Udvarhelyi Híradó, 2016. április (27. évfolyam, 63-83. szám)

2016-04-01 / 63. szám

AKTUÁLIS Udvarhelyi Híradó , 2016. április 1­3., péntek-vasárnap Böjte atya gyerekeinek tanítaná meg a szakmát „Minden magban új élet van” Ha itthon nem, határon túl akad olyan ker­tész, aki értékeli és átvenné a felsőboldogfalvi vetőmagtermesztő, Jére Lajos tudását. Az udvarhelyszéki termesztőnek segítő hiányá­ban az utóbbi időben teherré vált a piacozás, va­lamint a magok előkészítése, sokéves keresés után sem akadt kitartó tanítványa. Cikkünk ha­tására viszont számos Kárpát-medencei érdek­lődő akadt, aki megtanulná a szakmát. H VERES RÉKA­ozzászólásokban a Szé­kelyhonon, valamint e-mailekben írták meg a külföldi érdeklődők, hogy szíve­sen megtanulnák a vetőmagter­mesztést a majdnem fél évszá­zados tapasztalattal rendelke­ző Jére Lajostól. Felvidékről, de több magyarországi település­ről is érkeztek hozzászólások, még egy magyarországi tanin­tézet, a makói Galamb József Mezőgazdasági Szakközépis­kola igazgatója is érdeklődött. „Rengeteget kellene még ta­nulnom, gondoltam, tovább tud­nám vinni tudását" - írta hosz­­szú levelében a Szolnok me­gyei Kenderesen lakó Lacza Mihályné. A szintén anyaorszá­gi Debreczeni Édát az is mo­tiválta a kapcsolatfelvételre, hogy rokonai Erdélyben élnek, másrészt pedig az eddig hob­bijaként űzött növénytermesz­tést vállalkozássá fejlesztené, és úgy érezte, Jére Lajos tudá­sában van az a bizonyos fűszer, amit keres. „Ha van egy ma­rék vetőmagod, már nem halsz éhen" - fogalmazott. Szerinte az értékes tudás azért válik el­érhetetlenné, mert nincs ki át­vegye, megőrizze és felhasznál­ja, még akkor sem, ha van rá ke­reslet és kialakult vevőkör. Nem lehet egyik napról a másikra MEGTANULNI Meglepte az érdeklődés Lajos bácsit is, hiszen nem egy kör­nyékbeli faluban keresett már olyan személyt, akinek átadhat­ja tudását, majd helyét is a pia­con. Többször próbálkozott fia­talabb érdeklődőknek megtaní­tani a vetőmagtermesztés csín­­ját-bínját, ám azok mind érdek­telenekké váltak, illetve meg­hátráltak, amikor meglátták, mennyi munkával jár ez a szak­ma. Hosszas, többéves folya­mat előállítani a megfelelő, ve­tésre szánt magokat, ezért nem olyan egyszerű egyik napról a másikra elmondani, mi is a tit­ka - tudtuk meg Lajos bácsitól. Az aprólékos munka egész év­ben tart, már ősszel kezdődik, amikor elő kell készíteni a föl­det, tavasszal vetni, nyáron kö­tözni, öntözni, majd ősszel és télen szárítani, tisztítani kell a piacra szánt magvakat. „Ha az asztalomon elgurultak a ma­gok, egyenként fogtam meg és tettem vissza a helyükre. Bo­londnak, megszállottnak hit­tem magam, mígnem valaki rá­mutatott, hogy minden magban új élet van" - emlékezett vissza a kezdetekre. Eladja a megmaradt magokat Noha legutóbbi beszélgeté­sünkkor azt mondta, a piaco­zást végleg abbahagyja, idén még utoljára kiváltja eladói en­gedélyét, hogy hasznossá tegye a tavaly termesztett magokat, de már csak családja részére ültet, földjei többségét is eladta. A külföldi érdeklődés kapcsán elmagyarázta, a magtermesz­tés időigényes, így a módszerek elsajátítása is több évet igényel. Úgy véli, nem lehet egy hétvége alatt elmondani mindent a mun­káról, látni kell a teljes folya­matot, ami egyes magvak ese­tében több évig tart. Lajos bácsi egyébként bármikor szívesen beszélget a magtermesztésről, legszívesebben a Böjte Csaba gyermekotthonaiban gondozott fiataloknak tanítaná meg a ve­tőmagtermesztést. ■ „Bolondnak hittem magam, mígnem valaki rámutatott, hogy minden magban új élet van” Jére Lajos: Nem lehet kispórolni a munkát a magtermesztésből. Hosszú folyamat a tudás elsajátítása is Leromlott állapotban a Hargita megyei műemlék épületek fele Több mint nyolcszáz A és B kategóriás műemlék épület található Hargita megyé­ben, ezek fele pedig leromlott állapotban van. Noha pénz hiányában a nagyobb ja­vítások finanszírozására az európai uni­ós pályázatok a legkedvezőbbek, Hargi­ta Megye Tanácsa is különített el pályá­zati keretet erre a célra, amely magán­­személyeknek, egyházaknak és egyesü­leteknek szól. A Hargita megyei, több mint 800 mű­emlék épület túlnyomó része B kategóri­ásnak számít, kevesebb arányban van­nak A besorolásúak - tudtuk meg Fü­­löp Otíliától, a megyei tanács főépítészé­től. Mint mondta, Udvarhelyen mindösz­­sze három A kategóriás műemlék van: a Székely Támadt-vár és a hozzá tarto­zó iskola, a Szent Miklós-plébánia és a mellette lévő parókia, valamint a Jézus­kápolna és az oda tartozó terület. Ezek mellett a régészeti lelőhelyek is ebbe a besorolásba tartoznak, például a Budvár­ környéke. Többnyire magántulajdonban Fülöp Otília rámutatott, a népépítésze­ti épületek (parasztházak) többsége na­gyon leromlott állapotban van, főleg a gazdátlan épületek. Az egyházi műem­lék ingatlanok többsége fel van újítva, hiszen azokról van kinek gondoskod­nia. Olyan esetekről tudnak ugyanak­kor, hogy strukturális hiba miatt meg­repedtek az épületek, ezért felújításuk nagyobb beruházást igényel. „A mű­emlék-tulajdonosnak egy pluszteher a szakszerű terv elkészíttetése, ezért van­nak elhanyagolva egyes épületek" - ma­gyarázta a főépítész, aki úgy látja, több­nyire a pénzhiány szab gátat a restau­rálásoknak. Mint mondta, a műemlékek többsége inkább magán- vagy egyhá­zi tulajdonban van. Az önkormányza­tok kevés ilyen épülettel rendelkeznek, azonban számukra is megterhelő a fel­újítás - magyarázta. Nőn A PÁLYÁZATI PÉNZALAP Incze Csongor, Hargita Megye Taná­csának alelnöke kifejtette, idén 600 ezer lej pályázható összeget különítettek el A, illetve B. kategóriás műemlék épüle­tek feljavítására, ami kétszer több a ta­valyinál. A kiírásra pályázhatnak ma­gánszemélyek, egyházak és egyesüle­tek, de önkormányzatok nem. Általában 10 és 30 ezer lej körüli összeget ítélnek meg egy pályázónak. Támogatást lehet kérni a felújítási tervek elkészítésére, ta­nulmányokra és kivitelezésre is. „Min­denképp fontosnak tartjuk a programot, hiszen nemcsak új dolgokat kell építeni, hanem örökségünkre is vigyáznunk kell" - fogalmazott Incze. A program része­ként felújított épületeket tíz évig nem le­het eladni, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatást. A pályázatokat jú­nius 30-áig kell benyújtani a megyei ta­nácsnál. Az alelnök szerint már többen is érdeklődtek a programról, például az udvarhelyi Belvárosi Református Egy­házközség, de magánszemélyek is. Kér­désünkre elmondta, ebből az összegből nem lehet például az udvarhelyi műem­lék jellegű vagy régi épületeket felújítani, arra külön programot kellene kidolgoz­nia a városnak. Hozzátette, ebben szíve­sen segítenének a polgármesteri hivatal­nak, sőt már egyeztettek is a kérdésben, ám előrelépés mindeddig nem történt. Kevesen jogosultak a munkálatokra T., Hargita megyében összesen öt olyan építész van, aki jogosítványt szerzett a műemlék épületek feljavításával kapcso­latos tervek és tanulmányok elkészítésé­re - mondta Incze. A kivitelezések irányí­tására hat építészmérnök jogosult. Az al­elnök leszögezte, nem vállalatoknak ad­nak engedélyt a műemlék épületek tata­rozására, ezekért szakembereknek kell vizsgázniuk. FÜLÖP-SZÉKELYBOTOND Udvarhelyen csupán három A kategóriás műemlék épület van. A Jézus-kápolna az egyik

Next