Typographia, 1981 (113. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Papíripari szakszervezetek római tanácskozása 1970 szeptemberében Angliában, Hastingsban 14 papíripari szakszervezet tartotta első — alakuló — nemzetközi konferenciáját. Ezt követte a II., a moszkvai —, majd 1977- ben a III., a szófiai konferencia. Közben 1975-ben Budapesten megrendeztük az „Egészségügyi és munkabiztonsági szemináriumot’ 1980. október 20—24. között Rómában került sor a IV. nemzetközi konferencia megtartására. Az eltelt évtized alatt a tagszervezetek száma 17-re növekedett. A 10 éves munkáról szóló összegezés megállapította, hogy a hastingsi bizottság létrehozása szükségszerű és indokolt volt, mert az ebben részt vevő országok szoros együttműködése elősegítette a papíriparban dolgozók érdekvédelmét. A bizottságnak a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó országok papíripari szakszervezetei és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez tartozó kapitalista országok papíripari szakszervezetei is a tagjai. Az együttműködés elsősorban azokra a kérdésekre terjed ki, amelyekben közös kezdeményezéseket, intézkedéseket tudnak tenni a szakszervezetek, így például a képzés, továbbképzés, munkavédelem, munkakörülmények, környezetvédelem javítására. A római IV. nemzetközi konferencia annyiban tért el az előzőektől, hogy a bizottság továbbfejlesztette munkáját. A közös akciókon túl a jövőben tovább erősítik a kapitalista országokban folyó szakszervezetek munkáját és itt elsősorban a szocialista országok támogatásáról, szolidaritásáról van szó. A római konferencia egész napot szentelt annak a kérdésnek, hogy milyen lesz a papíripar jövője. Az elhangzott előadásban és az ehhez kapcsolódó hozzászólásokban szenvedélyes, a munkásokat féltő hangon mondták el az előadók azokat a gondokat, amelyeka nyugat-európai országok papíriparának jövőjét befolyásolják. Legnagyobb probléma az, hogy a multinacionális társaságok profitérdekeik miatt gyárakat zárnak be, munkások ezreit teszik az utcára. A mindenáron való profit biztosítása közben az ember minden esetben háttérbe szorul. Ezt a szakszervezetek nem nézhetik, és nem is nézik tétlenül. A multinacionális társaságok elleni harci kezdeményezések, intézkedések kaptak hangot a konferencián. A szocialista országok papíripari szakszervezetei szolidaritásukkal és eredményeik bemutatásával, a különböző információk rendelkezésre bocsátásával maximálisan segítik a nyugat-európai testvérszakszervezeteket ebben a törekvésükben. A római tanácskozás határozata kimondja, hogy a Belga Papíripari Szakszervezet irányításával egy bizottságot hoznak létre, azzal a feladattal, hogy a multinacionális társaságok intézkedései ellenében olyan szakszervezeti ellenintézkedéseket dolgozzon ki, amelyek a munkások érdekvédelmét biztosítják. A konferencia emellett tárgyalt a környezetvédelem és a munkakörülmények javítása érdekében teendő intézkedésekről is. Ennek érdekében megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy hozzon létre egy találkozót a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal (ILO). Egy hármas bizottság foglalkozzon a papíripar problémáival és vizsgálják meg a környezetvédelem és a munkakörülmények javításának lehetőségét. A papíripari munkások helyzetének javítása érdekében a bizottság írásbeli véleményt nyújt be a Nemzetközi Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezethez (FAO) és a már említett nyugat-európai problémák mérséklése, illetve megszüntetése érdekében a Közös Piac CEPAC szervezetéhez. A IV. konferencia valamenynyi tagszervezetét felhívta, hogy a jövőben is tegyenek erőfeszítéseket a hozott határozat, illetve kezdeményezés végrehajtásáért. Kinyilvánította azt a véleményét, hogy érdekelt a világbéke megerősítésének, valamint a fasiszta és fajvédő tevékenységének újjáéledése elleni harcban. A leszerelés mellett foglalt állást és az a véleménye, hogy a fegyverkezésre fordított összegeket békés célokra használják fel. A konferencia felhívást intézett minden papír-, karton Az IGF - NYÁR III. együttes ülése 1980. XI. 11—12-én Berlinben, az NDK fővárosában került sor az IGF—Nyomdaipari Állandó Bizottság közös munkacsoportjának 111. ülésére, amelyen Lux János főtitkár vezetésével hivatalos delegációnk is részt vett. Az ülésen kidolgozták azokat a dokumentumokat, amelyek a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) által 1981. október végén rendezendő nyomdaipari és rokonszakmák II. technikai konferenciája elé kerülnek, a különböző irányzatú nyomdaipari szakszervezetek közös követeléseiként. E tanácskozás után került sor a Nyomdaipari Állandó Bizottság irodájának ülésére, amelyen a magyar szakszervezet beszámolt a Budapesten 1981. május 11—15-én megrendezésre kerülő nyomdaipari szakszervezetek V. nemzetközi konzultatív konferenciájának szervezeti-technikai előkészületeiről, és cellulózipari szakszervezethez — akár tagjai a bizottságnak, akár nem —, hogy vegyenek részt azokban a közös erőfeszítésekben, amelyek az említett ágazatokban dolgozók érdekeit szolgálják. A mi szakszervezetünk 1970, tehát az alapítás óta tagja a hastingsi bizottságnak. A tanácskozáson elhangzott, hogy szakszervezetünk a 10 év alatt elért eredményekhez jelentős mértékben hozzájárult. A római konferencián hozott határozatokat mi is elfogadtuk, annak végrehajtásában erőnkhöz mérten kivesszük részünket annak érdekében, hogy a magyar papíripari munkások és ezen túl a világ papíripari munkásaink érdekvédelme, érdekképviselete megvalósuljon. Ehhez a munkához valamenynyi szakszervezeti tisztségviselőnk és egész szakszervezeti tagságunk eredményes munkája szükséges. Így tudjuk hazai céljainkat megvalósítani és ezzel tudunk legeredményesebben hozzájárulni a hastingsi bizottság munkájához. SCHEFFER PÁL A IV. nemzetközi konferencián szakszervezetünk képviseletében Scheffer Pál, a szervezési és káderosztály vezetője mondott beszédet A tanácskozás keretében ülésezett a hastingsi bizottság