Typographia, 1958 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-15 / 1. szám
1658 Méhány szó a kiadói szakosztály működéséről A kiadói szakosztály csecsemőkorát éli — még egyéves sincs. Tulajdonképpen májusban kezdte meg működését, azzal a tervvel, hogy az eddig elhanyagolt, félretett, speciális problémákat megoldáshoz segítse. Ezek során a szakosztály részt vett a Kiadói Főigazgatóság által vezetett bérrendezési tárgyalásokon, a bérrendezés vállalati problémáinak elintézésében, valamint egyes dolgozókat ért sérelmek orvoslásában. Ezután a szakosztály kezdeményezte a dolgozók kedvezményes könyvvásárlásának ügyét. Hosszabb ideig tartó huzavona után, ha nem is teljes, de részleges eredményeket értünk el, amelyek kiterjesztését továbbra is szorgalmazzuk, amint erre a papírellátás javulásakedvezőbb helyzetet teremt. Ugyanígy eljártunk a műszaki szerkesztők jogos és méltánylandó kérésének elintézésében, hogy az általuk szerkesztett könyvekből, amelyeken néha hátlapokig dolgoznak, munkapéldányt kapjanak, ugyanúgy, mint az irodalmi szerkesztők. Minthogy a Kiadói Főigazgatóság is támogatja a műszaki szerkesztők kérését ennélfogva remélhető, hogy ott, ahol ez még nem nyert, elintézési, a legközelebbi időben kedvezően intéződik el. A szakosztály részt vett a prémium-kérdés rendezésére irányuló, még be nem fejezett tárgyalásokon. Az időközben kifizetésre került prémiumok már részejen e tárgyalásokszellemében oszlottak meg a premizálhatók között. A szakosztály vezetősége továbbra is folytatja tárgyalásait a prémiumkérdés rendezése, a premizálhatók számának kiterjesztése, a prémiumösszeg felemelése érdekében. A szakosztály vezetősége több esetben sikeresen járt közbe egyes kiadóvállalatok dolgozóit ért sérelmek orvoslásában, valamint személyi, nyugdíj-, jutalom- stb. ügyekben. A szerzett tapasztalatok alapján javasoljuk, hogy a szakosztályhoz tartozó dolgozók panaszaik orvoslása ügyében forduljanak a Szakosztály vezetőségéhez. A szakszervezet apparátusa minden tekintetben segítette és a jövőben is segíteni fogja ezt a munkánkat . A szakosztály vezetőségének legfőbb feladata most a szakszervezeti bizottságokat, a szakszervezeti aktívákat hoz.[’ó.vígtal, hogy azok munkával lássák el a szakosztály vezetőségét. Sőt, munka vár még reánk, sok problémát kell megoldanunk, mindezeket csak a szakszervezet tagjainak részvételével és különösen a szakszervezeti bizottságok aktívabb közreműködésével oldhatjuk meg. Remélhető, hogy a szakszervezet most folyó szervező-oktató és propaganda-tevékenysége e tekintetben is megkönnyíti munkánkat. A napirenden levő kérdések közül a legfontosabbak a szakszervezeti üdülőépítés és az ezzel kapcsolatos külföldi csereüdültetések ügye, a Kiadói Klub fenntartásának és továbbfejlesztésének, a kiadói dolgozók szociális problémáinak megoldása, a munkafegyelem, munka megszervezése, oktatási kérdések stb. Minden munkatársunk együttes erőfeszítése, segítsége kell mindehhez. További odaadás szükséges, hogy a jó hírű magyar könyvkiadás még szebb, még olcsóbb könyvekkel örvendeztethesse meg a dolgozókat. Ki, mitvés Imre Az Athenaeum Nyomda híreiből Múlt hóban volt az Athenaeum Nyomda új, mélynyomó gépi érmének próbaüzemeltetése. A három kiváló keletnémet gyártmányú íves mélynyomó flép jó teljesítőképességről tett tanúbizonyságot, és főbb atnt 30W nyomás óránkénti sebességgel működött. Már a múlt évben megkezdték a nyomdai berendezések korszerűsítését. Új offset-gépeket vásároltak, továbbfejlesztik a többszínnyomást, mélynyomást, rotációs színes gépek beszerzését is tervezik. Beszélő számok bizonyítják az üzem örvendetes fejlődését. 1950-ten még csak félmillió könyvet készítettek, a megjelent 80 művet átlagosan hatezer példányban nyomtatták, műben 387 műnél mintegy 8 700 000 példányszámot értek el. A múlt év december 1-ig kiadott művek száma már meghaladta a 300-at és az elkövetkező , ívben még tévépei növekedéssel számol az Athenaeum. Ez a fejlődés egyedül a beruházások ttjén még nem érhető el, szükséges ehhez a párt- és szakszervezet, valamint a vezetők irányító munkája cím nem utolsósorban a dolgozói tlmudatos lelkesedése is. . . A nagy lendülettel megiault munkaverseny máris igen szép ereményeket mutat. A mi-ivminist rotációs dolgozói vállalták, hogy a IV. negyedévben az egyszínű munkáknál 12 százalékra, a szétszínűeknél 14 százaléka csökkentik a papírodott százalékot. (A 1I. negyedévi selejtszázalék a két színnél együttesen 11.4 százalék volt.) Októberben egy színnél 9.7 százalék, két színnél 10.3 százalék volt a selejt. A két szn együttesen 12,2 százalék. A ».»»«osztály tavali 97,3 százalékos önköltségét októberben tovább javította 90,3 százalékra, vállalt nyereségét 5800 forinttal túlteljesítette. ... . Az I. emeleti gépterem vállalta, hogy havi átlagos 1 800 000 nyomásmennyiségét s#O0OOO-ra emeli. Ökrözéiben 1 984 000 nyomást teljesítettel. A papírraktár, anyag- és vegyszerraktár dolgozói Vállalták, hogy a raktárban elfekvő anyagokat feltárják és értékesítik, s ennek eredménye eddig 10000 forint. A monoszidó osztály dolgozói tavalyi egy napra esti síedésmanynyitérfíikt októberben túlteljesítették. Az offset előkészítő 05,4 százalékos tavalyi önköltségét októberben10,7 százalékra csökkentette. A II. emeleti szedaterem Ofiltöltésége az 1936. ifi. negyedévi bázis- időszakihoz képest 111,1 százalék volt. Ezt a szeptember, október és november hónapok átlagaként 107 százalékra szorította le, így vállalásukat 4 százalékkal túlteljesítették és remélhető, hogy ez az ér utolsó havában még javult is. A földszinti nagygépterem dolgozói vállalták, hogy elérik az 1366. m. negyedévnek egy napra és egy főre eső ftyoffifisátlanát. Ezt november végéig 1 százalékkal túlteljesítették. A szakmunkás utánpótlást a szakoktatási tanfolyam biztosítja. A Vállalatnál 80 ipari tanuló részesül rendszeres oktatásban, az utóbbi hetekben a KISZ-szervezet javaslatára két ízben tartottak szülői értekszintet, amelyek - az elhangzott vélemények alapján - igen élénket segítik elő az oktatás munkáját ők nevező hatásukkal azt a célt szolgálják, hogy minél több jó szakmunkás, komoly gondolkodású fiatal, minél több egész ember kerüljön ki a tanulók köréből. Hrakelvadist tartott, deventber 18-án Miséje Tivadar szaktárs -A nyomás közben előforduló rendellenességekcímen a Nyomdaipari Műszaki Egyesületben. A jól látogatott előadást élénk vita követte, amely bizonysága annak, hogy az előadó olyan témát dolgozott fel, amellyel a nyomdaipar torüktón naponta találkozunk. Úgy tudjuk, hogy a nyomdaipari Műszaki Egyedlét hasonló tárgyú szakmai kőadásokat a vidéki nyomdavárosokban is kíván tartani. A Rádiótechnika januári terméból idézek egy mondatot, amit kézirat szerint így szedtek: »Mivel a kondenzátor forgórésze a bakelit henger 3,0 fordulatára tesz meg líne-ot, a teljes skálahosszat el kell osztani a 3,14-nak a 3,5 szeresével vagyis 10.09-al, kereken 11-4el.« Ha gondosan átolvassuk,csak öt helyesírási hibát találunk. A számjegy ahhoz kapcsolt toldalékok körül általában káosz uralkodik. Ezt igazolja a fenti mondatunk is. A rend kedvéért sorrendben elemezem a hibákat: 1. . forgórészenkét szóba kell írni, mert egybeírva nem alkot új fogalmat, 2. .., 3,3 szeresével ~ itt a kötőjelét hagyták el Indokolatlanul, mert így a helyes: 3,3-szeresével (3,5-tizedi-szeresével). 3. a vagyis kötőszó előtt mindenkor vesszőt teszünk. Esetünkben nem tettek. 4. ... 10,99-al — a toldalékot éppúgy, mint pl. a százalék- és fokjelnél (Vo-kal, "-kal) a ki nem írt »század- szó után hasonulás szerinti alakban kell írni: 10,99-dal (10,99[századjdal). 5. ... 11-el — egész számok toldalékja az utolsó számjegy ejtéséhez igazodik, mintha betűkkel imnánk: ügyel (tizeneggyel). Bizonytalanságot okoz az, illeszkedésben néhány vegyes hrinyó összetétel elhomályozulás.1. Ilyen a (férfifú). A rag először a még külön szónak érzett utótaghoz illeszkedett: férfinak (mert eredetileg öszszetétel: férj-fiú; vö. fiúnak). Mióta azonban egyre inkább egységes szónak érezzük, s vegyes hangú egyszerű szavak illeszkedési szabálya, 10. újabban kialakuló rendje érvényesül benne: férfire, férfinek, férfiré. A magas bangóvá átcsapott férfinek, férfire rágós alakok mellett azonban nincs férfiek, sem férfies (1. szótár). A kéziratokban gyakori hiba, és ezt — sajnol — a kéziratelőkészítésnél is legtöbbször figyelmen kívül hagyják, az elöl és az ebből képezett új fogalmak (elölről, elöljáróság), valamint az elöl szavak helytelen ékezése. Bár ezek a helyesírási szabályzat szótári részében is megtalálhatók, méghozzá magyarázattal: »elöl V, elül (hol?), elől (honnan?), menekül az ellenség elöl«, mágia az a tapasztalat, hogy nem mindenki számára világos. Ha történetesen nem revizor lenne az egyik kolléga, Aki szintán nem érti a kétféle ékezetnek a szavak értelmére kiható különbségét, akkor is érdemes néhány szóval foglalkozni vele, mert sok gépszedőt és korrektort félrevezet (megtéveszt) a helytelenül gépelt kézirat. Ma az eltelt mint önálló szót tekintjük, ha értelem szerint, helyi állapotot határozunk meg vele, rövide-t írunk, Pl. Az elöl ülők izgatottan figyeltek. Ebben a mondatban a bot? kendékre az elöl ülőkkel kapcsolatban egy elképzelt tömeg V. csoport érdeklődési irányának elején helyet foglaló személyekre gondolunk. Más. Az elöl elhelyezett mintadarabok szépek. Itt is értelemszerűen adódik, hogy a?, adott helyem elhelyezett mintadarabok közül a hozzánk legközelebb esőkről, vagyis ismét csak helyi állapotról van szó. A honnan? kérdésre felelő elől tőszó minden esetben hosszú ékezető. De csakis ha mint tőszó áll a mondatban. Mert ha a -rét ragot hozzákapcsoljuk, akkor is honnan? kérdésre felel, de a tőszó ő-jét mégis röviddel kell írni: elölről. Pl.: A számolást elölről kezdjük. Noha itt is honnan? kérdésre felelünk (az elölről határozóban), az elöl mégis rövid ékezető, mert az elölről határozó a holt kérdéshez illő elöl szónak -rőt rágós alakja (elöl + ről). * Nem lehet vitás, hogy a legtöbb probléma a szavak egybe-és különírása körül van, mégpedig azért, mert felsorolásukhoz még egy több százezer szavas szótár sem lenne elegendő. Ha az alábbiakat jól megjegyezzük, igen sok eddig homályos kérdést tisztázunk, melyekre a szótárban csak néhány példát találni. Az olyan v szókapcsolatoknál, ahol az utótag főnévből képzett -tí-ra, -ti-re végződő melléknév (pl. arc, főnév, arca melléknév), mindig különírjuk az előtte álló jelzőtől (pl. fehér: jelző, milyen? kertségre felel). Példák: beesett arcú, fekete hajú, kék szemű, vörös hasú, gyenge elméjű, dohos kabátú, ép elméjű, kevert fényű stb. Kivétel az épeszű, amit egybe kell írni. Személynevek helyett alkalmazható szókapcsolatoknál, ha tulajdonnévként kívánjuk használni, nagy kezdőbetűvel és egy szóba vesszük: a Feketehajú, a Vöröshajú, a Kékszemű stb Személynevek rövidülésekor csak a kezdőbetűket szokták írni, ponttal a végükön. Rag támlásakor sokan tévesen elhagyják a kötőjel előtti rövidítést jelző pontot. Ez nem helyese, a pontot mindenkor ki kell tenni: G. B.-en, J. Z.-nak stb. Mint st példák mutatják, a ragot a kiejtett teljes formának megfelelő alakban kell kapcsolnunk: B.(álint)-ön, E.foktális-fuik. Somogyi Dezső HELYESÍRÁS Ds TYPOGRAPHIA A bérfizetés új határnapja a nyomdaipari üzemekben A Typographia múlt havi számában teret adtunk azoknak a panaszoknak, amelyek a nyomdaiparban a bérfizetés határnapjának túlzott előrehozásából származtak. Szakszervezetünk Elnöksége megvizsgálta a felmerült kívánságokat, és megállapította: jogos a dolgozók követelése, hogy a végelszámoláskor valóban végleges bérszámfejtést,a hónap utolsó napjainak túlóráit is magában foglaló elszámolást és hiánytalan kifizetést kapjanak. Feltétlenül szükséges további, hogy a bérelszámoló dolgozók törvénybe ütköző túlzóráztatása megszűnjék. Ezért a Szakszervezet Elnöksége — a Könnyűipari Minisztérium Nyomdaipari Igazgatósággal egyetértésben — úgy határozott, hogy a nyomdaiparban foglalkoztatott nem havidíjas dolgozók részfizetését a tárgyhó 21-én, a havi végelszámolás szerint járó bért pedig a következő hó 6-án kell kifizetni. Annak érdekében, hogy az új bérfizetési határnapok bevezetése a dolgozók háztartásában fennakadást ne okozzon, az áttérést a következőképp kell végrehajtani: 1958. január 18-án a szokásos részfizetést növelni kell egy napi keresetnek megfelelő összeggel. A január havi végelszámolásban számfejtett bért február 5-én kell kifizetni. A februári részfizetést 20-án — ugyancsak a szokottnál egy napi keresettel magasabb mértékben — kell folyósítani, a végelszámolást pedig március 6-án kell megejteni. A továbbiakban a határozatnak megfelelően a részfizetés határnapja minden hó 21-e, a végelszámolásé pedig minden hó 6-a lesz. Munkavédelem, munkásvédelem A dolgozóikról való gondoskodás szakszervezetünk szerteágazó munkájának egyik súlyponti feladata. Különösen komoly probléma nálunk, nyomda- és papíripari dolgdrcóknál az ember védelme, a nehéz testi munka megkönnyítése. A régi üzemek túlnyomó többségében nem vették figyelembe a nehéz munkét végző embert, mert kézierővel végeztették el a gépesítést igénylő munkákat is. Szocializmust építő hazánkban szakszervezetünk a felszabadulás óta állandóan a muszkésvédele betartásáért és annak továbbfejlesztéséért immtelkodiik, így az üzemi beruházásoknál és felújításoknál már a tervezésnél megteszi javaslatait és ellenőrzi munkák végrehajtását. Üzemeink nagy része az elmúlt 12 esztendő alatt beruházásból és saját erőből is gépesített, főleg az anyagmozgatásnál, azzal, hogy elektromos és emiteres targoncákat, emelőket, darukat stb. szerzett be. Sajnos, ez még nem elegendő. .Még sok a tennivaló a gépesítés érdekében. A Budafoki Kartonlemezgyárban december 27-én 2 darab, egyenként 2,3 tonna terhelésű daru műszaki átadása volt, igen jó eredménnyel. Ezzel lényegileg megszűnt ezen a területen a nehéz testkanika, úgy a simító gépteremben, mint a kazánháziban, az egészséges munkakörülmények látható eredményei rövidesen megmutatkoznak majd a termelés emelkedésében is. Az előttünk álló munkavédelmi feladatokra felhívjuk a megválasztott és megválasztandó üzemi tanácsok figyelmét, mint az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének szerveit arra, hogy minden bem házáti vagy felújítási terv készítésénél kérjék ki a dolgozók véleményét a műhely problémájával kapcsolatban. Igen sok jó és értékes javaslatot kapnak majd, amelyek a múltban nagyrészt elsikkadtak, mert nem támaszkodtak egyes üzemek tervevői a nagy tapasztalatokkal rendelkező dolgozókra Werner Vilmos Karácsonyi és újévi üdvözlőlapokból január 10—12-ig szakszervezetünk kiállítást rendezett. Négy tablón közel kétszáz üdvözlőlapot mutattak be. Ezek az üdvözlőlapok a nyomdászatban különlegesműfajtalkotnak. Már csak ezért is érdekes volt ez a kiállítás, amelynek látogatói szebbnél szebb hazai, csehszlovák, szovjet, német, jugoszláv, angol, francia stb. üdvözlőlapokban gyönyörködhettek. (u. a.) A Révai Nyomda Sport- és kulturgárdája február 8-án, szombat este a órai kezdettől nagyszabású ír. listáról farsangi sportban rendez az üzemi kultúrteremben (V. Vadász u. 16.}. Az estély rendezősége ezúton hívja meg az érdeklődő szaktársalt« és Szuktszffihöget. Belépőül: személyenként 9 Ft, ránc reggelig. A Tipográfia TE klubjában (VI., Rúzsa Ferenc u .C.) ma idén vásárnál) 19 órától 23-ig össztánc. Büfés Pálmai Jazzi A Tipográfia TE tagjai részére a belépődíj 1 forint. AZ ÁRVÁKÉRT evtóber 23-án az esti órák- ban a szakszervezet Kölcsey utcai félemeleti színpadtermében bensőséges ünnepségnek lehettek tanúi azok, akiket érdekel árváink sorsa. 39 szempár ragyogott a lámpák, a felállított fenyőfa fényében. Harminckilenc kis árva tekintett a rejtelmes csomagokkal megtelt asztalok felé, alig leküzdhető türelmetlenséggel, édes izgalommal. De a harminckilencen túl ott voltak a szaktársak, szaktársnők az oly jól ismert arcok, akik oly nemes buzgalommal fáradoztak azon, hogy a harminckilencnek a karácsonyi ünnepek előestéjén részben pótolják az eltávozott, soha vissza nem térő édesapát, édesanyát. Mindezeken kívül lélekben ott voltak a nyomdák, kötészetek, papíripari üzemek, kiadók dolgozói, mindazok, akik éreznek az árvákkal. Az ünnepség kezdetén Wagner Mária szaktársnő, a NŐ- bizottság nevében tartalmas, szépen felépített beszédében üdvözölte a kisgyermekeket, szólott az emberi együttérzésről, a gondoskodó szeretetről, amelynek ünneplése volt ez az este. A békéről is beszélt Wagner Mária, amelyet féltőn meg kell őriznünk, hogy szerte a világon minél kevesebb árva legyen. Az üdvözlőbeszéd után színvonalas kis műsor következett. Márton Rózsi zongoraszáma és kísérete, valamint Radics Tibor és Pataki Margit szép énekszámai gyönyörködtették a megjelenteket. Jól tangóturmonikázott a kis Kamasz Péter, Simon István magyarnóta számai is mély átérzésről tanúskodtak. Külön kiemeljük még Babszert Jankót, ezt a végtelenül kedves, bűbájos, alig négyéves kisfiút (Benczik Csaba), aki sok örömet szerzett kisfalaival és mókáival. A műsort követően kiosztották az árváknak a csomagokat, amelyek tartalma egyenként500—600 Ft értékű volt. Személyenként a szükséghez mérten ruhát, cipőt, télikosbátot. Harisnyát, zsebkendőt kaptak a gyermekek. A szociáls helyzet volt a döntő ennél az eseménynél, amely hosszú évek szünete után ismét kezdet volt, és így az anyagi lehetőségek korlátozottak voltak. De a cél ismét az, hogy az idén még nagyobb siker legyen nemcsak erkölcsiekben, de anyagiakban is az elkövetkezendő János-ünnepély és karácsony táján minden árvánk szemében, arcának mosolyában ott legyen az elvtársi, szaktársi együttérzés fénye és csillogása. Az ünnepeltek nevében Szabó József, csepeli kis árva kedves kis beszédben köszönte meg az ajándékokat és ígéretet tett kis társai nevében, hogy az iskolában jó tanulással fogják meghálálni.Mint már említettük, évtizerdes hagyományainkhoz híven rendezték ezt az ünnepséget. Csak helyeselni lehet, hogy a szakszervezet a maga ügyének tekinti — ha szerény körülmények között is —■ az árvák segítését. Élni kell a nemes hagyományokkal, mert így is áttolhatjuk az egész szakszervezeti tagság együvétartozandóságának érzését. Rendezzünk minél nagyszerűbb János-ünnepélyeket, amelyek még jobban összekovácsolják szakszervezetünk minden dolgozóját a legszebb emberi megnyilatkozásban, a nagyszerű szocialista célok megvalósításában. Szervezetünk sok évtizedes múltját jellemezte mindig és ma is, hogy Gutenberg János névünnepe a nyomda- és papíripari dolgozók számára a megemlékezés napja lesz még inkább, mint eddig bármikor. És még valamit. Az árvafelruházási ünnepélyen a sorokban ott ültek szép számban azok az idősebb derasszja szaktársak is, akik évtizedeken keresztül tevékenykedtek a régi Jótékonysági Kör vezetőségében és sokszor mutatták meg emberszeretetüket: odaadással, önzetlenül szolgálták a közösség ügyét. Ezek a veteránok most már átadták a »stafétabotot« az utódoknak, akik a példa szerint ugyancsak jól végzik munkájukat. Az ő nevükben is köszönjük a szakszervezet vezetőségének, és mindazoknak, akik fillérjeikkel segítették elő a december 23-i kis ünnepség melegségét, a harminckilenc mosolygó kis arcot. Károly Imre Január ig Algéria népének szabadságáért kel. Tudják, hogy Algéria népe szabadságáért küzd, hogy legjobb fiai hazafias kötelességből életüket is áldozva állnak harcban már évek óta azokkal a francia erőkkel szemben, kiknek érdekük az algériai nép elnyomása. Ez a szerencsétlen hős nép nemzeti függetlenségét, kultúráját, gazdasági életének szabadságát kívánja. Az agresszióval, véres terrorral való elnyomás, éppen a nagy francia nép kormánya részéről mélyen megdöbbenti a magyar dolgozókat. Franciaországnak az emberiességről, humanizmusról, három klasszikus jelszava van: •»Liiberté« —* »Egailté« — •'Fraternilé*. (Szabadság — Egyenlőség — Testvériség.) Egy olyan ország, ahol ezek a gyönyörű szavak kifejezői a demokráciának, nem nyomhat el más népet, mert ezzel hamis**»' teszi nemes csengésüket. Tudjuk, hogy maga a francia nép nagy többségében, a munkások, haladó értelmiségiek is gyűlölik ezt az igazságtalan háborút, mert Sok-sok francia katona pusztul el távol hazájától és sok-sok milliárdjába kerül nemzetüknek. De idegen a francia nép lelkétől is egy gyengébb nép leigázása. A IV. Szakszervezeti Világkongresszus tiltakozásához mi, magyar nyomdaipari dolgozók tízezrei is csatlakozunk. Mélyen elítéljük az algériai nép elleni agressziót, tiltakozunk ennek továbbfolytatása ellen. Reméljük, hogy ezen tiltakozásunk sem lesz hiábavaló és végre igazságos» béke születik Algéria véroztatta főidején.« Öj nyomda, az Athenaeum, Akadémia, Glóbus, Kossuth, Zrínyi szb-elnöke a SZOT útján az alanti tiltakozást nyújtotta át a Francia Köztársaság kormányának. »A magyar nyomdaipar munkásai élénk figyelemmel idleérik az algériai események