Udvarhelyi Híradó, 2018. április (29. évfolyam, 63-80. szám)
2018-04-04 / 63. szám
FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej 12 hónap 280 lej Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 1844-430 X ügyvezető-főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Székely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztő: Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755579), Magyari Zsuzsa (0741-360211) • Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza. ІЗвтимайіб ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600. Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail uhiudvarhelyi-hirado.ro marketingiudvarhelyi-hirado.ro hirdetesiudvarhelyi-hirado.ro terjesztésiudvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218 340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a lenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó * 2018. április 4., szerda ІШЯШШЯ Ш 4ШЬьШ ■ ■■■НШЯВНВВНННШПИІ 1 AKTUÁLIS Félsávos útlezárás Oklánd és Kovászna megye határa között Folyamatosan süllyed az út Nagyjából ötven méteren teljesen leszakadt a 131-es megyei út egyik sávja Kovászna megye határának közelében. Noha a hatóságok 3,5 tonnás súlykorlátozást léptettek érvénybe az említett útszakaszon, ezt sokan nem tartják be, így napról napra romlik a helyzet. A hóolvadás és az esőzések következtében fellazult a talaj, ezért szakadt be két hete a 131-es út ötvenméteres szakasza Oklánd és Kovászna megye között - olvasható a Hargita Megye Tanácsa által kiküldött közleményben. A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy nagyjából 150 méteren zárták le az út egyik sávját, ahol több probléma is van, a legsúlyosabb, hogy ötven méteren az elválasztó vonalig teljesen leszakadt az aszfaltozott felület. A hatóságok 3,5 tonnás súly-, valamint 30 kilométer/órás sebesség-korlátozást vezettek be. Egyre rosszabb a helyzet Cseke Miklós oklándi polgármester lapunknak elmondta, nap mint nap súlyosbodik a probléma, ami nem csak az esőzéseknek tudható be, hanem annak is, hogy sokan nem tartják be a súly-, illetve sebesség-korlátozásokat. Utóbbit ő maga is tapasztalta. „Meredek mart van az út mentén, amin fák is vannak, de úgy tűnik, hogy a gyökereik sem tudják megfogni a talajt. Az elmúlt időszakban nagy mennyiségű víz folyt le az erdőből, amely beszivárgott az út alá is, ebből lett a baj" - írta le a helyzetet. Arra is kitért, hogy a víz elvezetése nincs megoldva a helyszínen, csupán 200 méterrel távolabb található egy áteresz. A polgármester hangsúlyozta, mielőbb rendbe kell hozni az utat, addig pedig be kell tartani a korlátozásokat, ugyanis ha teljesen beszakad az aszfalt, akkor megszűnik az összeköttetés a térségük, illetve Kovászna megye között. Költséges beruházás Megtudtuk, hogy múlt héten járt a helyszínen a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal által öszszehívott bizottság, akik szerint nagyjából 700 ezer lejbe kerülne a problémák kijavítása, hiszen nem csak az utat kell rendbe tenni, de meg kell állítani a földmozgást is. Persze ezek csak előzetes megállapítások, amelyeket szakértői véleményezéssel, valamint pontos műszaki felmérésekkel kell alátámasztani. A megyei tanács vezetősége azt közölte, hogy minél előbb rendbe szeretnék hozni az utat, már el is indították az ehhez szükséges eljárásokat. A kormánytól igényeltek támogatást a megoldás finanszírozásáért. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND Teljesen beszakadhat az út, ha az autósok nem tartják be a súly-, illetve sebesség-korlátozásokat FOTÓ: BARABÁS ÁKOS P. BUZOGÁNY ÁRPÁD I І Félreértelmezett kedvesség A kedvességről beszélni ismerősök, barátok társaságában bizonyára jobb téma, mint az árdrágulás vagy az időjárás. Mégsem túl gyakori. Talán azért, mert nem szokványos téma. Talán azért is, hogy ne kelljen a jelenlévőkre vonatkoztatni, úgymond kibeszélni őket. Ennek ellenére több alkalommal, néha a körülöttem lévők beszélgetéseiből hallottam ki az erre vonatkozó megjegyzéseket, értelmezéseket. Lényegük minden esetben az volt, hogy a kedvességet néha félreértelmezik. Többnek látják, gondolják, vélik, mint ami. Akkor hát azon lehet töprenkedni, hogy mi is a kedvesség. A családtagok, ismerősök, rokonok, barátok iránti figyelmesség, annak megnyilvánulása. Rögtön eszünkbe jut különbséget tenni az ösztönös, nem ellenőrzött viselkedésünkben megtapasztalható, és a szándékosan megnyilvánuló, megtervezett, az egyéni átlag fölötti kedvesség között. Megfigyelésünkben, értékelésünkben általában könnyen különbséget tudunk tenni a kettő között. Nem feltétlenül kell értékítélettel előbbit jónak és utóbbit negatívnak minősíteni. Mert aki lényéből fakadóan kedves a környezetében élőkkel, az néha éppen szándékosan foghatja vissza magát valakivel szemben, hogy figyelmeztesse valamire, netán büntesse a kedvesség szokott adagjának megvonásával. És aki nyersebb, morcosabb, az is lehet feltűnően kedves baráttal, rokonnal, mert éppen azzal akarja kimutatni, hogy mennyire kedveli, és igyekszik is kedvébe járni, tehát törődni vele. A társadalomtudósok régóta felfigyeltek arra, hogy a család, szomszédság, baráti társaság vagy más közösségek viszonylatában az egyénnek mindig fontos, hogy mennyire fogadják el: értékelik, kedvelik, szeretik. Ha az elfogadása alacsony fokú, akkor valószínűleg nem érzi jól magát, és arra törekszik, hogy rá odafigyeljenek, elismerjék tulajdonságait, véleményét, észrevételeit, tetteit. Ezért az egyén nagy erőfeszítéseket is tehet, vagyis úgy is fogalmazhatunk, hogy a társadalmi elfogadottsága javítása érdekében nagy erőket mozgósíthat. Ez a mindennapokban megnyilvánuló kedvességtől a nagy tettekig ívelhet. Aki pedig eredendően, tehát mindig és mindenkivel kedves, annak a viselkedése azt mutatja, hogy a környezetében élőkkel szembeni viszonyulása pozitív. Ezek után szinte magától adódik a kérdés, hogy vajon túlzás mindenkivel kedvesnek lenni? Vannak, akik úgy látják, hogy ebből gondok adódnak, mert azt vélhetjük, aki kedves velünk, annak viselkedése többre jogosít fel, tehát annak jelzése (is), hogy két ember addig langyosnak tűnő viszonyulását föl kellene melegíteni... De legalábbis arra következtetünk, hogy jó az ő társaságában lenni, mert kedvességével elismer, kitüntet, elfogad. A kedvesség tehát nagy erő, mert meg tudja változtatni azt az embert, aki megtapasztalja mások részéről a kedvességet. Ugyanakkor, kényelmetlen következményként, valósággal ragadnak rá a környezetében a szeretetre vágyók. A' 89 előtt felnőtt nemzedékek, megfigyelésünk és tapasztalatunk szerint, jóval visszafogottabbak az érzelmeik megnyilvánulásában, mint a fiatalabbak. Most nem feltűnő, ha találkozáskor egymást jól megölelgetik az emberek, bár ez pár évtizede nálunk felé eléggé színpadiasnak tűnt. Az egymás megérintését tekintve itt is nagyot változott a szokás. A déliek közvetlenebbek, az északiak távolságtartóbbak, tudjuk a régiektől. Akkor hát hogyan jó és nem jó viselkedni? Képzeljünk el egy patikamérleget, aminek egyik serpenyőjére odaképzelem a saját kedvességemet: hangsúlyt, mosolyt, érdeklődő pillantást, majd azt latolgassam, hogy a másik serpenyőbe mennyit tettek és van-e szándék púpozni azt? Hát lehetne így élni? - і_L...J ~ P»J I CO І і I I ft CO і r-~-J II I