Udvarhelyi Híradó, 1998. január-március (9. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-06 / 1. szám
1998. január 6., kedd közélet Eseménydús esztendő volt a tavalyi Eseménydús esztendő volt a tavalyi, a Polgármesteri Hivatal tevékenységében is, hiszen a politikai változásokat követően nagyon fiatal személy foglalta el a polgármesteri bársonyszéket, amely nem mindig bizonyult „ kényelmesnek“. Szász Jenőt arra kértem, hogy röviden fejtse ki véleményét az eltelt időszakról és a jövőről, most az új esztendő kezdetén. — A tavaly januárban nagy reményekkel indultunk, mert előzőleg megtörtént a nagyon óhajtott kormányváltás. Akkor bíztunk a demokratikus erőkben, mint ahogyan ma is bíznunk kell, a történtek ellenére. Sajnos, azóta azt is tudjuk, hogy a demokratikus átalakulás nem „felhőtlen" és nem megy olyan gyorsan és simán, mint ahogyan elképzeltük. Romániában még ma sincs reális önkormányzatiság, nincs a helyi hatalomnak megfelelő eszközrendszere, ezért nemcsak Székelyudvarhelyen nehéz a vezetői munka, hanem Craiován vagy Nagybányán is. De nincs más alternatíva, csak ez a járható út. A kormánytól mi azt várjuk, hogy felgyorsítsa azokat az intézkedéseket, amelyeket elvárnak tőle a nemzetközi intézmények (NATO, Európai Unió, Világbank, stb.). Ha ez megtörténik, akkor nekünk választópolgároknak is jobb lesz az életünk. A lakosság fele municípiumokban él, ezért kell olyan törvényes keretet alkotni, amely javítani tudja a helyi polgármesteri hivatalok munkáját. A politikai üzenet az lehet, hogy ezt a kormányt akkor fogják újraválasztani a választópolgárok, ha a településeken, életterükben javulni fog a közérzetük. A nagypolitikai vonatkozásról ennyit röviden. Helyi viszonyokat említve elmondhatom, hogy az elmúlt év a változások éve volt. Legtöbb pénzt kapott városunk a központi költségvetésből, normatív finanszírozásban részesült az oktatás- és egészségügy, nemzetközi forrásokból pénzt hoztunk a városnak, felújítottuk a buszmegállókat, javítottuk a közvilágítást, létrehoztuk a Budvár szociális központot. Tovább folytattuk a December 1. utca modernizálását, az idén pedig jut pénz a Horea, Closca és Mező utcák átalakítására. 27 tanulmányt készítettünk és megkezdjük az udvarhelyi vár rehabilitációs programjának kivitelezését. Készülőben van a városközpont rehabilitációs terve is. Éves beszámolót, újságot adtunk ki, egyszóval nyitottabbá, európaibbá vált a hivatal, és ezt elismerik a külföldi barátaink és segítőink . A legnagyobb botrányunkra a csereháti ügy, amely a jelenlegi tényállás szerint a helyi közösség és az önkormányzat pillanatnyi vereségét is jelenti, mert az apácák bent vannak az épületben. Mi várható ezután? — A csereháti ügyben tényleg egy pillanatnyi kudarcról van szó, de még nincs elveszítve minden. Decemberben a bírósági végrehajtónak nem kellett volna kinyitnia, illetve szentesítenie az apácák behatolását, mert a Kongregáció nem részese a Táblabírósági döntésnek. Persze, ez csak részletkérdés, mert az Aris Industrie kérte volna esetleg a pecsét eltávolítását. Most januárban tovább folytatódnak a perek. Részünkről az egyik pert a bérbeadási szerződés felbontására, a másik pedig az adományozási levél érvényességének megszüntetése végett kezdeményeztük. Az apácarend és az Aris cég az iskola területének telekkönyvezését támadták meg. Számunkra az lenne a legjobb megoldás, ha visszavásárolhatnánk az egész épületet. — A Csereháton decemberben történt eseményekből kiindulva nagyon kétes, hogy a helyi közösség szempontjából igazságos rendezés történik majd, hiszen mindenki tudja: városunkra nagy politikai nyomás nehezedik... — Ez igaz, mert a politikai nyomás létezik, de így is reménykednünk kell. Ezért emlegettem beszélgetésünk elején, hogy mennyire fontos Romániában az önkormányzatok megerősödése. Mert ami megtörtént nálunk a csereháti iskola körül, az megismétlődhet holnap más formában Csíkszeredában, vagy bármelyik román városban is. Egyetlen önkormányzat sem engedheti meg, hogy akarata ellenére rákényszerítsenek döntéseket még akkor sem, ha ebben egy kormányfőtitkár közbenjár. Amíg nincsen valódi helyhatósági rendszer, addig nehéz az érdekeinket megvédeni. — Az egyszerű városlakót az érdekli, hogy miként kezelik a hivatalokban az ügyes-bajos dolgát, panaszait. Van lehetőség a panaszok hatékonyabb kivizsgálására, megoldására? — Feltétlenül egy szolgáltató Polgármesteri Hivatalt akarunk kialakítani és erre valószínűleg „rá fog menni" ez a választási mandátum. De már az 1998-as esztendő végére olyan ügyfélfogadási programot vezetünk be, amelynek keretében, nyomtatványokat, törvényismertető lapokat, tájékoztatókat adunk a hozzánk forduló lakosok kezébe és konkrétan eligazítjuk az ügyük megoldásában. Az is baj még jelenleg, hogy nincsenek világosan szétválasztva bizonyos hatáskörök (kompetenciák) és emiatt nem mindig világos: a városra, az önkormányzatra vagy csak valamelyik közintézményre tartoznak a megoldandó feladatok. — A médiákban szárnyra kapott híresztelések szerint esetleg bekövetkezhet, hogy önt felfüggesztik a polgármesteri tisztségből? Mit tud ön erről, fennáll ennek a veszélye? — Egyelőre nincs szó felmentésről és nem tudok semmi újat mondani erről. Lehet, hogy az év végi ünnepek miatt valakik „altatták" az ügyet és majd újból előhozakodnak ellenem. Kivizsgálást folytattak a hivatal tevékenységéről, de semmi törvénytelenséget nem tapasztalt a Prefektúra megbízottja. A bűnvádi eljárást még nem zárták le, amelyet a tavaly május 27-én a Csereháton történtek miatt kezdeményeztek ellenem. És remélem, hogy a hazai, de a külföldi támogatással is bizonyíthatjuk az önkormányzat igazát és a jövő év kezdetén is polgármesterként köszönthetem az udvarhelyieket, és az AH olvasóit. A csereháti kudarc ellenére, azt a szellemiséget kell megőriznünk egy testként egy lélekként, amelynek hatására decemberben ez a város egy szívként dobogott. Azt szeretném, ha végre igazi megbékélés, összefogás lenne közöttünk és nem értelmetlen ellenségeskedés. Fülöp D. Dénes IS szám Ön mit vár az új évtől? Mindent a városért! Két esztendő mezsgyéjén mindnyájan visszagondolunk a többé-kevésbé nehezen eltelt időszakra, és új reményekkel, elképzelésekkel nézünk elébe újabb tizenkét hónapnak. Az új év elején érdeklődtem néhány fontos személytől, mit vár a közeli jövőtől. Bartos Dénes, Székelykeresztúr alpolgármestere: -Sokkal többet, mint 1997- től. Sokat reméltünk a tavalyi költségvetéstől a beruházásokat illetően, de keveset tudtunk megvalósítani, mivel nem voltak kiegészítések. Nagy beruházásoknak kezdtünk neki (például útépítés), és ha a megyétől nem kapunk kellő segítséget a befejezésükre, akkor két-három év múlva kezdhetjük elölről, nem beszélve az elköltött pénzmennyiségről. Ugyanakkor nagyobb összetartást és megértést szeretnék az emberektől a jelenlegi helyzetért, amelyben létezünk, élünk. Beiusan Liviu Mihai ezredes, az udvarhelyi Rendőrség parancsnoka: - Ne történjenek olyan rendkívül súlyos események, mint a tavaly, a tavalyelőtt: Zsuzsa esete, a Bethlen negyedben meggyilkolt nő stb., kevesebb legyen az erőszak, a rablás, a betörés, a gépkocsi- és az abból való lopás, a közúti baleset és így tovább. Kívánjuk, hogy az idén minden jobb legyen, a lakosság nagyobb biztonságban érezze magát - ez a rendőrök kötelezettségeinek elvégzését föltételezi -, ugyanakkor a városlakók jobban bízzanak bennünk, mert a nap huszonnégy órájában a rendelkezésükre állunk, igyekeztünk és igyekezni fogunk megfelelően megoldani a hozzánk fordulók gondjait. Sajnos létezett egy indokolatlan tartózkodás a lakosok részéről, amelynek nem ismerjük az okait, annak ellenére, hogy mi mindent megtettünk az egymáshoz közeledésért, egymás támogatásáért. Néhányszor nem jelentettek bizonyos törvénytelenségeket, s ez számukra hosszú távon hátrányt jelent. Mindenkinek boldog új évet kívánunk. Rus Sándor, Szentegyháza polgármestere: - Elsősorban, mint minden polgármester, minél jobb sorsot a városnak, minél jobb költségvetést a megyétől. Másodszor a Szentegyházán áthaladó, 132-es megyei út javításának a befejezését, a város központjától a nemzeti útig, mert ez gazdaságilag föllendítené a helységet. Ez a legnagyobb gond, mivel az út jelenlegi állapota sajnos elriasztja a befektetőket. Továbbá remélem, hogy az év végére befejeződik az új telefonhálózat kiépítése Csíkszereda és Székelyudvarhely között, hogy Szentegyházán is ne az év század elején létező hálózat működjön, hanem legyen digitális rendszer. Ugyanakkor jobb sorsot kívánok az összes szentegyházi lakosnak, nyugodtabban, kellemesebben teljen számukra 1998, mint a tavalyi év. Továbbá remélem, hogy megoldódik a csereháti ügy; ha szükség lesz rá és kérik a segítségünket, segíteni fogunk mi is ebben. Befejezésül minden székelyudvarhelyi lakosnak is kívánok kellemes, boldog új évet. Dr. Ambrus József: Önkormányzati képviselőként egy békésebb és nyugodtabb esztendőt, kevesebb vitával és több megvalósítási lehetőséggel a város javáért, mint amit a tavaly engedtek a törvényes keretek. Mint a székelyudvarhelyi Mentőszolgálat irányító orvosa egy jobb gépkocsiparkot, mind felszereltség, mind szakmai szempontból. Derzsy András: - Első, legfontosabb elvárásom az önkormányzati képviselők közötti, ha nem is tökéletes, de legalább jó egyetértés, amely remélhetőleg hamarosan létrejön. Amint sikerült tapasztalnom, amikor valamilyen probléma van a városban, nagyon összetartóak vagyunk. Ez a csereháti ügyben domborodott ki, ekkor úgymond összerázódtunk. Ugyanezt az összetartást szeretném a polgármesterrel is, jobban együttműködni vele, mint ahogyan eddig, csak a városért, félretéve minden egyéb érdeket. Erre vállalkoztunk, és e nélkül nem tudom elképzelni egy város önkormányzatát. Mint az egyházmegyei Caritas udvarhelyi kirendeltségének vezetője, önkormányzati határozatot szeretnék bevezettetni a segélycsomagok szétosztásával kapcsolatban. Tehát aki ilyent kap, próbáljon megdolgozni érte, legyen annyi önérzete, kötelességtudata, hogy tegyen cserébe valamit. Ne olyanoknak adják, akik - bár munkaképesek - nem tesznek semmit a városért. Tervem szerint január 1-jétől minden ilyen személynek néhány órát kell majd dolgoznia a segélycsomagért, és ezt a városgazdálkodási osztály munkatársai igazolnák. A munkaképtelen, rászoruló személyek pedig továbbra is ugyanúgy megkapják majd ezt a csomagot, mint eddig. A városban, hála istennek, sok karitatív szervezet működik. Ezek közül megemlítem a Szent Erzsébet Alapítványt, amelynek nagyon lelkes, jól dolgozó munkatársai vannak, akik főleg az ágyhoz kötötteket keresik föl. Tapasztalatból tudom, hogy az igazán rászoruló nem kér segítséget, az ilyen embereket kell megkeresni, főleg rajtuk kell segíteni. Amint már máskor is említettem, ha minden székelyudvarhelyi család támogatna egy nála szegényebbet, amivel éppen tudna, aminek már nem veszi hasznát, akkor a városban nem lenne sem szegény, sem gazdag. Miért kell a kukába dobni a használt, de még jó ruhákat, amikor egy szegény család biztos elhordaná azokat? Udvarhelyen rengeteg cigány lakik. A múlt rendszerben nem foglalkoztak velük, ezért most tanítani kell őket. Lehet, hogy csak tíz vagy húsz év múlva lesz eredménye a nemrég elindított roma óvodának, iskolának, de akkor is végezni kell ezt a munkát, ki kell nevelni az értelmiséget, mert ők csak egymásra hallgatnak. Mi akármilyen jóindulattal közeledünk hozzájuk, ellenségként fogadnak, nem nagyon hallgatnak ránk, mikor eljövünk, szidnak bennünket. Ezeket a szociális gondokat szeretném megoldani az új évben - mondta Derzsy András önkormányzati képviselő. Dávid László Bartos Dénes alpolgármester