Udvarhelyi Híradó, 1997. április-június (8. évfolyam, 25-50. szám)

1997-04-01 / 25. szám

4 UíüAbó Hogyan támogatják a termelőket? Mezőgazdasági hitelek Napokon belül kezdetét veszi a tavaszi mezőgazda­­sági kampány. Hosszas viták után a kormány végre eldöntötte, hogy az idén milyen mértékben fogja támogatni a termelőket. Azon kereskedelmi bankok névsorát is nyilvánosságra hozták, amelyeknél már ettől a héttől igényelhetők mezőgazdasági hitelek. Az idén is a legtöbb hiteligénylőt a Mezőgazdasági Bank fogja kiszolgálni: országos viszonylatban 200 milliárd lejes alapot biztosítanak számukra. Persze más bankoknál, például a Kereskedelmi Banknál is lehet kölcsönökért folyamodni. Néhány dolgot azonban még az elején le kell szö­gezni. Nem folyósítanak hi­teleket állami mezőgazdasá­gi egységeknek, azaz ezek ilyen kölcsönt csak piaci ka­mattal vehetnek fel. A ked­vezményes hiteleket csak az egyéni termelők vagy a ma­gán mezőgazdasági társulá­sok vehetik igénybe, és azok is csak akkor, ha nem tar­toznak sem banknak, sem az állami költségvetésnek. (A PRO TV szerda esti hírei sze­rint azonban a pénzügymi­niszter beleegyezett abba, hogy azon mezőgazdasági termelők is igényelhetnek kölcsönöket, akik nem fizet­ték be az adót az állami költ­ségvetésbe.) A hiteligénylőknek azt is igazolniuk kell, hogy szerző­dést kötöttek a termésre. Hi­teleket csak a következő ter­ményekre lehet igényelni: búza-, árpa-, kukorica-, cu­korrépa-, szója-, napraforgó­­, burgonyatermesztésre, vagy gyümölcs, illetve szőlő­­ültetvények létesítésére. A felvett hitelek után 80%-os évi kamatot számolnak, a visszafizetési határidő maxi­mum 240 nap, ezután már piaci kamatot számolnak. Bi­zonyos feltételek betartása esetén az igénylőnek nem kell megtérítenie a hitelként felvett teljes összeget. A dolgok könnyebb megér­tése érdekében egy példával szolgálunk. Ha valaki most felvesz egy 500 ezer lejes kölcsönt — amelyet mond­juk búzatermesztésre fordít —, majd júliusban ismét föl­vesz ötszázezret a betakarí­tási, szántási költségekre, és az év végéig törleszt, akkor abszolút értékben 250 ezer lejes kedvezményt kap. A számításokat a következő­képpen végzik: a tavasszal felvett félmillió utáni kamat 99 ezer lej, a nyáron felvett hitel után a kamat már csak 33 ezer lej. Az év végi hitel­­törlesztésnél az egymilliós összegből levonják a 250 ezer lejes kedvezményt, a megmaradt 750 ezerhez hozzáadják a kamatokat, azaz a 99 ezer + 33 ezer + 132 ezer lejt. Tehát a hitelt igénylő személynek az év végén a felvett egymillió lejből csak 750 ezer + 132 ezer + 882 ezer lejt kell vis­­­szafizetnie. Az a 118 ezer lej jelenti a kedvezményt, ame­lyet a kormány jelenleg biz­tosítani tud a termelőknek. A mezőgazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy rövi­desen a mezőgazdasági, il­letve a mezőgazdaságban használt gépek, felszerelések import vámilletékét 25%-ra fogják csökkenteni. Ez a kül­földi konkurencia megjelené­sét fogja előidézni, de a hazai termelők előnyére is válik, hisz a mezőgazdasági gépek és eszközök olcsóbban hozhatók be az országba, és Kész Birtalan Ákos nem túlzottan derűlátó kátyúban a turizmus is kapcsolják be kelet-euró­pai körútjaikba. Mint a Reuter megje­gyezte, a Romániába látoga­tóknak gyakran kátyús utak­kal, szegényes szállodai szolgáltatásokkal kell szem­benézniük, és hiányos a tájé­koztatás a közlekedésről és a turistalátványosságokról. Románia hazai össztermé­kének közel 2 százaléka származik az idegenforga­lomból. Hivatalos adatok szerint az ország tavaly 2,8 millió külföldi turistát foga­dott, akiknek 58 százaléka a környező országokból került ki. A nyugati turisták elsősor­ban Németországból és Olaszországból érkeztek, s számuk a külföldi látogatók számának 5,07, illetve 2,45 százalékát tette ki. Its S.P. Románia nem remélheti, hogy felkeltheti a nyugati turisták érdeklődését, amíg nem korszerűsíti meglé­vő létesítményeit — közölte szerdán Birtalan Ákos román idegenforgalmi miniszter. — Célországaink elsősor­ A Reuter hírügynöksége sze­rint Birtalan Ákos sajtóérte­kezletén kifejtette: Románia a "szegényebb Moldovab­ól, Magyarországról, Ukrajná­ból és Bulgáriából" érkező turistákra támaszkodik a be­vétel érdekében. Más turis­ták azonban továbbra is el­kerülik Romániát, amíg az nem javítja ki rossz útjait, nem egyszerűsíti a határátke­lést, és nem könnyíti meg a szükséges turisztikai infor­mációk megszerzését. Van a szomszédos közép- és kelet-európai országok, a Romániába érkező turisták többsége ugyanis ezen or­szágokból kerül ki. Nem re­mélhetjük a nyugati turisták számának látványos növeke­dését, ha nem alakítjuk át az egész infrasturktúrát — hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: t­árcája szeretné elérni, hogy a nyugat-euró­pai vagy amerikai turisták "kiegészítésként" Romániát Birtalan Ákos, idegenforgalmi miniszter Tűzeset Március 27-én 17 óra 30 perckor értesítették a Tűzol­tóságot, hogy tűz ütött ki Kovács Dénes lakásában, a Szabók utca 13/2 szám alatt. Ez volt a harmadik tűzeset ezen a héten — nyilatkozta lapunknak Dima Valerian, a helyi Tűzoltóság parancsnoka. — A tűz a hálószobában keletkezett, a csempekályhá­ból kihullott egy parázs, ami meggyújtotta a padlósző­nyeget. A lángok martalékává lett a szoba bútorzatának nagy része — szerencsének mondható, hogy az eset nem követelt emberi életet. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a gépkocsivezetők nem minden esetben biztosíta­nak elsőbbséget a járműveinknek, emiatt több időre van szükségünk, hogy eljussunk a helyszínre. Ezúton is ké­rem az autósokat, hogy ne nehezítsék meg a munkán­kat, engedjék, hogy a tűzoltóautók minél gyorsabban közlekedhessenek, hiszen ezáltal az anyagi károk érté­ke csökkenthető — hangsúlyozta a lapunknak adott nyilatkozatában a tűzoltóparancsnok.­ ­er F.B.Z. gazdaság 1997. április 1., kedd Tüntetni fognak a termelők Pénteken utcai tüntetésekkel fenyegetőztek az Agro­­star román mezőgazdasági szakszervezet vezetői, ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek. A szakszervezet a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó világbanki ASAL-kölcsön feltételeinek mó­dosítását, a mezőgazdaság számára olcsóbb üzema­nyag biztosítását, a bezárásra ítélt állami sertéstelepek további támogatását követeli. A kabinet előzőleg már módosította az állattenyésztő gazdaságokkal kapcsolatos döntését, miután azok állo­mányát éhhalál fenyegette, a magánosítás időpontjáig az állami tartalékokból juttatott tápot a sertéseknek. A román parlamentben az ellenzék több törvényho­zási kezdeményezést is benyújtott, amelyek célja a korábban érvényesített mezőgazdasági támogatási rendszer fenntartása lett volna — ezt a Világbank által nyújtott ASAL-kölcsön feltételei kizárják. A képviselő­házban hétfőn elvetették az ellenzék erre vonatkozó indítványát, amelyet a volt kormánypárt most a szená­tusban kíván ismét előterjeszteni. A volt kormány tavaly 1300 milliárd lej kedvezmé­nyes hitelt osztott szét tavasszal a mezőgazdaságban, melynek nagy része — a szakértők szerint — nem jutott el a termelésbe, hanem a menedzserek zsebében kötött ki — adja hírül az MTI. és B.D. A Megyei Tanács ülésének napirendjén Mi lesz az utak sorsa? A március elején Székelyudvarhelyen megtartott rendes havi megyei tanácsülés napirendi pontjai között szerepelt Hargita megye útügyi stratégiájának megvitatása is. Mivel az anyag nem volt idejében előkészítve, a Megyei Tanács úgy döntött, hogy ezt a témát egy rendkívüli tanácsülésen vitatja meg. Kolumbán Gábor megyei tanácselnök április máso­dikára, Csíkszeredába összehívja a rendkívüli önkor­mányzati ülést. A holnapi tanácskozás na­pirendi pontjai között szere­pel a Megyei Útügyi Igazga­tóság tavalyi tevékenységé­nek a beszámolója, az Igazgatóság újraszervezésé­nek problémaköre, valamint közútjaink rehabilitációs stratégiájának megvitatása. A rendkívüli ülésen néhány más jellegű határozatjavasla­tot is megvitatnak, illetve el­fogadnak. Amint megtudtuk, az idén az állami beruházásokból valamivel több pénz jut a megye úthálózatának javítá­sára, ugyanis az illetékes kor­mányszervek — úgy tűnik — megértették, hogy országos hanyagoltabb állapotban. A megyében pedig az Udvar­helyi-medence közútjai van­nak a legrosszabb állapot­ban. Az illetékes megyei ve­zetők hiába bizonygatják, hogy a tavalyi útjavításra kiu­talt pénz nagy részét erre a vidékre, pontosabban a Bras­só felé vezető útszakasz kija­vítására költötték, közútjaink mégis ugyanolyan rossz álla­potban vannak, mint a tavaly­előtt. Olyan ez a Hargita, mint egy határ: a tetejéig még megjavították, felújítot­ták az utat, de azon túl már nem sokat törődtek vele — mondta egy udvarhelyszéki megyei tanácsos. Arról azonban egyelőre hiába álmodozunk, hogy Székelyudvarhelyt Segesvár­ral vagy Brassóval négysá­vos, jó minőségű műút kösse össze. Amint a közlekedésü­gyi miniszter elmondta, a benzin árába beleszámított, az útalapba január óta be­gyűlt összegből, még csak a tavalyi adósságokat sikerült törleszteni, s csak az ezután beérkező pénzösszegeket tudják az úthálózat korszerű­sítésére használni. és K.Cs. viszonylatban Hargita me­gye úthálózata van a legel- Elbocsátások a vasútnál A Román Nemzeti Vasúttársaság 137 ezer alkalma­zottjából idén 4 ezret elbocsátanak, jelentette be ked­den a román közlekedési minisztérium szóvivője, akit az AP-DJ idézett. A szóvivő elmondta, hogy az elbocsátás­ra fokozatosan kerül sor az év folyamán. A létszámleé­pítés nem lesz hatással az ország 14 ezer kilométeres vasúti hálózatának működésére. Az amerikai hírügy­nökség emlékeztetett arra, hogy a kormány idei költség­­vetési javaslatában a közlekedési minisztérium kiadásait a hazai össztermék 1,8 százalékára — 4,2 milliárd lejre — csökkentette a tavalyi 2,5 százalékról. (1 dollár / 7000 lej.) Traian Basescu közlekedési miniszter napok­kal ezelőtt azt mondta,­hogy a tárca az idei évre terve­zett 128 vasúti, repülőtéri, közúti és kikötői beruházá­­sából 124-et törölni kényszerül._____________________

Next