Udvarhelyi Híradó, 2013. december (24. évfolyam, 233-252. szám)

2013-12-02 / 233. szám

Felavatták a Székely sirató emlékművet Közel háromszázan gyűltek össze szombaton Székelykeresztúr központjában, ahol leleple­zésre került az első és második világháborúban elhunyt hősök tiszteletére állított Székely sirató emlékmű. Az eseményen a helyi elöljárókon kí­vül többek közt Répás Zsuzsanna nemzetpoliti­káért felelős helyettes államtitkár is köszöntötte az egybegyűlteket Simon Eszter K­önnyes szemű­ roko­nok, politikusok és vá­roslakók jelenlétében leplezték le Keresztúron a világháborúkban hősként elesett 182 helybéli kato­na emlékére állított szobrot szombaton. Az ünnepély a magyar himnusz eléneklésé­­vel indult, majd Rafai Emil, a település polgármestere szó­lalt fel. Elsősorban a száz év távlatában is gyászoló ke­resztúri családokhoz szólt, hangsúlyozva, az elesett kato­na a nemzet számára hős, de az anyának áldozat. A továb­biakban a keresztúri világhá­borús helyzetről Orbán János akkori katolikus plébános fel­jegyzéseiből idézett. „Ma élő utódokként 99 év el­teltével egy hiányt pótolunk azzal, hogy világháborús em­lékművet állítunk és avatunk itt, Székelykeresztúr főterén. Adja Isten, hogy még soká­ig álljon a Székely sirató vá­rosunkban­, nemzeteket és nemzedékeket emlékeztetve a nagy világégések áldozataira" - fogalmazott a polgármester. Ne várjuk Bukaresttől A MEGOLDÁST Répás Zsuzsanna, Magyar­­ország Közigazgatási és Igaz­ságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős he­lyettes államtitkára beszédé­ben kiemelte, a hősi halottak emlékéből merítkezve a szé­­kelységnek saját kezébe kell vennie sorsát. „Nem várhat­ja, hogy Bukarest majd meg­oldást hoz, hiszen naponta tapasztaljuk a gáncsoskodást, a burkolt vagy nyílt elnyomást. Elég a székely zászlós pe­rekre vagy a Székelyek Nagy Menetelése előtt hirtelen meg­hibásodott vasúti szerelvény­re gondolnunk" - mondta. A továbbiakban Keresztúr polgármestere és Györfi Sán­dor, a Székely sirató alkotó­ja leleplezte az elesett katonát és az őt sirató anyát ábrá­zoló műalkotást, majd Bocs­kai Vince szobrászművész az alkotót és művét méltatta. Ezt követően Györfi András, a Marosvásárhelyi Nemze­ti Színház Tompa Miklós Tár­sulatának színművésze Gyóni Géza Csak egy éjszakára cí­mű versét adta elő. Felszólalásában Verestóy Attila szenátor a túlélők le­származottainak fájdalmáról beszélt, akik a mindennapok­ban is magukkal hordozzák a világégések veszteségeit. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba rész­vétét fejezte ki a háborúkban elesettek hozzátartozóinak, majd sajnálatának adott han­got, amiért Keresztúr polgár­­mesterének többszöri kérése ellenére sem adhattak támo­gatást az emlékmű létrejöt­téhez. A szobor megáldására mindhárom történelmi egy­ház képviselőjét - Antal Zol­tán református lelkipásztort, Szombatfalvi József unitárius lelkészt és Kovács Péter ka­tolikus plébánost­­ felkérték. Ezután székely ruhába öltö­zött lányok annyi szegfűszá­lat helyeztek el az emlékmű talapzatán, ahány áldozat ne­ve szerepel a táblán, majd az elöljárók és az elhunyt kato­nák hozzátartozói is letették koszorúikat. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésé­­vel és gyertyagyújtással zá­rult. Fotógaléria 111 Szegfűszálak az emlékmű talapzatánál. Pontosan annyi, ahány áldozat neve szerepel a táblán Döntöttek már a nyolcadikosok A Hargita megyei nyolcadi­kos diákok 84 százaléka tudja, milyen szakmát kíván magá­nak, kilencven százalékuk pedig megtervezte a tanulási pályáját is - derül ki a diákok továbbtanulási elképzelése­it vizsgáló felmérés eredmé­nyeiből. A Hargita Megyei Tan­felügyelőség kezdeménye­zésére a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ idén szeptember és október folyamán is elvégezte a di­ákok továbbtanulási opció­inak a felmérését. Az erre vonatkozó kérdőívet 2880 di­ák töltötte ki, a megyebeli nyolcadikosok 92 százaléka. Bartolf Hedvig főtanfelügye­­lő a felmérés eredményeiről elmondta, az idei általános iskolai végzősök többsége is elméleti középiskolába kíván felvételizni, tavalyhoz viszo­nyítva még többen válasz­tanák ezt a továbbtanulási formát. A nyolcadikos diá­kok 36 százaléka nyilatkoz­ta azt a felmérés során, hogy elméleti középiskolát választ továbbtanulásra. 33 száza­lékuk szakközépiskolában szeretne továbbtanulni és 0 százalék azok aránya, akik a tehetségápoló szakközép­­iskolákat választják, illetve akik még nem tudják, hogy mi­lyen iskolába akarnak felvé­telizni. Arra a kérdésre, hogy mi szeretne lenni felnőttként, a nyolcadikosok nagy része, 16 százaléka válaszolta azt, hogy versenysportoló, edző. Majdnem azonos, 15 száza­lékos népszerűsége van a pedagógusi szakmának és sokan, 13 százalék válaszol­ta azt is, hogy szakmunkás­ként kíván elhelyezkedni. A művészi, az orvosi pályát, il­letve a szolgáltatások terén való elhelyezkedést a diá­kok nyolc-nyolc százaléka választja. Hét százalék nyi­latkozott úgy, hogy nem tud­ja még, milyen pályán kíván elhelyezkedni felnőttként. Az elméleti középiskolák ál­tal kínált szakirányok kö­zött a reál profil vezet, azon belül pedig a természettudo­mányok a legnépszerűbb. A szakközépiskolába készü­lők a műszaki profilt részesí­tik előnyben a szolgáltatások és a természeti erőforrások, környezetvédelem területe­ivel szemben, ezeken belül pedig a mechanikai, építő­ipari, továbbá a kereskedelmi és az élelmiszeripari sza­kok a legnépszerűbbek. A nyolcadikosok 20 százaléka tervezi, hogy kilencedik osz­tálytól a szakmunkásképző­be iratkozik át. A művészeti szakközépiskolába készülők többsége a vizuális művésze­tek területét választja. A diákokat arról is meg­kérdezték, melyik középis­kolában szeretnék folytatni tanulmányaikat, a válaszok alapján pedig összeállt a leg­népszerűbb megyebeli kö­zépiskolák sorrendje. Az első ezen a listán a Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, má­sodik a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimná­zium, harmadik pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium. A Csíksze­redai Kájoni János Szakkö­zépiskola, a maroshévízi C. C. Tăslăuanu gimnázium, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola, a Csíksze­redai Segítő Mária Gimnázi­um, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Szakközép­­iskola és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző kö­vetkezik a népszerűségi lis­tán. R. Kiss Edit Haszongépjárműnek ütközött autójával egy zetelaki Egy ember megsérült Zetelakán, miután egy személyautó és egy haszongépjármű ös­­­szeütközött. A 28 éves, helybéli S. L. személy­­gépkocsijával csütörtökön délután a Tófalvi utcában közlekedett, de nem az útviszo­nyoknak megfelelően haladt, és egy kanyar után elvesztette uralmát az autó felett, majd átsodródott az út ellenkező irányú sávjára, ahol nekihajtott a szabályosan közlekedő haszongépjárműnek, amit 53 éves falustársa, B. A. vezetett. Egy személy könnyebben meg­sérült a baleset során - a kisautó egyik utasa továbbá jelentős anyagi kár keletkezett mindkét járműben. Az ügyben gondatlanság­ból elkövetett testi sértés vádjával indítanak eljárást. Barlangimentő csapat alakult Újabb fontos állomáshoz érkezett Hargita Megye Taná­csa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának tevé­kenysége: szombaton a Gyilkos-tónál lévő hegyimentő bázisban tartotta alakuló gyűlését az a csapat, amely a megyében történő barlangi baleseteket hivatott meg­előzni és hatékonyan kezelni. Hargita megyében számos barlang található, és az elmúlt időszakban megsokszoro­zódott azoknak a turistáknak a száma, akik a rejtettebb, veszélyesebb szakaszait is bejárják ezeknek a helyek­nek, ezért a balesetek előfordulásának lehetősége is megnövekedett. Korábban ezekhez az esetekhez is a hegyimentőket hívták, viszont a hiányos képzés és tech­nikai felszereltség miatt veszélyes volt a mentés az azt végző személyek számára is. Ezen hiányosságot igyek­szik most pótolni a hegyi- és barlangimentő közszolgá­lat, amely 15 barlangi mentő szakember kiképzését tűzte ki célul - számolt be Fekete Örs, a közszolgálat vezetője. Nincs még iskola szas­kád? SS HEAVY TOULSj

Next