Udvarhelyi Híradó, 1992 (3. évfolyam, 1-78. szám)

1992-01-09 / 1. szám

Nyílt levél A székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közmű­velődési Egyesület elnökéhez, Katona Ádám úrhoz Tisztelt Elnök Úr! Az ATV munkacsoportja újév kezdetén felmérte az elmúlt esztendőben szórásra került adásainak technikai színvona­lát. Arra a megállapításra jutottunk, hogy sok kívánnivalót hagy(hat)tak maguk után. Mivel az új évben szeretnénk, hogy az ATV nézői egy megújult, technikailag jobban ösz­­szeállított műsort nézhessenek, fölkérjük Önt: adjon lehetőséget az OBKE-videostúdió hasz­nálatára (mely jelen pillanatban, tudomásunk szerint, nem üzemel). Mindannyiunk érdeke a közös célt szolgálni. Tisztelt Elnök úr, habár eddigi kapcsolatunk nem volt a legbarátságosabb, reméljük, nem zárkózik el a fent említett lehetőség kihaszná­lásától. Tisztelettel, UTV 1 tábla csokoládé­­­zacskó karácsonyfára való édesség (kb. 30 db) Én megértem, hogy a postás „bácsiknak és néniknek” is kell valami az angyali ajándékból, de engem különösebben csak a szója lecitin érdekelt, mivel nálunk a családban van egy súlyos idegbeteg, akinek nagyon jól jött volna ez a gyógyszer. Nem elég, hogy a fenti tárgyak eltűntek, még a könyvek közül is hiányzik Móra Ferenc Rab ember fiai című könyve, úgyhogy világosan látszik, csakis „székelyek" voltak a tettesek. A reklamálás hiábavaló, mivel azt nem az udvarhelyi postánál lehet kivitelezni, és manap­ság bizony az utazgatás nem olcsó mulatság. Akkor hát kívánok mindenkinek kellemes ka­rácsonyi ünnepeket, és a postás „bácsiknak és néniknek” pedig gratulálok a csomag „nagy­szerű", „technikás” újracsomagolásáért. László Zoltán Bízzunk a postában! * Tisztelt Olvasók! Bizonyára nagyon sokan vannak önök közül olyanok, akiknek ismerő­sük avagy rokonuk tartózkodik külföldön. Nos, akinek tényleg van valakije, az szeren­csésebb ember, mint a többiek, ugyanis már itt vannak a várva várt ünnepek, és ilyenkor milyen jól jön egy kis „Angyalfia", amellyel a postás bácsi bezörget az ajtónkon. A minap engem is meglepett egy „angyal". Barátságosan kopogott az ajtón, egy szelvényt adott át, és közölte, hogy érkezett a számomra egy „könyvcsomag", melyet Magyarországról küldenek, és a helybéli postánál kell kiváltani. Fel is mentem a „kicsi postára”, ahol tudtomra adták, hogy tényleg volt egy ilyen „könyvcso­mag", de azt felvitték a „nagy postára", mivel a könyvcsomagokat ott adják ki. A „nagy postán" kiváltottam a könyvcsoma­got, és nagyon örültem, hogy magyarországi ismerősöm rám gondolt. Csak akkor lepődtem meg igazán, amikor másnap megkaptam a levelet, amelyben közölték a csomag tartal­mát, és megtudtam, hogy a könyveken kívül még a következő dolgok voltak benne: 1 doboz szója lecitin 3 csomag pudingpor 1 csomag kókuszreszelék 2 db szappan + 1 izzadás elleni dezodor 1 csomag borotva Kiigazítás Az indulatok néha pontatlanságokhoz vezet­nek, így jártam én is az UH 48. számában közölt cikkemben, ahol azt írtam, hogy Veres­­tóy szenátor úr „megszavazta" az Alkotmány I. cikkelyét. Lehet, hogy már késő, de jobb későn, mint soha: muszáj ezúton bocsánatot kérnem a szenátor úrtól: azt írtam, hogy meg­szavazta az Alkotmány első cikkelyét, holott azt kellett volna írnom, hogy NEM SZAVA­ZOTT ELLENEM! Ugyanis a TARTÓZKODÁS — és az RMDSZ az első cikkely megszavazá­sakor tartózkodott — nem jelent ellenszavaza­tot. Én azt írtam, hogy Verestóy Attila megsza­vazta ezt... Az írásom többi állítását ettől függetlenül fenntartom, az említett tévedésért ismételten, nyilvánosan, elnézést kérek. Főmű Tibor Homorúd­szentpál Tisztelt Szerkesztőség! Azzal a panasszal fordulok az AH-hoz, hogy dec. 17-én, kedden, ki akartam venni a cukor­fejadagomat, és, nagy meglepetésemre, azt kérdezték: „Melyik hónapra?" Októberre vagy novemberre, mert az egyik kimarad!" Hát erre sokan nem számítottunk, karácsonyra! Miért nem írták ki a boltok ajtajára, mint más hirdet­ményeket? Szeretnénk tudni, hogy miért tiltották le egy­hónapi cukor­adagunkat, és éppen az ünne­pekre? Moraru Elisabeta Válasz: Elfelejtette megnevezni az üzletet, így nem tudtunk mi is utánanézni. UH In memóriám Imecs László Szeptember volt, és nemsokára újabb fiatal srácoknak kellett bevonulniuk a hadse­regbe. Ő is megkapta a behívót. A barátja kereste fel a lakásán, hogy búcsúzóul adja át jókívánságait. Ő a szobáját festette, elképzelése szerint. Szeretett lemezborítókról egy-egy jelenetet átvenni. Most éppen egy LGT-lemezborítóról örökítette meg a távolba rohanó vonatot. Barátjának panaszkodott... elpanaszolta, hogy milyen gyor­san repül az idő, és máris egy brassói alakulathoz kell mennie, és félt... félt, hogy nem fejezheti be munkáját, sürgette az idő! A barátja próbálta megnyugtatni: ha most nem sikerül, hamarosan hazajön, és akkor befejezheti... De ő vigasztalhatatlan maradt. Neki akkor kellett befejeznie... talán érezte... Imecs László 1971. május 24-én született Székelyudvarhelyen, 1988-ban érettségi­zik, 1989-ben, katonai szolgálat közben (december 24-én) meghal. Élete, művészete, akár AZ a vonat, elrohant... befejezetlenül, maga után űrt hagyva sokunk szívében... És mégis, a halálának második évfordulóján tartott megemlékezésen csak egyné­­hányan vettek részt. Túl hamar felejtünk!!! 1992. január 9. Sztrájkolni fognak a postások! — Két éve már, hogy csak az ígéretekkel vagyunk — mondja Antal László, a városi Posta tranzit-osz­tályának főnöke, aki bokros teendői mellett vállalta a szakszervezeti felelősséget is. — A Távközléssel ellentétben, mi semmilyen „szubvenciót" (segély) nem kapunk az államtól. Az üzemanyag-drágulás után tovább romlott a helyzetünk, mi odajutottunk, hogy az országos átlagjavadalmazásnál 2000 lejjel alacsonyabb fizetésünket is valósággal ki kell könyö­rögnünk_____________________________________ — Az elmúlt félévben önöknél hogyan alakultak a fizetések? — A körülmények semmit sem javultak — pél­dául az inflációs helyzet nagyobb pénzforgalmat eredményezett, így a velejáró munka is megszapo­­rodott. Ezért a Postaügyi Minisztériumtól kaptunk bizonyos százalékokat, a nehéz munkaviszonyok miatt, úgy a szállításnál mint a csomag- és újság­­terjesztésnél. Ez az adalék a munka nehézségétől függően az alapfizetés 3-10 %-át jelenti. Az ősz folyamán a két részben megígért 25,5 %-os fizetés­­emelés is csak részben teljesült — például novem­berre csak 18 %-ot fizettek ki. Adalékokkal együtt jelenleg a Postahivatal alkalmazottjainak átlagos jövedelme 9300 lej. Egy újságkézbesítő alapfizetése 4600 lej, ami, ha a levéltitok megőrzését vagy a pénzkezelés kockázatát is szem előtt tartjuk, bi­zony nagyon kevés, hiszen egy postás megbízható kell legyen, de hogyan várjuk el tőle a becsü­letességet, ha a létminimumot sem tudjuk biztosí­tani neki. — Ezek volnának a bejelentett országos tiltakozó akci­ónak a fontosabb okai? —A Postaügy a csőd szélén áll, hiszen a közbejött szállítási nehézségek miatt 400 millió lejjel tartozik az Állami Vasútnak. A válság megoldására két lehetőséget ajánlott fel a minisztérium. Négyezer alkalmazottat kellene országos viszonylatban le­építeni, vagy minden alkalmazott le kellene mond­jon 6 hónapig az összes adalékról, hogy biztosítani tudják továbbra is a fizetéseket. Itt, nálunk, kritikus helyzet alakult ki a járműhiány miatt is. Az „Auto­baza" — ami mostanáig biztosította számunkra a járműveket—nem írta alá a szerződést a Postával, mert nem tud megfelelő körülményeket biztosí­tani, nem tudja a küldemények biztonságát szava­tolni. Nekünk nincsen saját autóparkunk — pedig egy igen szolgáltató intézménynek ez volna az elsődleges kiindulási pontja —, a magánvállalko­­zók pedig idegenkednek a körzetünktől, mert a megyében errefelé a legrosszabbak az utak. — Tulajdonképpen mikor robbant ki a munkakonflik­tus? —December 23-án a fővárosi Szakszervezeti Szö­vetség egy figyelmeztető sztrájkot jelentett be, amelyhez 27-én kellett volna csatlakoznunk, de végül nem akartunk ünneprontók lenni, hogy kéz­besíthessük az ünnepi küldeményeket (üdvözle­tek, levelek, csomagok stb.), az akciót a központi szövetség január 15-re halasztotta. Kérjük a lakos­ságot, hogy legyen megértéssel irányunkban. —A vámhivatal beindulásán kívül más újdonságokra számíthatunk-e az új évben? — Január elsejétől önálló újságterjesztő rész­vénytársaság kezd működni, amely megyei szin­ten 43 alkalmazottal igyekszik zökkenőmenteseb­bé tenni ezt a szolgáltatást. Végezetül egy kéréssel fordulok a lakossághoz. Vannak küldemények, amelyeket a rossz­ helytelen címzés miatt nem tu­dunk kézbesíteni. Kérjük mindazokat, akik vala­milyen küldeményt, külföldi folyóiratot, csoma­got, levelet várnak, és nem kapják meg, jelentkezzenek a Kossuth Lajos utcabeli hivata­lunkban. Sajnos, a neveket nem szolgáltathatjuk ki, mert az tulajdonképpen a levéltitok megsértését is jelentheti. Megértésüket előre is köszönöm... te Sándor Dániel

Next