Udvarhelyi Híradó, 1992 (3. évfolyam, 1-78. szám)
1992-01-09 / 1. szám
Nyílt levél A székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület elnökéhez, Katona Ádám úrhoz Tisztelt Elnök Úr! Az ATV munkacsoportja újév kezdetén felmérte az elmúlt esztendőben szórásra került adásainak technikai színvonalát. Arra a megállapításra jutottunk, hogy sok kívánnivalót hagy(hat)tak maguk után. Mivel az új évben szeretnénk, hogy az ATV nézői egy megújult, technikailag jobban öszszeállított műsort nézhessenek, fölkérjük Önt: adjon lehetőséget az OBKE-videostúdió használatára (mely jelen pillanatban, tudomásunk szerint, nem üzemel). Mindannyiunk érdeke a közös célt szolgálni. Tisztelt Elnök úr, habár eddigi kapcsolatunk nem volt a legbarátságosabb, reméljük, nem zárkózik el a fent említett lehetőség kihasználásától. Tisztelettel, UTV 1 tábla csokoládézacskó karácsonyfára való édesség (kb. 30 db) Én megértem, hogy a postás „bácsiknak és néniknek” is kell valami az angyali ajándékból, de engem különösebben csak a szója lecitin érdekelt, mivel nálunk a családban van egy súlyos idegbeteg, akinek nagyon jól jött volna ez a gyógyszer. Nem elég, hogy a fenti tárgyak eltűntek, még a könyvek közül is hiányzik Móra Ferenc Rab ember fiai című könyve, úgyhogy világosan látszik, csakis „székelyek" voltak a tettesek. A reklamálás hiábavaló, mivel azt nem az udvarhelyi postánál lehet kivitelezni, és manapság bizony az utazgatás nem olcsó mulatság. Akkor hát kívánok mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket, és a postás „bácsiknak és néniknek” pedig gratulálok a csomag „nagyszerű", „technikás” újracsomagolásáért. László Zoltán Bízzunk a postában! * Tisztelt Olvasók! Bizonyára nagyon sokan vannak önök közül olyanok, akiknek ismerősük avagy rokonuk tartózkodik külföldön. Nos, akinek tényleg van valakije, az szerencsésebb ember, mint a többiek, ugyanis már itt vannak a várva várt ünnepek, és ilyenkor milyen jól jön egy kis „Angyalfia", amellyel a postás bácsi bezörget az ajtónkon. A minap engem is meglepett egy „angyal". Barátságosan kopogott az ajtón, egy szelvényt adott át, és közölte, hogy érkezett a számomra egy „könyvcsomag", melyet Magyarországról küldenek, és a helybéli postánál kell kiváltani. Fel is mentem a „kicsi postára”, ahol tudtomra adták, hogy tényleg volt egy ilyen „könyvcsomag", de azt felvitték a „nagy postára", mivel a könyvcsomagokat ott adják ki. A „nagy postán" kiváltottam a könyvcsomagot, és nagyon örültem, hogy magyarországi ismerősöm rám gondolt. Csak akkor lepődtem meg igazán, amikor másnap megkaptam a levelet, amelyben közölték a csomag tartalmát, és megtudtam, hogy a könyveken kívül még a következő dolgok voltak benne: 1 doboz szója lecitin 3 csomag pudingpor 1 csomag kókuszreszelék 2 db szappan + 1 izzadás elleni dezodor 1 csomag borotva Kiigazítás Az indulatok néha pontatlanságokhoz vezetnek, így jártam én is az UH 48. számában közölt cikkemben, ahol azt írtam, hogy Verestóy szenátor úr „megszavazta" az Alkotmány I. cikkelyét. Lehet, hogy már késő, de jobb későn, mint soha: muszáj ezúton bocsánatot kérnem a szenátor úrtól: azt írtam, hogy megszavazta az Alkotmány első cikkelyét, holott azt kellett volna írnom, hogy NEM SZAVAZOTT ELLENEM! Ugyanis a TARTÓZKODÁS — és az RMDSZ az első cikkely megszavazásakor tartózkodott — nem jelent ellenszavazatot. Én azt írtam, hogy Verestóy Attila megszavazta ezt... Az írásom többi állítását ettől függetlenül fenntartom, az említett tévedésért ismételten, nyilvánosan, elnézést kérek. Főmű Tibor Homorúdszentpál Tisztelt Szerkesztőség! Azzal a panasszal fordulok az AH-hoz, hogy dec. 17-én, kedden, ki akartam venni a cukorfejadagomat, és, nagy meglepetésemre, azt kérdezték: „Melyik hónapra?" Októberre vagy novemberre, mert az egyik kimarad!" Hát erre sokan nem számítottunk, karácsonyra! Miért nem írták ki a boltok ajtajára, mint más hirdetményeket? Szeretnénk tudni, hogy miért tiltották le egyhónapi cukoradagunkat, és éppen az ünnepekre? Moraru Elisabeta Válasz: Elfelejtette megnevezni az üzletet, így nem tudtunk mi is utánanézni. UH In memóriám Imecs László Szeptember volt, és nemsokára újabb fiatal srácoknak kellett bevonulniuk a hadseregbe. Ő is megkapta a behívót. A barátja kereste fel a lakásán, hogy búcsúzóul adja át jókívánságait. Ő a szobáját festette, elképzelése szerint. Szeretett lemezborítókról egy-egy jelenetet átvenni. Most éppen egy LGT-lemezborítóról örökítette meg a távolba rohanó vonatot. Barátjának panaszkodott... elpanaszolta, hogy milyen gyorsan repül az idő, és máris egy brassói alakulathoz kell mennie, és félt... félt, hogy nem fejezheti be munkáját, sürgette az idő! A barátja próbálta megnyugtatni: ha most nem sikerül, hamarosan hazajön, és akkor befejezheti... De ő vigasztalhatatlan maradt. Neki akkor kellett befejeznie... talán érezte... Imecs László 1971. május 24-én született Székelyudvarhelyen, 1988-ban érettségizik, 1989-ben, katonai szolgálat közben (december 24-én) meghal. Élete, művészete, akár AZ a vonat, elrohant... befejezetlenül, maga után űrt hagyva sokunk szívében... És mégis, a halálának második évfordulóján tartott megemlékezésen csak egynéhányan vettek részt. Túl hamar felejtünk!!! 1992. január 9. Sztrájkolni fognak a postások! — Két éve már, hogy csak az ígéretekkel vagyunk — mondja Antal László, a városi Posta tranzit-osztályának főnöke, aki bokros teendői mellett vállalta a szakszervezeti felelősséget is. — A Távközléssel ellentétben, mi semmilyen „szubvenciót" (segély) nem kapunk az államtól. Az üzemanyag-drágulás után tovább romlott a helyzetünk, mi odajutottunk, hogy az országos átlagjavadalmazásnál 2000 lejjel alacsonyabb fizetésünket is valósággal ki kell könyörögnünk_____________________________________ — Az elmúlt félévben önöknél hogyan alakultak a fizetések? — A körülmények semmit sem javultak — például az inflációs helyzet nagyobb pénzforgalmat eredményezett, így a velejáró munka is megszaporodott. Ezért a Postaügyi Minisztériumtól kaptunk bizonyos százalékokat, a nehéz munkaviszonyok miatt, úgy a szállításnál mint a csomag- és újságterjesztésnél. Ez az adalék a munka nehézségétől függően az alapfizetés 3-10 %-át jelenti. Az ősz folyamán a két részben megígért 25,5 %-os fizetésemelés is csak részben teljesült — például novemberre csak 18 %-ot fizettek ki. Adalékokkal együtt jelenleg a Postahivatal alkalmazottjainak átlagos jövedelme 9300 lej. Egy újságkézbesítő alapfizetése 4600 lej, ami, ha a levéltitok megőrzését vagy a pénzkezelés kockázatát is szem előtt tartjuk, bizony nagyon kevés, hiszen egy postás megbízható kell legyen, de hogyan várjuk el tőle a becsületességet, ha a létminimumot sem tudjuk biztosítani neki. — Ezek volnának a bejelentett országos tiltakozó akciónak a fontosabb okai? —A Postaügy a csőd szélén áll, hiszen a közbejött szállítási nehézségek miatt 400 millió lejjel tartozik az Állami Vasútnak. A válság megoldására két lehetőséget ajánlott fel a minisztérium. Négyezer alkalmazottat kellene országos viszonylatban leépíteni, vagy minden alkalmazott le kellene mondjon 6 hónapig az összes adalékról, hogy biztosítani tudják továbbra is a fizetéseket. Itt, nálunk, kritikus helyzet alakult ki a járműhiány miatt is. Az „Autobaza" — ami mostanáig biztosította számunkra a járműveket—nem írta alá a szerződést a Postával, mert nem tud megfelelő körülményeket biztosítani, nem tudja a küldemények biztonságát szavatolni. Nekünk nincsen saját autóparkunk — pedig egy igen szolgáltató intézménynek ez volna az elsődleges kiindulási pontja —, a magánvállalkozók pedig idegenkednek a körzetünktől, mert a megyében errefelé a legrosszabbak az utak. — Tulajdonképpen mikor robbant ki a munkakonfliktus? —December 23-án a fővárosi Szakszervezeti Szövetség egy figyelmeztető sztrájkot jelentett be, amelyhez 27-én kellett volna csatlakoznunk, de végül nem akartunk ünneprontók lenni, hogy kézbesíthessük az ünnepi küldeményeket (üdvözletek, levelek, csomagok stb.), az akciót a központi szövetség január 15-re halasztotta. Kérjük a lakosságot, hogy legyen megértéssel irányunkban. —A vámhivatal beindulásán kívül más újdonságokra számíthatunk-e az új évben? — Január elsejétől önálló újságterjesztő részvénytársaság kezd működni, amely megyei szinten 43 alkalmazottal igyekszik zökkenőmentesebbé tenni ezt a szolgáltatást. Végezetül egy kéréssel fordulok a lakossághoz. Vannak küldemények, amelyeket a rossz helytelen címzés miatt nem tudunk kézbesíteni. Kérjük mindazokat, akik valamilyen küldeményt, külföldi folyóiratot, csomagot, levelet várnak, és nem kapják meg, jelentkezzenek a Kossuth Lajos utcabeli hivatalunkban. Sajnos, a neveket nem szolgáltathatjuk ki, mert az tulajdonképpen a levéltitok megsértését is jelentheti. Megértésüket előre is köszönöm... te Sándor Dániel