Udvarhelyi Híradó, 2013. december (24. évfolyam, 233-252. szám)
2013-12-02 / 233. szám
Felavatták a Székely sirató emlékművet Közel háromszázan gyűltek össze szombaton Székelykeresztúr központjában, ahol leleplezésre került az első és második világháborúban elhunyt hősök tiszteletére állított Székely sirató emlékmű. Az eseményen a helyi elöljárókon kívül többek közt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is köszöntötte az egybegyűlteket Simon Eszter Könnyes szemű rokonok, politikusok és városlakók jelenlétében leplezték le Keresztúron a világháborúkban hősként elesett 182 helybéli katona emlékére állított szobrot szombaton. Az ünnepély a magyar himnusz eléneklésével indult, majd Rafai Emil, a település polgármestere szólalt fel. Elsősorban a száz év távlatában is gyászoló keresztúri családokhoz szólt, hangsúlyozva, az elesett katona a nemzet számára hős, de az anyának áldozat. A továbbiakban a keresztúri világháborús helyzetről Orbán János akkori katolikus plébános feljegyzéseiből idézett. „Ma élő utódokként 99 év elteltével egy hiányt pótolunk azzal, hogy világháborús emlékművet állítunk és avatunk itt, Székelykeresztúr főterén. Adja Isten, hogy még sokáig álljon a Székely sirató városunkban, nemzeteket és nemzedékeket emlékeztetve a nagy világégések áldozataira" - fogalmazott a polgármester. Ne várjuk Bukaresttől A MEGOLDÁST Répás Zsuzsanna, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, a hősi halottak emlékéből merítkezve a székelységnek saját kezébe kell vennie sorsát. „Nem várhatja, hogy Bukarest majd megoldást hoz, hiszen naponta tapasztaljuk a gáncsoskodást, a burkolt vagy nyílt elnyomást. Elég a székely zászlós perekre vagy a Székelyek Nagy Menetelése előtt hirtelen meghibásodott vasúti szerelvényre gondolnunk" - mondta. A továbbiakban Keresztúr polgármestere és Györfi Sándor, a Székely sirató alkotója leleplezte az elesett katonát és az őt sirató anyát ábrázoló műalkotást, majd Bocskai Vince szobrászművész az alkotót és művét méltatta. Ezt követően Györfi András, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze Gyóni Géza Csak egy éjszakára című versét adta elő. Felszólalásában Verestóy Attila szenátor a túlélők leszármazottainak fájdalmáról beszélt, akik a mindennapokban is magukkal hordozzák a világégések veszteségeit. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba részvétét fejezte ki a háborúkban elesettek hozzátartozóinak, majd sajnálatának adott hangot, amiért Keresztúr polgármesterének többszöri kérése ellenére sem adhattak támogatást az emlékmű létrejöttéhez. A szobor megáldására mindhárom történelmi egyház képviselőjét - Antal Zoltán református lelkipásztort, Szombatfalvi József unitárius lelkészt és Kovács Péter katolikus plébánost felkérték. Ezután székely ruhába öltözött lányok annyi szegfűszálat helyeztek el az emlékmű talapzatán, ahány áldozat neve szerepel a táblán, majd az elöljárók és az elhunyt katonák hozzátartozói is letették koszorúikat. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével és gyertyagyújtással zárult. Fotógaléria 111 Szegfűszálak az emlékmű talapzatánál. Pontosan annyi, ahány áldozat neve szerepel a táblán Döntöttek már a nyolcadikosok A Hargita megyei nyolcadikos diákok 84 százaléka tudja, milyen szakmát kíván magának, kilencven százalékuk pedig megtervezte a tanulási pályáját is - derül ki a diákok továbbtanulási elképzeléseit vizsgáló felmérés eredményeiből. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség kezdeményezésére a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ idén szeptember és október folyamán is elvégezte a diákok továbbtanulási opcióinak a felmérését. Az erre vonatkozó kérdőívet 2880 diák töltötte ki, a megyebeli nyolcadikosok 92 százaléka. Bartolf Hedvig főtanfelügyelő a felmérés eredményeiről elmondta, az idei általános iskolai végzősök többsége is elméleti középiskolába kíván felvételizni, tavalyhoz viszonyítva még többen választanák ezt a továbbtanulási formát. A nyolcadikos diákok 36 százaléka nyilatkozta azt a felmérés során, hogy elméleti középiskolát választ továbbtanulásra. 33 százalékuk szakközépiskolában szeretne továbbtanulni és 0 százalék azok aránya, akik a tehetségápoló szakközépiskolákat választják, illetve akik még nem tudják, hogy milyen iskolába akarnak felvételizni. Arra a kérdésre, hogy mi szeretne lenni felnőttként, a nyolcadikosok nagy része, 16 százaléka válaszolta azt, hogy versenysportoló, edző. Majdnem azonos, 15 százalékos népszerűsége van a pedagógusi szakmának és sokan, 13 százalék válaszolta azt is, hogy szakmunkásként kíván elhelyezkedni. A művészi, az orvosi pályát, illetve a szolgáltatások terén való elhelyezkedést a diákok nyolc-nyolc százaléka választja. Hét százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tudja még, milyen pályán kíván elhelyezkedni felnőttként. Az elméleti középiskolák által kínált szakirányok között a reál profil vezet, azon belül pedig a természettudományok a legnépszerűbb. A szakközépiskolába készülők a műszaki profilt részesítik előnyben a szolgáltatások és a természeti erőforrások, környezetvédelem területeivel szemben, ezeken belül pedig a mechanikai, építőipari, továbbá a kereskedelmi és az élelmiszeripari szakok a legnépszerűbbek. A nyolcadikosok 20 százaléka tervezi, hogy kilencedik osztálytól a szakmunkásképzőbe iratkozik át. A művészeti szakközépiskolába készülők többsége a vizuális művészetek területét választja. A diákokat arról is megkérdezték, melyik középiskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat, a válaszok alapján pedig összeállt a legnépszerűbb megyebeli középiskolák sorrendje. Az első ezen a listán a Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, második a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, harmadik pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium. A Csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola, a maroshévízi C. C. Tăslăuanu gimnázium, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola, a Csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Szakközépiskola és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző következik a népszerűségi listán. R. Kiss Edit Haszongépjárműnek ütközött autójával egy zetelaki Egy ember megsérült Zetelakán, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött. A 28 éves, helybéli S. L. személygépkocsijával csütörtökön délután a Tófalvi utcában közlekedett, de nem az útviszonyoknak megfelelően haladt, és egy kanyar után elvesztette uralmát az autó felett, majd átsodródott az út ellenkező irányú sávjára, ahol nekihajtott a szabályosan közlekedő haszongépjárműnek, amit 53 éves falustársa, B. A. vezetett. Egy személy könnyebben megsérült a baleset során - a kisautó egyik utasa továbbá jelentős anyagi kár keletkezett mindkét járműben. Az ügyben gondatlanságból elkövetett testi sértés vádjával indítanak eljárást. Barlangimentő csapat alakult Újabb fontos állomáshoz érkezett Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának tevékenysége: szombaton a Gyilkos-tónál lévő hegyimentő bázisban tartotta alakuló gyűlését az a csapat, amely a megyében történő barlangi baleseteket hivatott megelőzni és hatékonyan kezelni. Hargita megyében számos barlang található, és az elmúlt időszakban megsokszorozódott azoknak a turistáknak a száma, akik a rejtettebb, veszélyesebb szakaszait is bejárják ezeknek a helyeknek, ezért a balesetek előfordulásának lehetősége is megnövekedett. Korábban ezekhez az esetekhez is a hegyimentőket hívták, viszont a hiányos képzés és technikai felszereltség miatt veszélyes volt a mentés az azt végző személyek számára is. Ezen hiányosságot igyekszik most pótolni a hegyi- és barlangimentő közszolgálat, amely 15 barlangi mentő szakember kiképzését tűzte ki célul - számolt be Fekete Örs, a közszolgálat vezetője. Nincs még iskola szaskád? SS HEAVY TOULSj