Új Barázda, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

2 egymás mellé, közöttük van Munkácsy Mihály és K. Spányi Béla egy-egy gyönyörű alkotása. A kitárt fehérszárnyú ajtókon keresztül látom, hogy a fenség már a szomszédos dolgozószobába lépett. Az ezredes úr bebocsát és József királyi herceg ugyanolyan jószívvel fogad, mint fia az imént. A tavaszi nap arany fénykévéket dobál a szobába s a herceg rövid szóval felel kérdéseinkre: — Fiam programmját egészében ismerem és lelkesedéssel támogatom. Nagy eredményeket remélek ettől a falusi szegények sorsának javításában. Szabad-e megkérdeznünk Fenségedtől a Falu-Szövetséget illető véleményét ? — érdeklődünk a királyi herceg előtt. A fenség egyről-egyre hangsúlyoz minden szót és igy felel: „A faluban látom az ország erejét s ebből következőleg a Falu- Szövetséget tartom a magyar jövő legerősebb oszlopának". — A Szövetség iránt való rokonérzésem bizonyítéka, hogy az elmúlt napokban alapító tagjai közé léptem be. József királyi herceg azzal búcsúzott tőlünk, hogy adjuk át magyar szivü üdvözletét olvasóinknak, a magyar falu népének. Farkas Sándor. Budapest, május 7. Jogrend és közgazdaság. Gaál Gaszton, a nemzetgyűlés egyik legnagyobb tehetsége, mai beszédében a jogrend és a gazdasági élet szabad fejlődése közötti összefüggést is fejtegette. Beszédértek ez a rész valóban fényes. A jogrendből lövik — úgymond Gaál I Gasztoné — hogy senki se élvezzen privilégumokat. De hát kinek az érdeke ott, hogy a magyar gazdáknak ay kisárut, amelyet Csehországból olcsón beszerezhetnének, itt kell megvásárolniok háromszoros áron ? Mily kár származott abból, hogy gazdasági életünk kötött jogrendje megakasztotta a feleslegek kivitelét is. Nyakunkon maradt köles, zab, fehér bab, amit az akkori kedvező konjunktúrák között sok száz millió koronáért eladhatniuk volna. Nyakunkon maradt másfél millió hektoliter bor, ami kitűnően értékesíthető lett volna a külföldön, ha a bürokrácia szabad mozgásunkat mm akasztja meg. És most, amikor az élő állat ára príma minőségben 30-35 korona, a hús még mindig SO—IOO koronába kerül, a vendéglőkben pedig alig venni észre az olcsóságot. Micsoda jogrend az, amely előidézi vagy megtűri a gazdasági életnek ezt a sérelmét! A jogrend helyreállításának fillére, hogy adják vissza a szabad forgalmat és védjék meg a termelés jogos érdekeit. Mi aláírjuk ezt a fejtegetést. Kíváncsiak vagyunk azonban arra,mit szólnak hozzá azok a jogrendkövetelők, akik a maguk számára teljes szabadságot kívánnak, de a gazdák rovására maximált árakat, rekvirálást és külön osztályadót ? / A mezőgazdasági törvények átdolgozása tárgyában május 12-én értekezlet lesz . — A mezőgazdaságot éri már munkásügyi törvényeknek és rendeleteknek előkészítése, illetőleg a mezőgazdasági munkaügyi törvényalkotás legközelebbi feladatainak megbeszélésére -- amint azt már többször jeleztük — nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter május 12-én délelőtt tizenegy órára értekezletet hívott egybe. Az értekezletre az összes érdekelt testületek, így a keresztényszocialista és szociáldemokrata földmunkásszervezetek képviseli is meghívót kaptak. a 9.1 *v ■ U| BARAZDA Vasárnap, 1921. május 8. Az angol felsőházban sürgették Baranya kiürítését A magyar békeszerződés vitájának részletei Londonból a felsőháznak a trianoni béke jóváhagyása ügyében tartott vitájáról kiegészítőleg még a következőket jelentik: Curzon lord előadóbeszédében utalt arra, hogy a magyar kérdés megoldása a békeértekezlet egyik legnehezebb feladata volt. Utalt arra, hogy az utódállamok portorosei értekezletén Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia is képviseltetni fogják magukat. Lord Newton sürgette a szerződés jóváhagyását, mert minden késedelem súlyosan hátráltatja Magyarország talpraállását. Hangoztatta, hogy Magyarországot igazságos és emberséges szellemben kell kezelni, mert az antant volt ellenfelei közül Magyarország a legkevésbbé vétkes. Magyarország nem akarta a háborút. A jóváhagyás azért is sürgős, hogy végre felszabadulhassanak azok a területek, amelyek most szerb meg a megszállás alatt vannak. Hangoztatta, hogy Európának érdekét szolgálja az, ha Magyarország visszanyeri régi virágzását. Lord Philimore nem hisz abban, hogy a szerződésben megállapított határokat fenntartsák. Vicomte Bryce tiltakozik az ellen a szigorúság és igazságtalanság ellen, amely a trianoni szerződés valamennyi sorából kiárad. Az igazságtalan szellemben megállapított békefeltételek nem vezethetnek a béke biztosítására, hanem inkább újabb háború csíráját rejtik magukban. Gaál Gaszton a gazdasági élet szabad erőkifejtését sürgeti A közigazgatás visszássága — Mit terveznék a gazdasági munkáspénztár ügyében — Szakértő bizottságot küldenek a gödöllői koronauradalom megvizsgálására — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, május 7. Bottlik József elnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A költségvetési vita során ma Anyaházy Kásárá Béla szólalt fel elsőnek. Örömmel üdvözölte Apponyi Albert gróf tegnapi beszédét. Ezután hosszasan bírálta azokat a törvényeket, amelyeket a nemzetgyűlés a keresztény és nemzeti irányzat biztosítására alkotott és különösen behatóan a földbirtokreformmal foglalkozott. Kasnya beszéde után Tomcsányi Pál igazságügyminiszter a bírói öklével képesítés hatályának kiterjesztéséről, Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig a kolozsvári és a pozsonyi egyetem ideiglenes áthelyezéséről nyújtott be törvényjavaslatot. Szünet után Gaál Gaszton emelkedett szólásra. Csaál Gaszton:: Melegen üdvözlöm a kormányt, amiben két év után alkalmat ad arra, hogy a nemzetgyűlés a költségvetést tárgyalhassa. A trianoni béke a nemzetet új helyzet elé állította és ezzel számolni kell. A kormányok eddigi nyilatkozataiban nélkülöztem azt, hogy ezt a szerződést nem helyezik a nemzeti becsület védelme alá. A királykérdést most bolygatni nem lehet és amennyire veszedelmesnek tartanám azt, hogy a szabadkirály választók a törvényes út mellőzésével igyekezzenek akaratuknak érvényt szerezni. Ugyanúgy a nemzettel szemben való bűnnek tartanám, ha a legitimisták tennék ugyanazt. Gazdasági érintkezés a Szomszédállamokkal Nekünk bele kell nyugodni abba, hogy nagyhatalom többé nem vagyunk és meg kell győznünk a külföldet a mi békés szándékainkról. Minden ok nélküli kardcsörtetést le kell szerelni, mert a nemzetre veszedelmes. Szükségesnek tartom, hogy mielőbb igyekezzünk a szomszédai tárnokkal ipari, kereskedelmi és gazdasági érintkezést felvenni és állítsuk helyre az egymás közti forgalmat. Az elszakított országrészek lakosainak tegyük kívánatossá a mi jogaiunkhoz való visszatérést. Első kötelességünk a jogrend teljes helyreállítása. Jogrend az, ahol személyi és vagyonbiztonság van és ahol az államhatalomnak megvan rá az ereje, hogy azok ellen, akik ez ellen vétenek, a legerélyesebben eljárhasson. (Élénk helyeslés és taps.) A jogrend érdekében van a tisztviselői létszám megfelelő csökkentése. A megtartott tisztviselői kart azonban megfelelően kell díjazni. (Helyeslés.) A jogrend helyreállításának egyik feltétele még pénzügyünk rendezése. A legnagyobb elismeréssel adózom Hegedűs pénzügyminiszter úrnak, de kérem, hogy az egyes vármegyék közötti adókivetési igazságtalanságokat szüntesse meg. (Élénk helyeslés.) A fennálló jogrend egyik legfőbb biztosítékának tartom a gazdasági élet szabad erőkifejtését. Teljesen lehetetlen, hogy gazdasági életünk olyan maradjon, mint volt a háború egész idejében és különösen a háborít után. Itt van például a lisztügy. Lehetett volna százmilliókat rajta keresni. Addig bürokratizáltuk, amíg az összeg elveszett. Nyakunkon maradt az egész köles, továbbá négyezer iagyon fehérbab, amit 26 ezer koronáért lehetett volna a külföldön értékesíteni, ma hat koronáért sem kell. Az országban rekedt másfélmillió hektoliter bor is. Szabadítsuk fel a dohánytermést A dohány árát a miniszter úrnak fel kellett emelni, mert olyan olcsó volt, hogy amint ő mondta, nem volt képes megakadályozni a külföldre való csempészést. Nem sokkal jobb lett volna-e ezzel szemben, ha a külföldre is jutna drága dohány és a belföldi fogyasztó is kapna olcsó dohányt. Öt-hat évre felszabadíthatnák a dohánytermelést és akkor nagyon sokan termelnének és megtanulnának olyanok is, akik ezzel eddig nem foglalkoztak. Itt van a benzinkérdés. Benzint nem szabad kirakni, holott a gazdatársadalom 14 koronával tudna olcsóbban benzint szerezni, mint az állam, de nem adnak behozatali engedélyt. Kérdem, hogy lehetséges az, hogy amikor az élőmarha kilogrammja száz korona volt, akkor Budapesten a mészárosok 140 koronáért adták a húst, most pedig, amikor 8,9 koronáért lehet élőmarhát kapni, de a prímának az ára sem több 30—35 koronánál, a hús még mindig 80—90—100 koronába kerül, a vendéglőkben pedig alig változtak az árak. Különbség a városi és falusi munkásság között Ami a munkáskérdést illeti, különbséget kell tenni a városi és falusi munkásság között, mint ahogy ők maguk is különbséget tesznek, mert a városi munkás nyolc órát dolgozik, míg a falusi reggel háromtól este kilenc óráig. Különbséget kell tenni azon jóléti intézmények között is, amelyet számunkra teremtünk. A gazdasági munkáspénztárt a népjóléti minisztérium egyesíteni kívánja a városi munkásság pénztárával. Óva intem ettől és figyelmeztetem, hogy ennek a legnagyobb mértékben ellene vagyok. A közigazgatás reformja A magyar nép számára igen fontos kérdés a közigazgatás reformul (Zajos taps a kisgazdapárton.), amely halaszt- hatatlanul szükséges, mert aki vidéken él és ott tanulmányozza a helyzetet, számtalan helytelen és viszszás dolgokat lát. A közigazgatási rendszer teljesen elszakadt attól a néptől, amelynek éppen szolgálatába szegődön és amelyért szolgálni kötelessége volna. Ez a rendszer nem maradhat fenn. A közigazgatást úgy kell megrendezni, ahogy a bíróságot és főszolgabíró csak az lehessen, aki legalább két évet a falusi jegyző oldalán töltött el. (Élénk helyeslés.) Az alispán mellé tapasztalt és okos emberekből álló tanácsot kell megszervezni. Végül foglalkozni kívánok azzal a váddal, hogy a háborúnak Magyarország és főleg Magyarország agrárurai voltak az okai. Ezt a hazugságot a leghatározottabban visszautasítom. A valóság az, hogy a háború nem rajtunk múlott, de mi szenvedtünk a legtöbbet. Egyszerűen bűnbak kellett és Magyarországot megtették bűnbaknak. Nekünk egyetlen bűnünk van, hogy a szövetségeseinkkel szemben hűek, őszinték, ellenfeleinkkel szemben lovagiasak, becsületesek voltunk. A költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Ezután az elnök javaslatára elhatározta a Ház, hogy legközelebbi ülését május 9-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartja. Interpelláció a gödöllői koronauradalomról Kálmán István a gödöllői koronauradalomnál tapasztalható visszásságokról interpellál és kifogásolja, hogy amidőn mindenki roskadozik az adók alatt, a gödöllői koronauradalom egyáltalán nem fizet adót. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter nyomban válaszol és hivatalos adatokkal bizonyítja, hogy a koronauradalom a múlt évben kétmillió koronát jövedelmezett. Minthogy most konkrét panaszok merültek fel a koronauradalom ellen, kötelességének tartja, hogy ez ügy megvizsgálására szakértőbizottságot küldjön ki. (Élénk helyeslés.) Az interpelláló és a Ház tudomásul veszik a választ. Az ülés fél három órakor ért véget. A közélelmezési miniszter megszünteti a kötött forgalmat Mayer miniszter beszámolója Hevesben Mayer János közélelmezési miniszter a minap tartotta beszámolóját Hevesen, ahová Meskó Zoltán államtitkár és több képviselő kísérte le. Az időszerű közélelmezési kérdésekről szólva, utalt arra, hogy a fogyasztók és termelők részéről megnyilvánult méltányos követelések megoldása csak a szabadforgalom helyreálllása lehet. — Én vagyok az első miniszter — úgymond — aki azzal a föltett szándékkal vállaltam a miniszterséget, hogy a kötött forgalmat megszüntetem. A rekvirálást beszüntettem, de megkövetelem, hogy a feleslegét most már mindenki adja le. E helyről kérem és figyelmeztetem a nagybirtokosokat, hogy vagyontételekben ajánlják föl kenyérgabonájukat, adják piacra a gabonát. Tetszés szerint választhatnak: vagy megkapják most a gabona árát, vagy leadhatják azt a mindenkori hivatalos tőzsdei jegyzés szerinti áron. A hadiárvákon, hadiözvegyeken, rokkantakon, köztisztviselőkön és munkásságon segíteni kell, ezt mindenki belátja. A miniszter beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Rajta kívül még Meskó Zoltán és több képviselő is beszélt. Rubinek István beszámolója Pubind István, a monori kerület nemzetgyűlési képviselője vasárnap Nyáregyházán tart beszámolót. Áldozócsütörtökön pilisi választói körében jelent meg Szíj Bálint képviselőtársa kíséretében és a község piacán nagy tömeg előtt ismertette a nemzetgyűlés munkásságát Utána Szili Bálint intézett biztató szavakat a egybegyűltekhez.