UVATERV Híradó, 1990 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1990-01-01 / 1. szám
Sikereink záloga lehet (Felyujtás az 1. oldalról) rossz esetben, komoly terhet jelenthet. Ezért lényeges a mind jobb felkészülés az előttünk álló évre, noha a közgazdasági szabályozók változásának egy része még ismeretlen. Az 1990. évi vállalati gazdasági terv elképzeléseiről dr.Loykó Miklós gazdasági vezérigazgató-helyettes tartott előadást (erről külön cikket közlünk). Van elég munka, csak meg kell szerezni Szaller Zoltán előadásának minden fontos elemét - hasonlóan a többiekéhez - jelen írás keretében csak megemlíteni is reménytelen vállalkozás lenne. Itt csupán arra van lehetőség, hogy felvillantásszerűen szóljunk egy-egy momentumról. Szaller Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évek „beruházási stopja” 1989-re is áthúzódott, de ennek ellenére is el kell hinnünk, van elég tervezési munka ebben az országban, csak meg kell szereznünk. És hogy ez a hit már többünknek sajátja, azt az is igazolja, hogy az 1990-es évre eddig megkötött szerződéseink összege 30 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. A nehéz körülmények között fontos elem lehet a bizalom. Bizalom egymásban, bizalom a vezetésben, bizalom a jövőben. Mottóként megfogalmazta: elég erősek vagyunk, hogyha összefogunk, akkor sikerülhet minden! Nem kellett kisöpörni a padlást A műszaki vezérigazgató-helyettes értékelte az 1989-ben végzett piaci munkát, szólt a műszaki fejlesztés eredményeiről, a minőség helyenkénti hibáiról, az egyre fejlődő eszközállományról (már több mint ötven számítógépes munkahely segíti a tervezést), s örömét fejezte ki azért, hogy sok és tartalmas munkát nyújtottak be műszaki alkotói díjra (kár, hogy a rendelet korlátozott számú terv díjazását teszi lehetővé. Elmondta, hogy az év végével „nem kellett kisöpörni a padlást”, maradtak feladatok az új esztendő elejére is. Vizsgálva az irodák helyzetét megállapította, hogy mind jobban javulnak a lehetőségek, s a 300-as iroda is egyre több feladatot kap. Felhívta a figyelmet a vezetői magatartás néhány fontos elemére, köztük a személyes példamutatás és a következetesség szükségeségére. Szólt a vállalati belső és a külső kapcsolatok kialakításának, javításának fontosságáról, végül megköszönte az elmúlt évben végzett munkát. Az átmeneti gazdaságban szükséges, de nem elégséges szervként értékelte a vállalati tanácsot Bretz Gyula vt-elnök, elmondva, hogy felelősségéhez képest kevés jogosítvánnyal rendelkezik a testület. Az állami vállalatokról szóló - nemrég megjelent - törvénymódosítás alapján bekövetkezett és a jövőbeli változásokról adott tájékoztatása után összefoglalta a tanács elmúlt éves tevékenységét (ezekről lapunkban folyamatosan leszámoltunk az év során - a szerk.). Ezt követően az irodaigazgatók adtak tájékoztatást irodájuk eredményeiről, kilátásairól, gondjaikról. A tizenöt-húsz perces összefoglalókból csak a legjellemzőbbeket kiemelve is megállapítható, hogy mindegyik egységnél - talán éppen a szakterületi eltérések miatt is - más-más téma kapott hangsúlyt. Nem volt munkaellátottsági gond a 100-as irodán Az út-, vasút- és repülőtér-tervező iroda stratégiáját felvázolva dr. Karsay László elmondta, hogy a termeléscentrikus vezetési elvből kiindulva a vezetőknél ennek függvényében differenciál. Hozzátette, hogy az 1989-es évben az irodának munkaellátottsági problémája nem volt, sőt inkább az jelentett gondot, hogy több százezer forintos feladatokat a megrendelők azonnalin kértek. Tevékenységükben jelentős szerepet játszik az export. Szólt arról a fejlesztési munkáról is, amelyet a számítástechnikai főosztállyal közösen megkezdték az interaktív útterveaés feltételeinek megteremtése érdekében, hiszen a várható feladatok teljesítése csak a szoftverállomány jelentős bővítése útján lehetséges. Szerkezetében átalakult a 200-as Iroda Dr.Sigrai Tibor a híd-, szerkezet- és gépészeti tervező iroda utóbbi két és fél évét tette mérlegre. Elmondta, hogy a két iroda összevonásából született új tervezőiroda létszáma ez idő alatt mit sem változott, de szerkezetében átalakult. Csökkent a szállítóberendezési és gépészeti tevékenység, s ma már inkább a híd- és szerkezettervezés a meghatározó. Erre az arányváltozásra azért került sor, mert a szűkös fejlesztéseken belül a hídépítés aránya megnőtt. A sok időszerűvé vált felújítás és a már megrendelt új hidak tervezése kapacitásuk több mint háromnegyedét leköti, így biztonságot ad az 1990-es esztendőre. 300-as Iroda: szakágak összevonása várható Talán a legkeményebb „kenyérharcról” dr. Не [UNK]с [UNK]е [UNK] Károly, az épület- és földalattitervező iroda igazgatója számolt be, aki szemléletesen érzékeltette mindennapi küzdelmeiket. A 127 millió forintos árbevételt - ami a tervezett 100 százalékot eredményezte - közel négyszáz munkából kellett összehozniuk, ezek közül csak 16 volt olyan, ^