Udvarhelyi Híradó, 2004. január (15. évfolyam, 2-20. szám)
2004-01-22 / 14. szám
4 Zajszint •Csmr Nem leik, nem kell Ha nálunk felé új rockzenekart alapítana valaki, nem igazán lenne, hol próbálnia. Első nekifutásra ezt jelenthetnénk ki, miután utánajártunk, hogy itt milyen lehetőségei lennének egy kezdő együttesnek. Katona Zoltán A zenekarosdihoz az emberek mellett két nagyon fontos dolog szükségeltetik: felszerelés, valamint egy olyan próbaterem, ahol időről időre össze tud verődni a csapat, hogy együtt játszszon, kísérletezzen dallamokkal, szövegekkel. A fiatalkori zenélés jó és hasznos hobbi kreativitás szempontjából is jó, a csapatszellem sem elhanyagolandó, s az is nagy öröm lehet, ha a produktum még másnak is tetszik. S ha úgy vesszük, a rockzenélés kulturális tevékenység is, a világ jobbik részén legalábbis annak tekintik. Székelyudvarhelyen két-három olyan zenekar van, amelyik létezőnek tekinthető - ez azonban csak azt jelenti, hogy többé-kevésbé rendszeresen próbál, és évente ad néhány koncertet. Jakab Attilától, az UFF elnökétől megtudtuk, hogy az ifiház színpada minden zenekar előtt nyitva áll, ha nincs program az épületben - egy a gond: nincs felszerelés. A villanyt és a termet viszont biztosítják. Sima Endre, az Orpheusz együttes basszusgitárosa megkeresésünkre elmondta, a „vagon”ként elhíresült kis stúdiójukban ritkán fordult elő, hogy más próbáljon. Jelenleg átalakítások folynak a környékén, nem is működik. Régebb több zenekar demófelvételt is készített itt, sőt 1999-ben az Udvarhelyszéki Zenelenyomat stúdiómunkálatai is itt zajlottak. Demény Huba, a Shadows együttes dobosa elmondta, nekik van egy bérelt termük, ahol kéthetente próbálnak, viszont kezdőknek azt tudja ajánlani, hogy inkább ne csinálják, mert nem éri meg. Tapasztalatai azt mutatják, hogy a támogatók inkább a népzene, a folk felé hajlanának - ha nem folk, nem bolt... A lehetőség persze adott, viszont borzasztó nagy akaraterő kell ahhoz, hogy valaki ne adja fel. Meg kell keresni egy távoli haver haverjának a legjobb haverját, aki édesapjának egy olyan haverja van, aki hajlandó feldobni egy garázst vagy egy pincét, ahol még nem zavarjuk a világ legjobb nagymamáját sem... A zenekarosdihoz bizony pénz kell. Van még egy mód: „tehetős” apa megveszi a hangszereket a gyerekének és a haverjainak, felszerelést hozzá, termet bérel. S akkor indulhat a muzsika. Feltéve, hogy azok, akik lehetőséget kaptak rá, tényleg szeretnek és tudnak zenélni. Mert ha utóbbiak hiányoznak, akkor a próbaterem és a méregdrága hangszer is hiába... Miklós „Indián" Levente (Shadows) Benjamin Francis Webster Született: 1909. március 27., Kansas Gty Meghalt: 1973. szeptember 20., Amsterdam Stílus: tradicionális jazz, swing Hangszer tenor szaxofon Colman Hawkinsszal és Lester Younggal közösen Ben Webster alkotja a jazz-zene történetének nagy swing-tenor hármasát. Amúgy Hawkins volt a nagy példaképe, az ő muzsikáján nőtt fel. Webster hangzásvilága igencsak egyedi: a brutális kemény hangok, futamok mellett ugyanúgy jól szólnak hangszeréből a könnyed, lágyabb, melegebb dallamok is. Gyerekként hegedülni tanult, majd áttért a zongorára, amelyen bluesszal kísérletezett. De miután kezébe került egy szaxofon, és megtanult rajta pár alapvető fogást, nem tudta lerakni, csak fújta, és gyakorolt eladdig, hogy 1932- ben már egy big-bandben, Bernie Moten nagyzenekarában találja magát, amely abban az időben igencsak nagy népszerűségnek örvendett. Ettől kezdve több kisebb-nagyobb zenekarban játszik, ’40-ben pedig már Duke Ellington első nagy tenor fúvósává léphet elő. Számos jelentős Ellington-felvételen az ő játéka is hallható. Hosszú zenei pályája során számos kiváló zenésszel muzsikálhatott együtt, és több zenekarban, koncerten léphetett fel mint sessionzenész, vagyis egy alkalomra meghívott muzsikusként. Webster igazából a jazzkedvelők körében mint swing-zenész maradt meg, bár nem volt a legrugalmasabb muzsikus, talán ő tudta a legjobban, legnagyobb átéléssel fújni a „ringató“ jazzmuzsikát. 1964-ben végleg Koppenhágába költözik, és ettől kezdve visszavonultan él, csak akkor játszik, amikor kedve tartja. (Webster muzsikája január 26-án este 8 órától a Jungle Music Pub jazz-estjén is hallható.) (máthé) Új zenei rovat indul az UH hasábjain, melyben az úgynevezett „tábortűzi“ gitárosoknak szeretnénk kedvükben járni, de ALL MY LOVING (Beatles) Dm G7 Cose your eyes and I'll kiss you, C Am tomorrow I'll miss you, F Dm Bb G7 remember I'll always the true. Dm G7 And then while I'm away C Am I'll write home every day F G7 CCI and I'll send all my loving to you. nem csak. Hisz többen vannak, akiknek otthon már évek óta sarokban pihen a gitár, és „lusták“ előkapni egy rövid kis nótázásra. Itt az alkalom változtatni, mondhatnánk: nótára fel! Közismert magyar illetve külföldi dalokat közlünk, szövegükkel és akkordjaikkal együtt. A rovatot rendszeresen kiollózva akár kis repertoár is összeállítható. Segítségül talán anynyit, hogy a mellékelt akkordoknál a hat szám a hat húrt jelenti a mély E-től kezdődően (E-A-D-G-H-E), és ahányas számot ír az adott húrnak, annál az érintőnél kell lefogni azt. Az x-szel jelölt húr nem szól. Indítsunk egy „klasszikussal“: Dm - x 0 0 2 3 1 G7-3 2 0 0 0 1 C-x 3 2 0 1 0 Am - x 0 2 2 1 0 Dalkéréseiteket a mlf@k.ro, illetve a zkatona@freemail.hu rímekre írhatjátok. Bb-xl 3 3 3 1 F —1 3 3 2 1 1 E7 - 0 2 0 1 0 0 E+ — 022110 I'll pretend that I kissing the lips I am missing and hope that my dreams will come true. And then while I'm away I'll write home every day and I'll send all my loving to you. Am E7 - E+=E7 C\ All my loving, I will send to you, Am E7 - E+ C \ all my loving, darling, I'll be true. Udvarhelyi Híradó, 2004. január 22., csütörtök Tankcsapda: Élni vagy égni Egy újabb Tank-aranylemez: a debreceni trió múlt év szeptember 29-én jelentette meg legújabb anyagát, s ez még karácsony előtt „bearanyozódott” - ez ma Magyarországon tízezer eladott példányt jelent. Még a múlt év végén a lemez romániai kiadása is napvilágot látott a szatmárnémeti Sencus gondozásában. Húzós, kemény, dögös lemezt rakott le az asztalra az Agyarország (2001) után két évvel a Lukács-Molnár-Fejes trió: az Élni vagy égni ütős-vágós, gyors nótákat tartalmaz, egyetlen líraibb hangvételű dalt (Örökké tart) kivéve. Kissé agresszív kezdés a Senki nem menekül, az ezt követő Ébresztő jel viszont már igazi „tankendróll” („a dühömet a világra eresztem”), a harmadik, címadó nóta valamivel nyugodtabb - egyébként a lemezborító is nagyon passzol Lukács eme sorához, J szex meg a drog meg a takendróll kifordított magamból” - egy rastahajú férfi földön fekvő benzineskanna mellett egy öngyújtót „próbálgat”... Vidámabb, a csapat ősidejét idéző hangvétel a Be vagyok rúgva, akárcsak a Pogo, míg a Szappanopera lett talán a legnagyobb sláger, ha egy ilyen rockbanda esetében beszélhetünk slágerekről - ilyen volt az e lőző albumról az Ez az a ház. Mármint sláger. A magyarországi CD-változatra nem, a szatmárira viszont felkerült a nagylemezt megelőző maxilemez fődala, a Szextárgy is. Lukács szövegvilága hasonló előző dalainak mondanivalójához - a „csövesromantika” finomult az utóbbi albumokon, de a „mag” megmaradt, s ez így is van rendjén minden Tankcsapda-rajongó szerint... Katona Diákok csinálták a bulit A jelek szerint a Kós Károly Szakközépiskolában van a legjobb „DJ-mozgalom”, hisz a ma egy hete az Alcatraz Jail House Clubban megtartott Amatőr lemezlovasok vetélkedőjére ebből az iskolából nevezett be a legtöbb diák. Az első lemezlovas este 11-kor állt a keverőpult mögé, hogy mindannyian „szóhoz jussanak”, mindenki három dalt játszhatott le tetszése szerint, úgy keverve, illesztve össze őket, ahogy neki tetszett. A bulira nagyszámú közönség verődött össze - ez azért nem volt mellékes, mert egy-egy lemezlovast az is feldobhatott, hogy éppen hányan táncolnak zenéjére. A vetélkedő végül is „formális” volt, hiszen győztest nem hirdettek, mindenki ajándékban és dicséretben részesült. Mindenki megállta a helyét, dacára annak, hogy a legtöbben még nem találkoztak profi felszereléssel - a szervezők nem titkolt célja az is volt, hogy új tehetségeket fedezzenek fel. Végezetül álljon itt a benevezők (és fellépők) névsora: Izsák Hunor, Stein Arnold, Vajda István, Csedő Attila, Hodgyai Attila, Tarcsafalvi Róbert, Bencze Levente, Illés Egon, Murczek Lóránt, Benkő Dávid, Györfi Csaba, Túrós Lóránt, Nagy Levente, Hadnagy Attila, Takács Zoltán és Tamucza Arthur. Ki tudja, talán egyszer még hallunk róluk... K.Z. Jó hír az Apicom-tól! Az áraink még változatlanok! Raktárainknál továbbra is kedvező áron beszerezhet építőanyagokat. Székelyudvarhely, Fások utca 14/x szám. Tel.: 0266 210 380 www.apicom.ro apicom ■ építünk!