UVATERV Híradó, 1978 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

A metrótervezés további feladatairól tanácskozott az V. pártalapszervezet A metrótervező iroda pártalapszerveze­­tének taggyűlésén november 29-én az MSZMP Budapesti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának a metróberuházás tapasztala­tairól és a további feladatokról szóló hatá­rozatát ismertette Balázs Ferenc, a párt­­bizottság titkára. A jelentést az MSZMP Budapesti Bizott­ság Végrehajtó Bizottsága október 19-én tárgyalta Giltner Andornak, a f­ő­városi Ta­­nács elnökhelyettesének elő­terjesztése alap­ján. Az MSZMP Budapesti Bizottsága az el­múlt években rendszeresen figyelemmel kí­sérte a metró építését és a növekvő feladatok jobb megoldása érdekében határozatot ho­zott 1973-ban, 1975-ben és 1976-ban. A határozatok a metróberuházást eredményes­nek ítélték. Az egyes szakaszok határidő előtt, vagy határidőre készültek el, az elő­irányzott költségkereten belül. A minőség elfogadható, eltekintve a legutóbbi szakasz­tól, ahol több helyen minőségi kifogás adó­dott. Az üzembe helyezett vonalakon kielé­gítő színvonalú, biztonságos az utasszállítás. A kelet-nyugati vonalon szerzett üzemel­tetési tapasztalatokat sikerült hasznosítani az észak-déli vonalnál. Az eredmények ellenére néhány prob­léma újra és újra jelentkezik. Megoldásra váró feladatok: a döntéselő­készítés színvonalának javítása, a jóváhagyási eljárások gyorsítása, a döntési lépcsők számá­nak csökkentése, a munkák további gépesí­tése - egyrészt a nehéz fizikai munka csök­kentése érdekében, másrészt a munkaerő­­hiány pótlására -, a beruházásszervezés (különösen az építőipari kivitelezés) üteme­zésének, szervezettségének, a vállalatok együttműködésének javítása, jobb minőségű munkavégzés, az átadás előtti munkacsúcsok elkerülése -, hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. A metróberuházás volumene 1972-től több, mint kétszeresére emelkedett és foko­zódott komplexitása. Ma már a vonalépítést út-, felüljáró- és áruházépítés kíséri. A met­róberuházás közlekedési létesítményépítés­ből városfejlesztési tényezővé nőtt. Egyidő­­ben több vonal építését tervezzük, és idő­szerűvé vált a metróüzem műszaki hátteré­nek (javítás, oktató bázis) kiépítése is. Az e tényezők figyelembe vételével ki­dolgozott javaslatok között számos nagy je­lentőségűt találunk. Ilyen például, hogy kez­deményezni kell a metróberuházás központi fejlesztési programmá nyilvánítását, és a ren­delkezésre álló idő alatt kiérleltebb, meg­alapozottabb, több változatot tartalmazó terveket kell készíteni. A javaslatok a közmű- és mélyépítőipar fejlesztését, a tipizálás, előregyártás fokozását is szorgalmazzák. A tervezésben a kívánatosnál nagyobb mértékű munkamegosztás alakult ki, ez ne­hezíti az áttekintést, a koordinálás nagy energiát köt le. A főtervező UVATERV súlyos elhelyezési gondokkal küzd, a metró­­tervezők többsége ideiglenes fabarakkokban végzi munkáját,­­ állapítja meg a javaslat. Feladatul tűzi ki, hogy az UVATERV terve­zési teljesítményét az 1976. évi 52,3%-ról 1980-ig 80-85%-ra kell emelni. Az UVA­TERV vezetése az ehhez szükséges feltéte­leket (létszám, elhelyezés) a KPM támogatá­sával fokozatosan teremtse meg. A jövőben az üzemgazdasági tervezést a Mi­ 7iRÖBER-nek kell végeznie. A kivitelező és tervezővállalatok fokozzák együttműkö­désüket, a kivitelezők nagyobb részt vállalja­nak a részlettervezésből, elsősorban az orga­nizációs, felvonulási, melléklétesítményi és technológiai tervezésből. Az építés ütemének gyorsítása érdekében a KÉV-METRÓ-nak további építésgépesí­tést, munkaerő-átcsoportosítást kell végre­hajtania. A javaslat leszögezi, hogy a jövőben az üzembe helyezéseket minden esetben előzze meg a műszaki átadás-átvételi eljárás. Az érdekeltség bővítésében a fővállalko­zási társulás rendszerének fokozatos beveze­tése tűnik megoldásnak. A társulást - a ta­pasztalatok hiánya miatt - kísérleti jelleggel kell bevezetni egy olyan kisebb létesítmény­nél, amely műszakilag és pénzügyileg jól el­határolható, továbbá reális kockázatot jelent a részt vevő négy-öt vállalat számára. Addig is feladathoz kötött jutalom kitűzését kell a beruházónak kezdeményeznie. Az előterjesztést az MSZMP Budapesti Bizottság Végrehajtó Bizottsága elfogadta, és a végrehajtás egyes kérdéseire határozatot hozott. Meghatározó fontosságúnak ítélte meg a központi fejlesztési program, a fővál­lalkozási társulás, a KÉV-METRÓ és az UVATERV fejlesztésére vonatkozó elképze­léseket. Az V. pártalapszervezet taggyűlésén el­hangzott ismertetést vita követte. Skoda Lajos igazgató a határozat jelentőségét hang­súlyozta, több hozzászóló elégedettségét fe­jezte ki a­ határozattal kapcsolatban. A tag­gyűlést azzal zárta Bernwalner József alap­szervezeti titkár, hogy a jövő évek munkájá­nak alapját teremtették meg. 1978. ÉVI GAZDASÁGI TERVÜNK A DEMOKRATIKUS FÓRUMOKON A párt­vb és az szb együttes határozat­tal október 26-án bocsátotta ki megvitatásra az alaptervezetet, és javasolta elfogadásra az ún. 3. sz. tervvariánst, amely 1978-ra 0,5%-kal csökkenő létszám mellett 10491-os termelésnövekedést és 5% körüli átlagbér­­emelkedést irányoz elő. A tervjavaslatot a vállalati nagyaktíva értekezleten gazdasági igazgatónk ismertette, és az aktívák továbbították a IV. negyedévi osztályszintű termelési tanácskozásokra. A hozzászólások, észrevételek alapján kialakult módosított tervjavaslatot decem­ber 5-én az irodavezetőkkel kibővített vál­lalatvezetőségi ülés, december 7-én a szak­­szervezeti bizottság tárgyalta. A közel 40 észrevétel, módosítás, kiegé­szítés mellé az szb írásba foglalta állásfogla­lásait. E szerint a termelés 104%-os emelését munkaellátottságunk, irodáink gazdálkodási készsége, dolgozóink szorgalmának ismereté­ben realizálhatónak ítélte. A hazai megbízá­sok teljesítését elsőrendűnek tartva az ex­portmunkák részarányának növelése mellett foglalt állást. Az szb a dolgozók 80%-ának véleményé­vel megegyezően a 0,5%-os létszámcsökken­téssel megvalósítható 5%-os átlagbérnöve­kedéssel értett egyet, és mintegy 70%-át alap­bérben javasolta kiosztani. Helyesnek ítélte az szb az „R” alapból történő kifizetéseknek a tervezett bérnöve­kedéssel azonos emelését. Egyetértett az „R” alap vállalati, szakszervezeti és KISZ-hatás­­körbe utalt részeinek összegével. A tervteljesítés nélkülözhetetlen feltéte­lének, a munkakörülmények javításának ér­dekében a külső és belső erőforrások kon­centrálását kérte, és felhasználását a fontos­sági sorrend helyes megállapítása alapján ja­vasolta az szb. Egyetértett az étkezési hozzájárulás eme­lésére, a lakásépítés támogatására irányuló törekvésekkel. A kizárólagosan szakszervezeti diszpozí­cióba utalt jóléti és kulturális keret felhasz­nálására az szb készített költségvetési terve­zetet. A szociális, kulturális, sport-, üdülte­tési és segélyezési célokra rendelkezésre álló 2,7 millió forint összhangban van az szb 1978. évi ún. bélyegpénzes költségvetésével, és megfelelő pénzügyi fedezetet biztosít. A terv közművelődési fejezete helyesen tükrözi a közművelődési határozat célkitű­zéseit. Az szb komoly reményeket fűz az Üzemi Akadémia örökébe lépő vállalati Mű­velődési bizottság munkájához, amiben a szakszervezet is közreműködik. A vállalat 1978. évi tervét december 20-án a párt végrehajtó bizottsága, decem­ber 22-én a szakszervezeti bizalmiak és a Vállalati Szakszervezeti Tanács együttes ülése vitatta meg és fogadta el. Elmondhatjuk, hogy a december 30-án véglegesen jóváhagyott, reális terv méltó az alapításának 30. évfordulóját ünneplő válla­latunkhoz és elismerést szerzett kollektí­vánkhoz. Vályi László

Next