizsgáló bizottságot választottak. A bizalmiak száma is jelentősen emelkedett. Amíg eddig 22 főre jutott egy bizalmi, addig most az egy bizalmira jutó tagok átlagos száma 17 fő. Emelkedett a TT-aktivisták és a társadalmi munkavédelmi felügyelők száma is. Alapszervezeteinkben a most lezajlott választás során megválasztott funkcionáriusok száma 5000 körül van, szemben az 1953. évi 4530 fővel. Ez az emelkedés a 10 százalékot is meghaladja. A választások után a SZOT határozata értelmében azonnal megkezdtük a funkcionáriusok oktatását. Megtartottuk az ÜB- elnökök 4 napos konferenciáját, valamint a bizalmiak tanfolyamát. Januárban és februárban minden funkcionárius oktatásban részesül. Megválasztottuk a társadalombiztosítási tanácsokat, a munkásellátási bizottságokat, a sportköri és a kultúrotthon vezetőségeket. Régi funkcionáriusaink nagy része becsületesen helytállt eddig is munkájában, ezért a változás az összes megválasztott aktivistákhoz viszonyítva mindössze 27,7 százalékos, az üzemi bizottságokon belül 23,3 százalék. . Kor szerinti megoszlás: a megválasztottak 83 százaléka 50 évesnél fiatalabb, 27 százaléka pedig ifjúmunkás. Nem tévesztettük szem elől a munkások és műszakiak helyes arányának kialakítását sem. A termelő üzemekben megválasztott funkcionáriusok 87 százaléka munkás és 12 százaléka műszaki dolgozó. Túlnyomórészt műszaki dolgozó, vagy kiváló szakmunkás lett a termelési-, újítási- és ésszerűsítési bizottságok elnöke, valamint a szakoktatási és műszaki propagandatanácsok elnöke. A vezetőségválasztó taggyűléseken a dolgozók nagy számban vettek részt, építő-, segítő bírálatban részesítették a lelépő vezetőségeket. Úgy látjuk, választási munkánk tervszerűen folyt és igyekezett betölteni azokat a feladatokat, amelyeket a párt- és SZOT-határozatok szakszervezetünk számára megszabnak. KÖZPONTI KULTÚROTTHONUNK FILMSZÍNHÁZÁNAK FEBRUÁRI MŰSORA Február 2—5-ig: TILTOTT SZERELEM, francia film. (5-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor is.) Február 9—11-ig: ZSONGÓ MELÓDIÁK, Strauss „Denevér“ című operettje német filmen. Február 16—19-ig: MARY HERCEGNŐ, színes szovjet film. Február 23—26-ig: AZ ÉLET HÍDJA, új magyar film. Február 12-én délelőtt fél 11 órai kezdettel filmmatiné. TILOS A JÁTÉK, dán film, gyermekek részére. Jegyek 2,5 Ft-os egységáron kaphatók. Az előadások csütörtökön, pénteken 6 és negyed 9 órakor, szombaton és vasárnap háromnegyed 4, 6 és negyed 9 órakor kezdődnek. Jegyek a mozipénztárnál és az üzemi közönségszervezők útján elővételben is válthatók.