Udvarhelyi Híradó, 1995. január-június (6. évfolyam, 1-51. szám)

1995-01-05 / 1. szám

Hol kamatoztassuk megtakarított pénzünket? Megesik, hogy megtakarított pén­zünkkel nem tudunk jól bánni, azt a kevés lehetőséget sem használjuk ki, amely még rendelkezésünkre áll. Az egyik ilyen lehetőséget sokan nem ismerik, ezért látogattunk el a ke­resztúri pénzintézetekbe, ahol kon­krét felvilágosítással szolgáltak a ka­matokat illetően. Andrási Ida, a takarékpénztár (CEC) keresztúri ki­­rendeltségének vezetője a követke­zőkről tájékoztatott: — Ha a CEC-be egy év időtartamra legkevesebb 100 000 lejt tesznek be, 71 %-os kamatot számítanak. Ha az összeget határidő előtt veszik ki, ka­matot nem számolnak. 1­500 lejen felül "látra-szóló" betét­könyvet nyithatnak. A betett összeg­re 35 %-os kamatot számolnak, és a tulajdonos "bármikor kivehet az összegből. Lehet két évre "Értékbi­zonylatot" venni. Ezek 50 000, 100 000 lejes értékűek, és egy évre 80 %-os kamatot számolnak. Ha egy éven belül kiveszik az összeget, csak 35 % kamatot kapnak. Öt évre is lehet értékbizonylatot váltani, mely­re félévenként 70 %-os kamatot szá­molnak. Ezek 50 000, 100 000, 500 000 lejes értékűek. A Román Kereskedelmi Bank székely­keresztúri fiókjánál Demeter András főkönyvelő tájékoztatott: " Fizikai személyek határidőre te­hetnek be összegeket. Kamatok: 1 hónapra 55 %, 3 hónapra 57 %, 6 hónapra 60 %, 9 hónapra 62%, 12 hónapra 65 %. 300­00 lejes értéklevélnél 3 hónapra 65 %, 6 hónapra 60 % kamatot fizet­nek. A betétek utáni kamatokat kü­lön számlán kezelik. Havonta kiszá­mítják, sőt 25 % kamatot adnak a betett összeg kamatjára is. Fontos az is, hogy a betét esetén megkötött szerződésben feltüntetett kamat szá­zaléka nem változik (pl. most is 110 %-os kamatot fizetnek azoknak, akik júniusban tettek be pénzt).­­ Személyszámlát nyithatnak kül­földi valutára is. Ennek kezelési költ­ségei 1 % vagy 3 USA dollár, melyet csak számlanyitás és kivétel alkal­mával kell fizetni. A kamatok egy évre: USA dollárra 2,5 %, Német márkára 4 %, Svájci frankra 3 %, Francia frankra 4 %, Fontsterlingre 5 %. 6 hónapról egy éves időszakra: Usa dollárra 3 %, német márkára 5 %, svájci frankra 4 %, fontsterlingre 6 %. A Mezőgazdasági Bank székelyke­resztúri fiókjánál fizikai személyek 250 000 lejes betétkönyvre félévre vagy egy évre tehetnek be pénzt. Félévre 60 %-os, egy évre 71 % ka­matot fizetnek.­­ Ha 1 000 000 lejt tesz be, 1 hónapra 45 %, 3 hónapra 50 %, 6 hónapra 60 %, 9 hónapra 67 % és egy évre 71 % kamatot számolnak, tudtuk meg Bán Rozáliától. A Posta Bank keresztúri fiókjánál Kálmán Zsuzsánna elmondta, hogy ott a legkevesebb betét 50 000 lej. Kamatok: 3 hónapra 60 %, 6 hónap­ra 65 % és egy évre 78 %. Ha a betett összeget határidő előtt veszik ki, úgyis 40 %-os kamatot szá­molnak.­ ­ László Miklós ÉVEK ÓTA BECSAPNAK Városi szinten megalakult a Fo­gyasztóvédelmi Konzultatív Tanács, amelynek az ellenőrző szervek és a helyi Tanács képviselői is tagjai. A részletekről Tamás Sándor szakfelü­gyelő tájékoztatott: " A 21/1992-es Fogyasztóvédelmi törvény értelmében a fogyasztóknak joguk van szövetséget létrehozni. Szövetségeket bármilyen szinten le­het létesíteni — például munkahe­lyen, lakóbizottságoknál, nyugdíjas szervezeteknél stb. Miért előnyös a szervezetnek tagja lenni? — Minden fogyasztó (vásárló) azt szeretné, hogy a vásárolt termék és a nyújtott szolgáltatás jó minőségű legyen. A legtöbb esetben a fogyasztó nincsen tisztában a jogaival! Ha két fajta konzervet összecserél, ha arcszeszt vásárol dezodor helyett (stb.), nem tudja, hogy nemcsak ő a hibás, hanem az eladó is, mivel nem tüntette fel a kötelező román nyelvű információt a termék minőségi jel­lemzőiről. Évek óta becsapnak a hideg-, melegvíz fogyasztás, vala­mint a fűtés költségeinek kiszámí­tásánál. Szó nélkül kifizetjük az au­tónk javításának árát, a hajvágást, hauerozást — bármennyit kér a szol­gáltató —, pedig minden szolgálta­tásnak a díjszabását kötelezően lát­ható helyre kell kifüggeszteni, hogy miért mennyit kell fizetni valamint azt, mennyi szavatossági időt (garan­ciát) vállal a szolgáltató. Az említett példákon kívül még számos sérelem éri a fogyasztót. A megalakulandó szövetségek ezekkel a sérelmekkel, panaszokkal foglalkoznának. Miként alakulhatnak meg a szövet­ségek? — A nagyobb vállalatok, szakszer­vezetek már kézhez kapták a mega­lakításhoz szükséges alapszabályza­tot. A városi Fogyasztóvédelmi Hiva­tal mindennemű információt és segítséget megad az érdeklődőknek. UDVARHEL­YI HÍRADÓ - 1/1995 LESZ-E ÚJABB NEMZEDÉK? (folytatás az első oldalról) Az adatok teljesebb elemzéséért közöljük az utóbbi 4 év Itt megemlítem, hogy a különbözetből szármaizó 194 újszü­löttet (1994-ben) a környező megyékből ide zarándokoló kis­mamák "nyújtották", akik jobban bíztak az udvarhelyi szakor­vosok szaktudásában, a jobb kórházi körülményekben és vá­rosunkba jöttek szülni. Továbbá a koraszülöttek, császármetszések, ikerpárok és újszjjjpykpd elhalAld­asok.ai ■ t^közöl^k^ -92 A ' 106 ....80 1'­ 18 '93 94 81 14 ' 16 '94 103 84 198 A tavaly születési rendellenességgel (malformációval) 18 csecsemő született, a 8 újszülöttkori elhalálozásból is öt a malformáció miatt következett be, míg a többi 3 esetben is elkerülhetetlen volt a halál (agyvérzés, stb) Az 1178 újszülöttből 597­ leány és 581 fiú,ez eléggé kiegyen­súlyozott arány. A nemzetiségi arány a következőképpen ala­kul: 905 baba magyar ajkú, 240 roma nemzetiségű és 9 román. 24 gyerek vegyes házasság gyümölcse (minden esetben az apa román és a kismama a magyar!). Sajnos, növekedő tendenciát mutat a leányanyák száma, 280 újszülöttnek nincs hivatalosan bejegyzett édesapja. '94-ben 13 csecsemőt "felejtettek" az újszülött osztályon, — többségben romákat — ezeket egy éves koruk után valamelyik árvaházba utalják. Végezetül a '94-es esztendő leg­legjei: — legkönnyebb baba: 1 000 g, legnehezebb 4 550 g, — legfiatalabb anyukák: (3) 14 év, legidősebb 42, — legfiatalabb apukák: 19 év, legidősebb 56 — legtermékenyebb hónap: június (116), — legterméketlenebb: december (36). Lőrincz Katalin főorvosnő, az újszülöttosztály vezetője így vélekedik az elmúlt esztendőről: — Falun több gyermeket vállalnak, gyakoribb a háromgyer­mekes család. Gyakoribbak a koraszülések, ennek ellenére csak 8 újszülöttkori elhalálozást jegyeztünk, ami országos viszonylatban alacsony. Sajnos, az a korosztály, amely a gyermekáldást kéne hogy vállalja, a legtöbb esetben terhességmegszakításra jelentkezik. (Erre a témára bővebben visszatérünk.) A koraszülöttek ellátá­sához sok mindenre szükség lenne. Akut tápszerhiánnyal küz­dünk. Örvendenénk, ha a jövőben a kismamák jobban felké­szülve jönnének és nem a ruhácskák, a kelengye vásárlására összpontosítanának, hanem a gyerekek szoptatására, ami na­gyon fontos. Végezetül kívánunk erőt, egészséget minden kismamának és apukának, hogy az idén minél többen vállalják a gyer­mekáldást. + Szabó Aladár adatait: Év. Születés Területi Városi Vidéki 1990 1411 1991 1349­ 1106 503 603 1992 1288 1105 458 647 1993 1150 948 354 594 1994 1178 984 349 635 A szakfelügyelőhöz (Tamás Sándor­hoz) vagy a helyi Tanács részéről Dombi Dezsőhöz kell fordulni. A szövetség, mint jogi személy létezik, céljai elérésében segítséget igényel, és támogatásban részesül a központi és helyi államigazgatási szervek ré­széről. A megalakulandó fogyasztóvédel­mi szövetségek legfontosabb jogai közé a következők tartoznak: — Kérhetik az illetékes szerveket, hogy kivonják a forgalomból a nem megfelelő minőségű termékeket, vagy leállítsák az olyan szolgáltatá­sokat, amelyek nem érik el az előírt minőségi szintet, sértik a fogyasztók érdekeit, veszélyeztetik azok életét, egészségét és biztonságát. — Kérhetik véleményük figyelem­be vételét a termékek, szolgáltatások minőségi jellemzőinek meghatáro­zásánál, szabványok kidolgozásá­nál. — Törvényes eljárást folytathatnak kártalanítási ügyekben. Mivel a legtöbb sérelem megvitatá­sára a munkaközösségekben kerül sor, ajánlatos ilyen szinten létre­hozni a szövetséget, amelynek a vá­lasztott képviselője juttatja tovább a panaszt az illetékes szervekhez, akik ezt orvosolják. Érdemes tudni, hogy a Fogyasztók Szövetsége az Egyesült Államok néhai elnökének, J. F. Ken­­nedynek a kezdeményezésére jött létre, és azóta is működik Amerika­­szerte és Európa legtöbb országában is. + Fülöp D. Dénes 1995. január 5. 2 * Aki az 1994. december 11-i ma­gyarországi önkormányzati vá­lasztásokat figyelemmel kísérte a Duna TV csatornáján, az bizonyára a voksolás eredményének főbb szá­maival is megismerkedett, vagyis, hogy akárcsak négy évvel ezelőtt, a független jelöltek közül került ki a legtöbb polgármester. Ez természe­tes dolog, hiszen a helyhatósági vá­lasztásokon egy kistelepülésen a pártpreferencia csak másodlagos je­lentőségű. Azonban a decemberi voksolásnak az igazi érdekessége az, hogy valamennyi nagyobb (par­lamenti) párt elégedett volt a vá­lasztások eredményeivel. Vagyis, úgy tűnik, csak nyertesek voltak, vesztesek nem. A Magyar Szocialista Párt vezetői azért voltak elégedettek, mert az MSZP a májusi parlamenti választá­sok után megtartotta vezető helyét, ugyanakkor a négy évvel ezelőtti voksoláshoz képest nagyot ugrott előre. Igaz, a májusi elsöprő sikert nem tudta megismételni, amikor le­hengerlő, 51 %-os győzelmet ara­tott. Azt mondogatták májusban, ha valaki a lovát indítja az MSZP szí­neiben, az is bejutott volna a parla­mentbe. A lakosság körében akkor erőteljes nosztalgiahullám vett erőt, no nem a Beatles-zene után, hanem a nyolcvanas évek stabil árai, stabil munkahelyei után. Ebből a naiv nosztalgiázásból valamicske még decemberre is megmaradt, elsősor­ban a kormány taktikázásának kö­szönhetően, amiért nem emelték drasztikusan az energiaárakat (janu­árban majd jön a feketeleves), és féken tartották a munkanélküliséget. Elégedettek a szabad demokraták, amiért a májusi választásokhoz ké­pest több szavazatot kaptak, köze­lebb kerültek az MSZP-hez, és főleg, amiért ismét ők adják a főváros pol­gármesterét, az újraválasztott Demszky Gábor Személyében. En­nek köszönhetően bizonyára nőni fog a szerepük az MSZP-vel közös kormánykoalícióban, ahol Horn Gyuláék gyakorta éreztetik velük, hogy kisebbségben vannak, amo­lyan pótkerék-szerepben. Ami Demszky Gábort, ezt a 42 éves, mo­solygós úriembert illeti: Demszky úr érdekes módon a választások előtti egy hónap során többet szerepelt a tévében, mint az ezt megelőző négy év során összesen, mely hónap so­rán megtudhattuk, milyen sokat fejlődött négy év alatt Budapest, és nem kevésbé érdekes módon a két éve beharangozott TV3 is éppen ok­tóber elején indult - a TV3-nak egyik gazdája éppen a fővárosi önkor­mányzat. Elégedettek az ellenzéki pártok is. Az MDF, a keresztény­demokrata párt, és a FIDESZ trió-vidéken itt-ott a Független Kisgazdapárttal kiegé­szülve - üdvös szövetségnek ígérke­zik. A fővárosi közös polgármester­jelöltjük, Latorcai János előre is ruk­kolt a második helyre, 7,5 %-kal maradva le a választások közötti csendesebb időszakban főként re­prezentációs szerepekben látható Demszky mögött. Elégedettek lehetnek a polgárok is, hiszen csendes, szegényes, ke­vésbé indulatos volt az egész kam­pány. Igazodni látszik az az elmélet, miszerint Magyarországon a három­pólusú politikai térkép van kialaku­lóban, a baloldali, a liberális, vala-­­ mint az ún. nemzeti konzervatív pó­lus, ami aztán az évek során hol az egyik, hol a másik oldalra billen. És elégedett vagyok én is, mert a szélsőséges elemek ezúttal sem ju­tottak szóhoz. Egy olyan ország szá­mára, melynek baklövéseit, tévely­géseit nagyítóval keresik egyik-má­sik fővárosban, ez különösen fontos adalék. Páll Szilárd, Budapest ­ 1994. december 26-27-én Máramarosszigeten ülése­zett az Önkényesen Megszüntetett Megyék Ligája. A megalakítandó Udvarhely megyét az Udvarhely­széki RMDSZ Választmányának alelnöke Fodor György és Bardóczy Csaba megyei tanácsos képviselte. — Ennek a találkozónak elsődleges célja az volt —­ mondta Bardóczy Csaba —, hogy stratégiát dolgoz­zunk ki a közös célok érdekében. Sajnos, még mindig nem készült el az a dokumentáció, amelyet a LIGA vezetőségéhez be kell nyújtanunk az újralétesítendő Udvarhely megyéről. Még sokan vannak más megyék is ilyen hely­zetben, de jó lenne, ha nem az utolsók len­nénk ezen a téren. Amint Maszarik Alfréd nagybányai szenátor és még sokan mások elmondták, a kormány minden eszköz­zel gátolja a régi megyék visszaállítását. Ennek oka elsősorban a gazdasági nyomor, a pénzhiány, másfe­lől pedig politikai szempontból a jelenlegi hatalomnak "nincs ínyére" az, hogy a megyék felaprózódjanak, mert ez a központi irányítás lazulását jelentené. A résztvevők azzal is egyetértettek, hogy nem szabad etnikai síkra terelni az ügyet, ami azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani a régi megyehatárokat, ame­lyek az évszázadok folyamán alakultak ki. A régi megyék létjogosultságát a történelem igazolja admi­nisztratív, gazdasági, kulturális és politikai szempont­ból is. Mennyire fontos újraalakítani Udvarhely me­gyét? Ezen lehet vitatkozni, pro és kontra érveket felsorakoztatni. Akik ellenzik (jogos aggodalommal), elsősorban az elrománosítás veszélyét emlegetik, és ezzel könnyen a maguk oldalára állítják a többséget. A katonaság betelepítése (lásd az épülő kaszárnyát), vagy a rendőrség létszámának felduzzasztása jelenleg is folyik, és ilyen kérdésekben nem mi fogunk dönteni. Ha törvényt fogadnak el a régi megyék visszaállításá­ról, és mi erre nem készülünk fel, megtörténhet, hogy Küküllő megye (Segesvár központtal) — tegyük fel — elveszi Keresztúr kör­nyékét. Véleményem sze­rint szakemberek (és első­sorban nem székelyudvarhelyiek) kellene komoly ta­nulmányokat készítsenek a megyésítés előnyeiről és hátrányairól. Ezt a kérdést ismertetni kell a médiában, írni, beszélni, vitázni kell róla. Népszavazást kiírni a lakosság felkészítése nélkül — politikai kalandorság­­nak tartom. A témáról vitatkozni van időnk, mert a gazdasági helyzet nem kedvez a probléma megoldá­sának. A Liga tagjai, megegyeztünk abban, hogy következő lépésként (megyénként öt-öt képviselővel) Bukarest­ben a kormányt "tárgyalásokra kényszerítjük", és ha a kormány nem tűz ki pontos határidőt erre, akkor a megyék szenátoraikat is felkérik, hogy "együtt álljunk az ajtó előtt"... + Fülöp D. Dénes NEM MI FOGUNK DÖNTENI

Next