Udvarhely Szék, 2000. július-december (3. évfolyam, 27-49. szám)

2000-10-25 / 43. szám

Hiányzó milliárdjaink 8 milliárd lej hiányt okozott a helyi önkormányzatnak a tavaly év végén érvénybe lépő 216-os kormányrendelet. A hiány oka a nagyszerű román törvénykezés­nek köszönhető, amikor egy idő­ben egyszerre kétféle törvényke­zés is létezik egy adott közigaz­gatási kérdésre vonatkozóan. Az­ adótörvény értelmében eddig a fizetési­­adók 35%-át a helyi önkormányzatok kapták meg. Mindez azonban az év elejétől a globális adórendszer és az em­lített sürgősségi kormányren­­delet érvénybe lépésével megvál­tozott. Az említett törvény értel­mében minden vállalat fizetési adóját a cég beiktatási helyén kellett befizesse, amit a kincstár visszaosztott az önkormányza­toknak, melyből Székelyudvar­­hely idén nyolc milliárddal ke­vesebbet kapott, mint amennyi járt volna. Városunkban számos vállalat és intézmény, mint a Romtelecom, a Posta, a bankok, vagy akár a rendőrség is, Csík­szeredában fizette, fizeti a fizeté­si adóját, a székhelyének meg­felelően. Az év elején megjelent rendelet viszont e 35% vissza­osztását a megyei tanácshoz jut­tatja, így pédául a Romtelecom­­nak­­ van kirendeltsége Székely­­keresztúron, városunkban és Gyergyóban egyaránt - az alkal­mazottai mind Csíkszeredának adóznak jövedelmük után. A fel­sorolt települések így elesnek egy bizonyos összegtől. A polgármesteri hivatal adó- és illetékosztályának alkalmazot­tai már év elején észrevették, hogy nem részesül a város a fize­tések után járó említett 35%­­ban, ami havi 1 milliárd lej hiányt jelent. Geréb László osztályvezető elmondta, hogy februárban már észrevették a hiányt és március első felében kérést is intéztek ez ügyben Nicolae Nigahoz a Me­gyei Pénzügy igazgatójához, de ő csak július végén válaszolt. Válaszában az igazgató kifej­tette, hogy a törvényen túlme­nően a kormányrendelet érvény­ben marad és alkalmazásával megrövidül egyes önkormányza­tok költségvetése. Gerébék azután a megyei kincstárhoz fordultak. Igazgató­ja, Kedves Imre kijelentette, hogy a kincstárnak érvényben van egy belső normája, amely­nek értelmében a befizetett adó­kat nem osztják vissza a települé­seknek, hanem az az önkor­mányzat kapja meg, ahová befizetődtek. Miután a megyénél nem érvé­nyesültek, a helyi adó- és illeték­osztály vezetősége a minisztéri­umhoz fordult. Kérést intéztek Vlad Rosca közigazgatási- és Mircea Ciumara államminiszte­rekhez, de választ még nem kap­tak. - A minisztériumtól meg­érkező válaszok után mit fog tenni az adóosztály? - Mi be akarjuk perelni a kincstárat, mert egy olyan belső normát alkalmaz, amely a létező törvénynek ellentmond, még akkor is ha Decebal Traian Re­mes pénzügyminiszter aláírását tartalmazza. A miniszterek vála­szait csatolni szeretnénk a perhez szükséges dokumentációhoz. A helyi adók és illetékek nagy részét, tehát épület-, telek-, és autóadókat az előreirányzottnak megfelelően sikerült beszedni, viszont ez a fizetési adó most az év vége felé közeledve 8 milliárd lej hiányt jelent. PÉTER S. Attila A megyei tanács nem támogatja városunkat Bezárhatják az iskolákat Nem városunk javára dőlt el a múlt pénteki Hargita megyei tanácsülés első napirendi pontjá­nak, a pótköltségvetés f elosztásá­nak megvitatása. Mint ismeretes, egy kormány­­határozat értelmében, Székely­­,­udvarhely költségvetése ebben az évben mintegy 20 milliárd lej­jel lett szegényebb 1999-hez képest. Az idén, a fizetések után járó, 35%-os adó a cégszékhe­lyeken (legtöbb esetben­ Csíksze­­redában) fizetődik be, az ottani költségvetés kasszáját gyarapítja .körülbelül 53 olyan vállalatnak az adója, amely városunkban működik, és melynek alkalma­zottai itt élnek, gyerekeik itt jár­nak iskolába. Ezzel az intézke­déssel városunk oktatási és mű­velődési intézményei jelentős bevételtől maradtak le. Múlt szerdán városunk pol­gármestere összehívta városunk 26 oktatási intézményének igaz­gatóját, és annak érdekében, hogy a pótköltségvetés bizonyos hányadát városunk kaphassa meg, a 26 intézmény­vezető aláírásával kérést juttattak el a Hargita megyei tanács elnök­ségéhez. Az intézményvezetők küldöttsége (nyolc iskola­igaz­gató) részt vett az említett ta­nácsülésen is, ahol mindössze 4 megyei tanácsos támogatta Szé­kelyudvarhely költségvetés kie­gészítési kérelmét. Annak ellené­re, hogy városunk oktatási intéz­ményeiben nem csak udvarhelyi gyerekek tanulnak (a középisko­lák diákjainak 30%-a vidékről származik, akiknek taníttatását városunk költségvetéséből fede­zik) különös módon az udvar­­helyszéki tanácsosok sem támo­gatták a pótköltségvetési összeg 10%-nak, városunkba való jut­tatását. A kért összeggel, - 1 mil­liárd 900 millió lejről van szó - biztosítani lehetett volna váro­sunk tanintézményeinek túlélé­sét. Máthé András valamint Király László iskolaigazgatók sajtótájé­koztatón ismertették az udvarhe­lyi oktatási intézmények tartha­tatlan anyagi helyzetét, valamint a megyei tanács hozzá­állását az udvarhelyi oktatási és művelő­dési intézményekhez. A hitelke­retből, (amely az idei évig biz­tosította a legszükségesebb javí­tási munkálatok ellenértékét) városunk oktatási intézményei­ben a nyár folyamán, - a szep­temberi iskolakezdést megelő­zően - különböző javítási, tata­­rozási munkálatokat végeztek, most pedig nem tudják kifizetni a munkálatokat végző vállalkozó­kat, annak ellenére, hogy egyik intézmény sem lépte túl a hitel­keretet, amire elég lett volna az összeg. Máthé András elmondta, hogy az Orbán Balázs Általános Iskolának például 100 millió lejes tartozása van. Amennyiben ez a helyzet nem oldódik meg kormány­szinten, tönkreteszünk több kisvállal­kozót, akik a nyáron elvégezték a javítási munkálatokat, ugyan­akkor a gyerekek egészsége, és tanulási feltétele is megsínyli a dolgot,­­hiszen ilyen körülmé­nyek­­között az iskolák nem tudják fizetni a fűtést, villanyt és egyéb nélkülözhetetlen szolgál­tatásokat az intézményekben - fogalmazódott meg a sajtótájé­koztatón. Az is könnyen megtörténhet, hogy az iskolaigazgatók rákény­szerülnek arra, hogy a téli vaká­ciót követően bezárják ezen intézmények kapuit. SZÁSZ Emese n­ Nyilatkozat A Megyei Tanács pótköltségvetés tervezete sem az előké­szítés, sem a döntés pillanatában nem vette figyelembe Szé­kelyudvarhely sajátos helyzetét Az október 26-i tanácsülésen, érzésem szerint, egy kimon­dottan Székelyudvarhely ellenes döntés született. Sikerült a régió falvait a központ (Székelyudvarhely) ellen szavaztatni. Az udvarhelyszéki megyei tanácsosok is úgy szavaztak, mintha a székelyudvarhelyi könyvtár, múzeum, színtársulat, néptánccsoport a 26 oktatási intézmény stb. fenntartásában még csak erkölcsi támogatásra sem volnának kötelezettek, mintha ezek az intézmények a vidék kárára lennének. Azt természetesen nem is tartom érdemesnek megemlíteni, hogy a csűri és a gyergyói tanácsosok részéről a legkevesebb szol­idaritási megnyilvánulás is hiányzott. Amikor az előző tanács jóváhagyta az idei költségvetést és a helyi tanács felé leosz­totta a működéshez szükséges pénzalapokat, arról volt szó, hogy az a pénzösszeg kb. 75 százalékban fedezi a helyi tanács működését. Nos, ha a pótköltségvetést végignézzük, azt­­láthatjuk, hogy 16 helyi tanács az eredeti költségvetésnél töb­bet kapott a pótköltségvetés leosztásakor, de senki sem kevesebbet mint az év elei költségvetéshez leosztott összeg 50 százaléka, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy egy olyan helyi tanács, amely az év elején kapott mondjuk 350 milió lej támogatást és a pótköltségvetés leosztásakor 900 millió lejt (amire ugyebár nem számíthatott) miért­ nem tudott átengedni Székelyudvarhelynek 70-80 millió lejt. Csak sajnálni tudom ami történt, nevezetesen azt, hogy a Megyei Tanács a megértés,­az emberi szolidaritás, az együvé tartozás legcsekélyebb méretű kinyilatkoztatásáról sem tett tanúbizonyságot ebben az esetben. Szerintem az elnökség feladata nem az lett volna, hogy a székelyudvarhelyi pol­gármester előterjesztésére négy más polgármester ellennyi­latkozatát vonultassa fel - ugye milyen az ókorban is divatos­­eljárás, hanem azon kellett volna vitatkozni, és megoldást keresni, hogy ilyen úton-módon lehetne a Csíkszeredai város költségvetésében megjelent többletből, ami kb. 8-10 millió lej, Székelyudvarhely költségetéséből származik, megsegíteni a bajba jutott várost. Ez helyett mit látunk?. A “divide et impera” jól bevált és kitaposott útját jártuk, falut város ellen, régiót régió ellen; a régió falvait a régió közpon­tja ellen szavaztattuk. Személy szerint, mint megyei tanácsos, de főleg, mint székelyudvarhelyi iskolaigazgató akinek 90 millió lejes ki nem fizetett számlám van a júliusban elvégzett nyári javításokért, lemondok a Megyei Tanács Kaposvárra tervezett látogatásáról, és javasolom a Megyei Tanácsnak, hogy az így megspórolt 2-3 millió lejt juttassa el a csőd szélén álló kisiparosnak. Király László, megyei tanácsos Udvarhely, a tanácstalan Székelyudvarhelynek még nincsen önkormányzati testülete, mert a tanács alakuló ülésén úgy döntött a tizenhárom RMDSZ-képviselő több­sége, hogy az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) nyolc tanácsosa közül négynek egyszerűen megtagadják mandátum-igazolását. Miután elveszítette a polgármesteri széket, az RMDSZ úgy határozott: legalább egyszínű tanácsot teremt a zavaró mások, a megválasztott nyolc UPE-s képviselő nélkül. A módszerek nem számítanak, s a város sem. Nehezen emészthető logika szerint, az öt tagú igazoló bizottság négy RMDSZ-es tagja osztotta kettővel a nyolc UPE-s tanácsosok számát, és a hátulsó négy képviselő igazolására nem­mel szavazott. Azzal az in­dokkal, hogy az egyesület be­jegyzése során eljárásbeli hiá­nyosságok voltak. Ez az indok azonban nem ad magyarázatot arra, hogy az UPE-ből négy képviselő miért kapott igen szavazatot, míg a másik négy nemet. Persze, van magyarázat, csak éppen ennek semmi köze az egyesület alakulása körüli eset­leges eljárásbeli hiányossá­gokhoz. Az udvarhelyi RMDSZ arra tett kísérletet, hogy jelenték­telenebbé tegye a Szász Je­ő pol­gármestert támogató egyesület erejét a testületben. Hogy a 21 helyett 17 tagúra tervezett ta­nácsban a kétharmados szavazati arányt igénylő fontos döntéseket csak ő(k), tehát az RMDSZ- tanácsosok hozhassák meg. A reálpolitikában jártasak jog­gal­­mondhatnák: briliáns elkép­zelés, csakhogy a politikában, az érdekérvényesítés vagy akár a lobbizás során egyetlen dolog tartja (úgy ahogy) kordában az öncélúságot: a törvény. Ezt hagyták figyelmen kívül a helyi és széki RMDSZ szolgálatos stratégái. Ugyanis a tanács ala­kuló ülését minden UPE-s képvi­selő elhagyta, nem csak az a négy, akiknek mandátum-iga­zolását megtagadták. És az új önkormányzati testület mega­lakulásához szükséges kétharma­dos jelenlét ezzel meg is szűnt, jóllehet a 13 tagú RMDSZ-frak­­ció és tanácsadóik ezt másként gondolták. Olyannyira magabiztos lett az RMDSZ, hogy napokon belül újabb ülést hívott össze, mega­lakították saját tanácsukat, és hiábavaló volt a polgármesteri hivatal jegyzőjének figyelmez­tetése is. Nem vették tudomásul a nyolc UPE-s tanácsos bírósági folyamodványát a tanács tör­vénytelen megalakulásával kap­csolatban. Azt is figyelmen kívül hagyták, hogy jogerős ítéletig fölösleges abban a hitben önkor­mányzati döntéseket hozni, al­polgármestert választani, hog­y a testület törvényesen dolgozik. De ők ennek ellenére határoztak, alpolgármestert is választottak a 26 éves földrajztanár, Péter Pál személyében. A heves tevékeny­ségnek csak akkor szakadt vége, amikor írásban jelezték az ille­­­­tékes kormányhivatalból is, hogy kicsit pihenhetnek: legalább a bírósági­ döntést várják meg. Aztán a Csíkszeredai bíróságon augusztus elsején megszületett a döntés. A bíróság igazat adott a ma­gánszemélyként perelő Udvarhe­lyért Polgári Egyesület megvá­lasztott képviselőinek. Az önkor­mányzati testület megalakulását törvénytelennek minősítette és az addigi három tanácsi határozatot semmissé nyilvánította az alpol­gármester-választással együtt. Az RMDSZ helyi szervezete azonban fellebbezett, viszont azt nem tudni, hogy milyen minő­ségben, ugyanis ha a tanács nem létezik (márpedig ezt mondja ki az első fokú ítélet), akkor a tanácsosok sem, tehát a jogilag nem létező tanács nevében bizonygatni, hogy márpedig az létezik, eléggé érdekes feladat lesz az RMDSZ megbízott ügy­védjének. Nem beszélve arról, hogy a­­a helyi közigazgatási törvény értelmében a helyi ta­nács jogi személyiségéből faka­dó képviseleti jogkört a polgár­­mester látja el, és a polgármesteri hivatalon keresztül érvényesíti. Szász Jenő polgármester pedig, most már a másodfokon született ítélettel megerősítve is tör­vénytelennek tartja az önkor­mányzati testület megalakulását és eddigi három határozatát. Emiatt aztán ő nem fog a szerinte törvénytelen tanács nevében fel­­jebbviteli folyamodvánnyal élni. A bonyolult helyzetben tehát nem lehet tudni, hogy az RMDSZ milyen jogcímen fellebbezett. Csodákra, meglepetésre azon­ban mégis lehet számítani. Ve­­restóy Attila udvarhelyi szenátor közbenjárására ugyanis Vlad Rosca miniszter levelet küldött Udvarhelyre, hogy márpedig a tanács megalakulása törvényes. Ezt a magas rangú tisztviselő annak ellenére tette, hogy napokkal előtte egyik alkalma­zottja éppen az ellenkezőjét írta ugyanannak a hivatalnak a nevében. A Marosvásárhelyi Táblabíró­­ság illetékes dönteni a kérdésben most már többszöri halasztást követően, ezen a héten. Normális körülmények között nem dönthet másként, mint a Csíkszeredai bíróság, hiszen az államtitkári levelet leszámítva aligha jelenhet meg új elem az udvarhelyi RMDSZ védekezési érvei között. Ha azonban politikai döntés kell szülessen, akkor az első fokú ítélet eltörlésére számítani lehet, ugyanis a Marosvásárhelyi Táb­labíróság elnökét az RMDSZ nevezte ki. A funkcióelosztás során ez a tisztség neki jutott. És finoman szólva: politikai szem­pontok szerint szerzett funkcióért néha fizetni kell. Lehet, hogy éppen a székelyudvarhelyi tanács lesz az egyik törlesztendő szám­la. Szőke László

Next