UVATERV Híradó, 1990 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1990-01-01 / 1. szám

Sikereink záloga lehet (Felyujtás az 1. oldalról) rossz esetben, komoly terhet jelenthet. Ezért lényeges a mind jobb felkészülés az előttünk álló évre, noha a közgazdasági szabályozók változásának egy része még ismeretlen. Az 1990. évi vállalati gazdasági terv elkép­zeléseiről dr.Loykó Miklós gazdasági vezér­igazgató-helyettes tartott előadást (erről külön cikket közlünk). Van elég munka, csak meg kell szerezni Szaller Zoltán előadásának minden fontos elemét - hasonlóan a többiekéhez - jelen írás keretében csak megemlíteni is reménytelen vállalkozás lenne. Itt csupán arra van lehető­ség, hogy felvillantásszerűen szóljunk egy-egy momentumról. Szaller Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évek „beruházási stopja” 1989-re is áthúzódott, de ennek ellenére is el kell hin­nünk, van elég tervezési munka ebben az or­szágban, csak meg kell szereznünk. És hogy ez a hit már többünknek sajátja, azt az is iga­zolja, hogy az 1990-es évre eddig megkötött szerződéseink összege 30 százalékkal maga­sabb, mint tavaly ilyenkor volt. A nehéz körül­mények között fontos elem lehet a bizalom. Bizalom egymásban, bizalom a vezetésben, bi­zalom a jövőben. Mottóként megfogalmazta: elég erősek vagyunk, hogyha összefogunk, ak­kor sikerülhet minden! Nem kellett kisöpörni a padlást A műszaki vezérigazgató-helyettes érté­kelte az 1989-ben végzett piaci munkát, szólt a műszaki fejlesztés eredményeiről, a minőség helyenkénti hibáiról, az egyre fejlődő eszköz­állományról (már több mint ötven számítógé­pes munkahely segíti a tervezést), s örömét fejezte ki azért, hogy sok és tartalmas munkát nyújtottak be műszaki alkotói díjra (kár, hogy a rendelet korlátozott számú terv díjazását te­szi lehetővé­. Elmondta, hogy az év végével „nem kellett kisöpörni a padlást”, maradtak feladatok az új esztendő elejére is. Vizsgálva az irodák helyzetét megállapította, hogy mind jobban javulnak a lehetőségek, s a 300-as iro­da is egyre több feladatot kap. Felhívta a fi­gyelmet a vezetői magatartás néhány fontos elemére, köztük a személyes példamutatás és a következetesség szükségeségére. Szólt a vállalati belső és a külső kapcsolatok kialakítá­sának, javításának fontosságáról, végül meg­köszönte az elmúlt évben végzett munkát. Az átmeneti gazdaságban szükséges, de nem elégséges szervként értékelte a vállalati tanácsot Bretz Gyula vt-elnök, elmondva, hogy felelősségéhez képest kevés jogosítvánnyal rendelkezik a testület. Az állami vállalatokról szóló - nemrég megjelent - törvénymódosítás alapján bekövetkezett és a jövőbeli változá­sokról adott tájékoztatása után összefoglalta a tanács elmúlt éves tevékenységét (ezekről la­punkban folyamatosan leszámoltunk az év során - a szerk.). Ezt követően az irodaigazgatók adtak tá­jékoztatást irodájuk eredményeiről, kilátásai­ról, gondjaikról. A tizenöt-húsz perces össze­foglalókból csak a legjellemzőbbeket kiemelve is megállapítható, hogy mindegyik egységnél - talán éppen a szakterületi eltérések miatt is - más-más téma kapott hangsúlyt. Nem volt munkaellátottsági gond a 100-as irodán Az út-, vasút- és repülőtér-tervező iroda stratégiáját felvázolva dr. Karsay László el­mondta, hogy a termeléscentrikus vezetési elvből kiindulva a vezetőknél ennek függvé­nyében differenciál. Hozzátette, hogy az 1989-es évben az irodának munkaellátottsági problémája nem volt, sőt inkább az jelentett gondot, hogy több százezer forintos feladato­­kat a megrendelők azonnalin kértek. Tevé­kenységükben jelentős szerepet játszik az ex­port. Szólt arról a fejlesztési munkáról is, amelyet a számítástechnikai főosztállyal közö­sen megkezdték az interaktív útterveaés felté­teleinek megteremtése érdekében, hiszen a várható feladatok teljesítése csak a szoftverál­lomány jelentős bővítése útján lehetséges. Szerkezetében átalakult a 200-as Iroda Dr.Sigrai Tibor a híd-, szerkezet- és gépé­szeti tervező iroda utóbbi két és fél évét tette mérlegre. Elmondta, hogy a két iroda összevo­násából született új tervezőiroda létszáma ez idő alatt mit sem változott, de szerkezetében átalakult. Csökkent a szállítóberendezési és gépészeti tevékenység, s ma már inkább a híd- és szerkezettervezés a meghatározó. Erre az arányváltozásra azért került sor, mert a szűkös fejlesztéseken belül a hídépítés aránya megnőtt. A sok időszerűvé vált felújítás és a már megrendelt új hidak tervezése kapacitá­suk több mint háromnegyedét leköti, így biz­tonságot ad az 1990-es esztendőre. 300-as Iroda: szakágak összevonása várható Talán a legkeményebb „kenyérharcról” dr. Не [UNK]с [UNK]е [UNK] Károly, az épület- és földalatti­tervező iroda igazgatója számolt be, aki szemléletesen érzékeltette mindennapi küz­delmeiket. A 127 millió forintos árbevételt - ami a tervezett 100 százalékot eredmé­nyezte - közel négyszáz munkából kellett összehozniuk, ezek közül csak 16 volt olyan, ^

Next