Typographia, 1986 (118. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
1986. JANUÁR (Folytatás a 2. oldalról.) A kongresszus elengedhetetlennek tartja a nyugdíjak reálértékének egyre bővülő körben való megőrzését. A központi vezetőség legyen kezdeményező az alacsony nyugdíjjal, munkásmozgalmi-szakszervezeti múlttal rendelkező szaktársak nyugdíjemelésében. A Jánosünnepélyek bevételéből és a szakszervezet központi költségvetéséből megkülönböztetett módon támogassuk anyagilag azon alapszervezeteket, ahol az aktív dolgozók létszámához viszonyítva magas a nyugdíjasok aránya. Folytatni kell azt a jól bevált gyakorlatot, hogy évről évre erkölcsi-anyagi támogatásban részesítsük azon szaktársakat, akik az adott tárgyévben töltik be szakszervezeti tagságuk 50., 60. és 70. évét. A kongresszus támogatja a MÚOSZ azon törekvését, hogy megteremtsék idős, egyedül élő újságíró kollégák szociális otthonban való elhelyezésének feltételeit. III. Feladataink a nevelő munka továbbfejlesztésében . Alapvető feladat a nevelő munka színvonalának emelése. Vezető testületeink és tisztségviselőink bátrabb és felkészültebb eszmei, politikai és kulturális nevelő tevékenységgel, az agitációs és propagandamunka további javításával segítsék elő a szocialista tudat fejlesztését, a közéleti aktivitás és felelősség növelését, a szakmai és általános műveltség emelését, a munkahelyi demokrácia erőteljesebb érvényesülését. A politikai tömegoktatásban, képzésben és továbbképzésben fokozott hangsúlyt kell helyezni a dolgozók felkészítésére a vállalat irányításában bekövetkezett változásokra, az új irányítási formákban való részvételre, a tulajdonosi szemlélet további erősítésére. A bizalmi testületek tagjainak felkészítésénél kapjon kiemelt szerepet a vállalati tanácsokkal és választott vezetőségekkel való együttműködés megteremtése. A szakszervezeti bizottságok fordítsanak különös gondot a fiatalok nevelésére, szakmai és általános műveltségük növelésére, szakmaszeretetük elmélyítésére. Nevelő munkánk, kulturális tevékenységünk fontos bázisa a Gutenberg Művelődési Otthon. Sajátos eszközeivel és lehetőségeivel segítse elő a kongresszus célkitűzéseinek megvalósítását. Folytassa a tagság eszmei, politikai, kulturális, szakmai nevelését, a korszerű szakismeretek elsajátításának, valamint a szabadidő kulturált és hasznos eltöltésének megszervezését. Nyújtson segítséget ágazataink szocialista brigádjainak a tanulással, művelődéssel, a szocialista életmóddal kapcsolatos vállalásaik teljesítéséhez. Legyen felelős bázisa és letéteményese a szakszervezeti, szakmai hagyományok felelevenítésének és folyamatos ápolásának. Változatlanul fordítson nagy gondot a szocialista kultúrát terjesztő művek népszerűsítésére, a művészi ízlés fejlesztésére. Szakszervezetünk lapja a Typographia, a jövőben is mozgósítja tagságunkat a párt politikájának megértésére és támogatására, kongresszusi célkitűzéseink megvalósítására, a SZOT és központi vezetőségünk határozatainak végrehajtására. Bátrabban tárja fel a hiányosságokat, problémákat, adjon számot az elért eredményekről, a dolgozókat segítő és hátráltató körülményekről. Tartalmában legyen életszerűbb, szolgálja még színvonalasabban tagságunk érdekeit és hozza létre az üzemi levelező hálózatot. A dolgozók egészséges életmódra nevelésének érdekében tovább kell fejleszteni a munkahelyi sport és testnevelés feltételeit, a tömegsportmozgalmat. Ennek alapvető bázisa a munkahelyi olimpiai sportmozgalom és a János-ünnepélyhez kapcsolódó sportrendezvények, illetve a papíripar területén rendszeresen megrendezésre kerülő Papír Kupa. Keressük további sportrendezvények lehetőségét, melyek biztosítják a tömegsport terjedését, a szabadidő egészséges eltöltését. Ebben a munkában a Tipográfia TE jobban vegye ki részét. Egyúttal központi sportegyesületünk fontos feladatának tekintjük a minőségi sport és élversenyzőink által elért szintek megtartását, az utánpótlás folyamatos biztosítását elsősorban ágazataink dolgozói köréből. IV. Feladataink a szervezeti élet továbbfejlesztésében A kongresszus megállapítja, hogy a bizalmiakra épülő szervezeti rendszer bevált és általában betölti hivatását, biztosítja az iparágaink dolgozóival való szoros kapcsolatot, valamint tagságunk tudatos és aktív részvételét a szakszervezeti munkában. A különböző szakszervezeti jogok gyakorlásában időnként tapasztalható bizonytalanság megszüntetése és az alapszervezeti munka hatékonyságának növelése érdekében adjon a központi vezetőség a bizalmiaknak és főbizalmiaknak több segítséget megnövekedett feladataik jobb ellátásához. Rendszeres képzésük, továbbképzésük és naprakész informálásuk biztosíthatja, hogy cselekvő és alkotó részesei legyenek a célok meghatározásának, a szakszervezeti állásfoglalások, döntések, határozatok meghozatalának. A bizalmiak fejezzék ki a tagság törekvéseit és érdekeit, meggyőződéssel képviseljék a hozott döntéseket és meggyőző módon mozgósítsák azok megvalósítására a szakszervezeti tagságot. Igényeljék jobban a tagság támogatását és az érdeklődés fokozásával a tagság is aktívabban vegyen részt a szervezeti élet alakításában. Szervezeti életünkben tovább kell fejleszteni és erősíteni a munkahelyi és a szakszervezeti demokráciát, a tagság cselekvő részvételét a feladatok meghatározásában és végrehajtásában. A csoporttaggyűlések, bizalmi testületi ülések és összevont taggyűlések, a hatáskörüknek megfelelően érdemibb módon töltsék be szerepüket. A választott vezető testületek a bizalmiak útján, széles körű tájékozódás és tájékoztatás eredményeként kialakult vélemények ismeretében hozzák meg döntéseiket. Törekedjenek arra, hogy a szakszervezeti álláspontok, vélemények kezdeményezőek és alternatívákat is tartalmazó javaslatok legyenek. A növekvő követelmények igénylik, hogy a bér- és szociálpolitikai kérdések és a népgazdaság érdekeinek figyelembevétele mellett határozottabban foglaljanak állást minden olyan kérdésben, amely a műszaki fejlődéssel, a gazdasági építőmunka elősegítésével, a vezetők éves munkájának értékelésével, a dolgozók jogaival kapcsolatos. A testületi ülésekre való felkészüléshez a bizalmiaknak — a csoportjukkal való közös vélemény kialakítása érdekében — lehetőleg írásban és kellő időben kell biztosítani a szükséges információt. A Papíripari Vállalatnál, a vegyes vállalatoknál, valamint a nyomdák többségénél — a szakszervezeti bizottságok politikai és szervezeti előkészítésével — új vállalatirányítási formák (vállalati tanács, küldöttgyűlés és közgyűlés választott vezetőséggel) alakultak. Az áttérést az eddigi tapasztalatok hasznosításával 1986 végéig be kell fejezni. Központi vezetőségünk segítse az új típusú vállalatirányítási gyakorlatban a kollektív gazdasági vezetési formák és a vállalati szakszervezeti szervek közötti konstruktív együttműködést, a legcélszerűbb feladat- és munkamegosztás, illetve módszerek kialakítását, a szakszervezeti jog- és hatáskörök érvényesítését. Fontos feladat a munkásküldöttek felkészítése, véleményalkotásuk folyamatos segítése. A Papíripari Vállalatnál a bizalmi küldöttek testülete helyett intézőbizottság jött létre, s vált a vállalat legfelsőbb szakszervezeti fórumává. A központi vezetőség kísérje rendszeresen figyelemmel az intézőbizottság működését. Biztosítani kell, hogy a munkahelyi demokráciában visszalépés ne következzen be. Az intézőbizottság tevékenysége, állásfoglalása és határozatai szolgálják a vállalat eredményes működését és a papíripar dolgozóinak érdekeit. A hozott döntésekben mindenkor tükröződjék a tagság véleménye. Tömegkapcsolataink erősítésének, munkánk eredményességének egyik kulcsa az ágazataink dolgozói közötti szoros egység és alkotó együttműködés. Fontos feladat ezért a szakmai rétegmunka javítása, melynek tartalmát és szervezeti kereteit is tovább kell fejleszteni. Az újságírók, lap- és könyvkiadó dolgozók régi jogos igénye, hogy központi vezetőségünk érdemibb módon foglalkozzon a szellemi, alkotó rétegek specifikus problémáival, s hatékonyabb érdekvédelmet, illetve -képviseletet gyakoroljon. Ennek céljából mindkét területen — a központi vezetőség és az elnökség irányításával működő — szakmai tagozatokat kell létrehozni a sajátos érdekek feltárására, elemző és tanácsadói feladatokra. A tagozatok a központi vezetőség megbízásából alapvetően társadalmi alapon, a kv tagjainak és elismert könyvkiadói, illetve szerkesztőségi és lapkiadói szakemberek bevonásával működjenek. Ennek szellemében az „Újságírók és lapkiadói dolgozók szakmai elnöksége” helyébe az „Újságírói és lapkiadói tagozat", míg az eddigi könyvkiadói munkabizottság helyébe a „Könyvkiadói tagozat" lép. A tagozatokon keresztül is jobban be kell vonni e rétegeket az őket érintő döntések meghozatalába, a feladatok végrehajtásába. A kongresszus a szakszervezet nevét „A Nyomda, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete" elnevezésre módosítja. Ezzel is egyértelműen kifejezésre kívánja juttatni mind a tagság, mind a partnerszervek számára, hogy mely négy ágazat dolgozóit tömöríti szakszervezetünk egységes és hatékony érdekképviselet és érdekvédelem céljából. A kongresszus időszerűnek tartja és ajánlja a megosztott felügyeleti rendszerben működő lapkiadó vállalatok szakmai egyesületének létrehozását. A központi vezetőség és az alapszervezetek vezető testületei fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet az egyes társadalmi rétegek eltérő körülményeire, problémáira és sajátos érdekeik érvényre juttatására. Mind a szakmai utánpótlás, mind az aktuális feladatok szempontjából rendkívül fontos a fiatalok érdekvédelmének ésképviseletének javítása, pályakezdésük és munkahelyi beilleszkedésük, valamint családalapításuk könnyítése. A szakszervezeti bizottságok rendszeresen tartsák napirenden élet- és munkakörülményeik javítását, segítsék szakmai érvényesülésüket, alkotókészségük és személyiségük fejlődését. A bérpolitika figyelmesen honorálja munkájukat. Központi vezetőségünk és alapszervezeteink szintjén egyaránt ki kell alakítani az ifjúságpolitikai munka továbbfejlesztésének sajátos szervezeti kereteit (pl.: vezető testületek mellett működő ifjúsági tanács, nagyobb alapszervezetben működő ifjúsági tagozatok stb.). Több figyelmet kell fordítani a szakmunkástanulói alapszervezetekre. Vezető testületeink követeljék meg a következetes és tervszerűbb kádermunkát minden szinten. A káderkiválasztásnál alapvető követelmény a rátermettség, a hozzáértés, a kezdeményezés, a bátor kiállás és helyzetfelismerő képesség. Bátrabban bízzanak meg nőket és fiatalokat olyan feladatokkal, amelyek révén bekapcsolhatók az irányító munkába. Kezdeményezzék továbbképzésüket és a rátermett nők, fiatalok vezető funkcióba állítását. A szervezettség kérdésével való foglalkozás valamennyi alapszervezetben tisztségviselőink tevékenységének szerves része és állandó feladata. A gyenge szervezettségű alapszervezeteknél a szakszervezeti munka egészét is szükséges elemezni és annak alapján meghatározni a tennivalókat. Célul kell kitűzni, hogy a bizalmiak és valamennyi tisztségviselő tevékeny közreműködésével, a nevelő munka eszközeivel elérjük a magyar szakszervezeti mozgalom átlagos szervezettségét, valamint a tagdíjfizetési készség tovább javítását. A szakszervezeti pénzgazdálkodásban továbbra is érvényesíteni kell, hogy a tagdíjbevétel nagyobb hányada kerüljön vissza a tagsághoz, s a pénzügyi eszközök céltudatosabb, tervszerű felhasználásával, takarékos gazdálkodással és a pénzügyi fegyelem betartásával elősegítse a tagság szociális, sport-, kulturális igényeinek jobb kielégítését. Szükséges, hogy az alapszervezeti számvizsgáló bizottságok formalitásoktól mentes, aktívabb, felelősségteljes munkát végezzenek. A kongresszus megbízza a központi vezetőséget, hogy keresse az olyan politikai, mozgalmi céljainkkal is összhangban álló — vállalkozásokban való részvétel lehetőségét, amelyek a tagság javára növelik szakszervezetünk pénzeszközeit. Szakszervezetünk 1987-ben ünnepli alapításának 125. évfordulóját. A kongresszus megbízza a központi vezetőséget, hogy hozzon létre emlékbizottságot a jubileum méltó megünneplésének előkészítésére. A jövőben fordítson a központi vezetőség több figyelmet haladó szakszervezeti és szakmai hagyományaink rendszeres ápolására. nek (ICPS) Papíripari Állandó Bizottságában. A nemzetközi munkásszolidaritás jegyében a jövőben is aktív közreműködés szükséges a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez tartozó Nemzetközi Grafikai Szövetség (IGF) és a NYAB közös munkacsoportjában, valamint a különböző világszövetségekhez tartozó papíripari szakszervezeteket egyesítő Hastings-i Bizottság tevékenységében. A proletár internacionalizmus szellemében ápolt kétoldalú nemzetközi kapcsolataink középpontjában a szocialista országok testvérszervezeteivel való gyakorlati együttműködés, a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok kicserélése, a népeink közötti testvéri barátság elmélyítése áll. Szakszervezetünk a jövőben is legyen aktív és cselekvő részese a különböző irányzatú — elsősorban európai — szakmai partnerszervezetek közötti közeledésnek, a két- és többoldalú együttműködésnek, a nemzetközi szakszervezeti egység megteremtéséért és a leszerelésért, a béke megőrzéséért folytatott világméretű küzdelemnek és erőfeszítéseknek. Nemzetközi kapcsolatainkon keresztül is járuljon hozzá szakszervezetünk hazánk és a magyar szakszervezetek eredményeinek, törekvéseinek széles körű, valósághű megismertetéséhez. TYPOGRAPHIA Szóvá tesszük A kongresszusi dokumentumok feldolgozása a tagság érdeke Telefonon és személyes beszélgetés során kérdeztem meg nyolc szb-titkárt: mit tettek, vagy mit szándékoznak tenni, hogy szakszervezeti tagjaink gondosan tanulmányozzák XLII. kongreszszusunk jelentését és a határozati javaslattervezetet, amelyeket lapunk novemberi és januári számában közreadtunk. Mindössze ketten mondták, hogy a szakszervezetünk ötéves munkájáról számot adó jelentésre bizalmi testületi ülésen felhívták a figyelmet, külön kiemelve néhány, a tagságot közvetlenebbül érintő kérdést és hárman szándékoznak, ugyancsak bizalmi testületi ülésen részletesen ismertetni a határozattervezetet. A többiek válasza: „Ilyenkor év végén igazán nem lehet várni ülések összehívását.” „Tagjaink nagy része előfizetője a lapnak, elolvashatják a jelentést is, a határozattervezetet is.” Semmiképpen nincs ez így rendjén. Alapelv, hogy a szakszervezeti kongresszusok — a mi szakszervezetünké is — nem belső eseményt jelentenek, s nemcsak a megválasztott küldöttek, hanem elsősorban a tagság eseménye, ügye. Értük dolgoztunk, nekik számolunk be, érdekükben kívánjuk munkánkat végezni a következő öt esztendőben, ezért a határozat — mondhatjuk úgy is: munkaprogram — elsősorban a tagságnak készült. A dokumentumokat ismertető, magyarázó, egyes részeire külön orientáló bizalmitestületi ülés ezért nemcsak egy értekezlet a sok között, hanem feltétele annak, hogy mozgalmunk legfelsőbb fórumának tanácskozását szakszervezeti tagságunk nagyobb része közvetlenül is magának érezze, sőt nyíltan véleményt alkosson különböző, elsősorban a jövőt érintő kérdésekben. A szakszervezeti mozgalomnak számottevően megnőtt a tekintélye az elmúlt esztendőkben és elsősorban a tagságunk előtt. Igen élénk az érdeklődés arról, hogy mit kívánunk tenni a következő időszakban értük és érdekükben. Tanúskodtak erről az alapszervezeti választói tanácskozások. Nos, erre a határozati javaslattervezet bőven ad választ. Ez a válasz azonban még kiegészíthető a szakszervezeti tagság észrevételeivel, jogos igényeivel. Ha orientálás nélkül egyszerűen elolvassák a lapban megjelent dokumentumokat, akkor csak tudomásul veszik azokat, de alkotó észrevételeik, indokolt és jogos igényeik túlnyomórészt bennük rekednek, legfeljebb egymásközti beszélgetésbe fulladnak, de mozgalmunk legfelsőbb tanácskozásig nem jut el. Pedig fontos cél, hogy a tagság szélesebb körének a véleménye is hangot kapjon a kongresszuson. Több évtizedes tapasztalatból tudom, hogy a kongresszusi küldöttek nagy többsége javaslatot kér a közvetlen környezetében dolgozóktól, hogy a tanácskozáson mit mondjon, milyen véleményt formáljon. A küldöttek többsége azonban csak kevés szakszervezeti taggal képes beszélni, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a bizalmiakon keresztül mind többen tudjanak a dokumentumokról, részleteiben is megismerjék, mit tartalmaznak azok. Csak így válhat tagságunk eseményévé, ügyévé szakszervezetünk XLII. kongreszszusa. KOVÁCS ANDRÁS Búcsúztató Kedves ünnepségre került sor december 12-én a Pest Megyei Nyomda ceglédi telephelyén: három nyugdíjba menőt búcsúztattak. Telek István műszaki igazgatóhelyettes beszédében elmondta, hogy Osztrider György 1944-ben lett betűszedő-tanuló, több helyen dolgozott, vezető állásban is. 1974-ben lett a ceglédi nyomda vezetője. Tarkó Sándorné berakónőként kezdte, majd a szükséges tanfolyamok és állami iskola elvégzése után megbízták a kalkulációs feladatokkal s a fontosabb számviteli teendőkkel. Végül megköszönte Erdélyi Sándor betűszedőnek is fáradozását: a napi munka mellett évek óta a ceglédiek szakszervezeti bizalmija volt. A bensőséges ünnepség végén mindhárman megkapták az ipari miniszter Kiváló Dolgozó kitüntetését s a velejáró jutalmat. (papp rezső) Téli könyvvásár Nagy sikerrel zárult a könyvkiadás és a könyvterjesztés hagyományos év végi akciója, a téli könyvvásár. Ennek keretében 144 újonnan kiadott könyvvel segítették a karácsonyi ajándékozást a könyvszakmában tevékenykedő vállalatok. A megjelenő újdonságok összesen 1 millió 200 ezer példányban, mintegy 120 millió forint értékben kerültek a könyvesboltokba. A könyvkínálat ezúttal erőteljesebben igazodott a kereslethez, azaz jobban figyelembe vették azokat a változásokat, melyek az olvasói gyakorlatban a közelmúltban kialakultak. Viszonylag szegényesebbnek volt mondható a szépirodalom kínálata, köztük is a fiatalabb elbeszélők és költők művei hiányoztak. Kellemes benyomást keltett viszont a könyvek külleme és megjelenésük minősége, mintegy bizonyítva, hogy a hazai nyomdaipar technikai adottságai kezdik megközelíteni a nemzetközi színvonalat. A téli könyvvásáron belül a fiatal olvasók számára külön gyermekkönyvhetet is rendeztek. 3 . Feladataink nemzetközi kapcsolataink erősítésében . Szakszervezetünk továbbra Nyomdaipari Állandó Bizottságban is fejtsen ki aktív és érdemi tévé- (NYÁB), valamint a Vegyipari Okenységet a Szakszervezeti Világ Kőolajipari és Rokonszakmabeli szövetség irányvonalát képviselő Dolgozók Nemzetközi Szövetségé-