Új Barázda, 1921. október (3. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-14 / 229. szám

III. évfolyam. 229 . Sz4. * ÁKáli^rózolta Pétlek, 1921. október 14. Föszerkeszts •: Meskó Pál zW Előfizetési ára: 3 S.7 |11 v JP N­mm .( József 55—40 ) , , | József 55-40 Telefon: | József^-SS KISGAZDAK ES FOLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: ! Siker­ ­s. A háború szerencsétlen ki­menetele óta a velencei értekezlet­­hozta az első sikert Magyaror­szágnak. Szenvedés, pusztulás és lemondás volt osztályrészünk há­rom éven át Most számolhatunk be az első sikerről, mely letiport hazánkat a mozdulatlanságból ki­segíti. Nincs okunk örömujjon­gásra, mert — mikor Sopronban és vidékén elrendelik a népsza­vazást, ami egyet jelent e szép vidék megtartásával — a magunkét kapjuk vissza. De ki meri mon­dani, hogy nem eredmény ez is, mikor már szinte végzetszerűen szoktuk meg a lemondást Nyugatmagyarország egyetlen nagy városa, Széchenyi István sír­helye s a sopronmegyei bánya­vidék nem kerül osztrák kézre. A népszavazáson ki fog tűnni, hogy a derék sopronmegyei lakos­ság irtózik az osztrák kommunis­ták rémuralmától, nem kér az osztrák jogrendből s lelkesedve ragaszkodik a magyar rendhez és nyugalomhoz. Ausztria pénzügyi összeomlása, talán társadalmi ka­tasztrófája is, melynek előjelei már vérvörös felhőket vonnak Bécs­ fölé, még gondolatban is borzalommal töltik el ferténtáli testvéreinket A magyar jog vé­delme alatt maradnak, rendes, nyugodt polgári életet élhetnek. A területi eredményen túl azon­ban nem kevésbbé jelentős ered­ményeket jelent a velencei siker a diplomácia terén is. Meg van törve a jég. A győztes nagyhatal­mak rideg könyörtelensége meg­szűnt velünk szemben. Olaszor­szág jóindulata felénk fordult. Az olasz sajtó rokonszenvesen ír ró­lunk. Franciaország is baráti job­bot nyújt A francia miniszterel­­nnök a párisi magyar követet any­­nyi hidegség után kedvezően fo­gadja s ezzel — megnyílt az út a külpolitikába számunkra. Ténye­zőnek ismerik el ma már Magyar­­országot. A szomszédos államok — a kisántánt — pedig nem zár­­kózhatik el s nem is zárkózik el többé az elől, hogy bennünket egyenrangú tárgyaló feleknek is­merjen el. Csehország közeledése hozzánk a vasabroncsot, mely kö­rülvett, megszakította. Nyitva az út, hogy lélekzetet vegyünk s újra éljünk. Nem akarjuk egy pillanatra sem elvitatni, hogy ebben a jelentős sikerben, mely gazdasági meg-s könnyebbülésünket is magával hozza, a nyugatmagyarországi de­rék szabadságharcosoké az érdem nagy része. De nem kevésbbé vitat­ható, hogy Bethlen István diplo­máciai győzelmi is az, amit elér­tünk. Bethlen külső és belső vi­­­­harok veszedelme közepette meg­állta a helyét és hozza a sikert. Milyen végzetes hiba lett volna, ha mögötte a belpolitikában rob­banások történnek?! '■ /*** 1921 0*T. V; J v Sopronban és környékért népszavazást tartanak Beferjand­ék a velesscei tanácskozási s­iks­aszm­áko­, nem bíznak abban, hogy a népszavazás javukba üt ki Az egyezmény további sorsa A velencei értekezlet eredményét Schober kancellár hazaérkezése után azonnal minisztertanács elé terjeszti, majd a legrövidebb idő alatt közölni fogja az osztrák külügyi bizottság­gal, amely csak azután fog állást foglalni. Az egyezmény életbelépésé­hez szükséges a két állam nemzet­gyűlésének jóváhagyása is. Az osztrák sajtó nem bízik a soproni népszavazásban Az osztrák sajtó örömét fejezi ki, hogy a két állam között végre visz­­szatér a megnyugvás és gazdasági megegyezést sürget. A soproni­ népszavazás tekinteté­ben nem láplálnak hi reményeket. Velence, október 13. A magyar és osztrák kormány között létrejött megállapodás részleteiről a következőket jelentik: Nyolc nappal azután, hogy a szövetségesközi tábornoki bizottság megállapította a lefegyverzés megtörténtét, Sopronban és körny­ékén — beleértve Ágfalvát és Brennberget is — népszavazást tartanak a bizottság ellenőrzése mellett. A határvonal többi részére nézve elvi megállapodás jött létre, hogy annak rendezése a magyar békefeltételekhez csatolt kísérőlevélben foglaltak értelmében fog történni. Rendezést nyer a tisztvi­selők és nyugdíjasok kérdése, a felkelőknek pedig Ausztria amnesztiát biztosított. Ami az átadás következtében Ausztriával szemben támasztott pénzügyi követeléseket illeti, ebben a kérdésben tizenöt nap múlva tárgyalások indulnak meg Bécsben. Ha a tárgya­lások újabb tizenöt napon belül nem vezetnének eredményre, akkor a tria­noni szerződés határozataihoz képest, v­e­gy­e­s döntőbíróság fog a kérdésben határozni. Az értekezlet zárásléte Ma délelőtt fél 12 órakor rövid záróülés fejezte be az értekezletet. Della Torretta márki felhívta a meg­bízottakat, hogy írják alá a jegyző­könyvet. A francia nyelvű jegyző­könyvet olasz nemzetiszinű szalag fűzi át. Az aláírások után valameny­­nyien pecsétgyűrűjükkel pecsétjüket is elhelyezték a jegyzőkönyvre. Delici Torretta ezután köszönetet mondott a magyar és osztrák kor­mánynak a vele szemben megnyil­vánult bizalomért és hangsúlyozta a megegyezés jelentőségét. Bethlen Ist­ván gróf és Schober kancellár hálá­jukat fejezték ki az olasz külügy­miniszter iránt és mindketten annak a reménynek adtak kifejezést, hogy Magyarország és Ausztria viszonya javulni fog. A bizottság tagjai ezután szívélye­sen búcsút vettek egymástól. ♦♦♦»♦♦♦♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦♦̋»«»♦»♦♦♦♦♦•»»»•»♦› A küldöttségek hazautaznak / Velence, október 13. Az osztrák küldöttség ma délután, az olasz küldöttség pedig m­a este­ utazik el Velencéből. A magyar kü­ld­ l­döttség vagy ma este, vagy holnap,­­ pénteken reggel indul útnak az első­­ rendelkezésre álló vonallal. Sopron résozlódiszt­én Sopron, október 13. | Sopronban a délután folyamán ter­­j­­edt el a Velencei megegyezés­ek­re,­­ amely általános örömöt keltett és a házakat fellobogózták. Azt, hogy Sop­ron megmarad Magyarország mel­lett, természetesnek­­ találtál­ minde­­­nü­tt és hangsúlyozták azt is, hogy érthetetlen, miért van szükség még kü­lun népszavazásra, amikor Nyu-­­ gat magyarország népe már számla-és tanszor kifejezést adott Magyaron- o­r­szághoz való törhetetlen hűségének-­­ Az általános örömet csak az a szomorú,­­ körülmény zavarja, hogy Velencében­­ nem sikerült a többi elszakításra­­ ítélt terület lakosságának tmontó­­i meggyőződését érvényesíteni. Tolvajok helyett magyarokkal tömik meg az oláh börtönöket — Az i­j BARÁZDA tudósítójától — A Dimineata című oláh hírlap közli, hogy habár a vagyon-és sze­mélybiztonság ellen elkövetett bűn­tettek száma­ napról-napra nő még­sem lehet a bűntettesek ellen kellően eljárni, mert a börtönök politikai foglyokkal vannak tele s Így nincs hely a tolvajok és gyilkosok bebör­tönzésére. Úgy látszik, az oláhok szemében sokkal súlyosabb beszá­mítás alá­­esik bármilyen könnyű fajsúlyú politikai kihágás, mint akár valamely rablógyilkosság. WWWV Kiszak egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Jöngyszország feltámadásában! Amcsi! A német kormány a külügyi bizottság döntésére bízza a sorsát Berlin, október 13. A Wirth-kabinet háromnapos ta­nácskozás után sem tudott megegyező felfogásra jutni, vájjon lemondjon-e, vagy pedig megalkudjék a helyzettel. Hir szerint abban történt megállapo­dás, hogy a kormány a Felsőszilé­ziáról való kedvezőtlen döntés hiva­talos közzététele után nyomban nyi­­latkozatot tesz közzé, amelyet óvato­san fogalmaz m­eg, úgy, hogy lemon­dásának, megmaradásának is nyitva­­hagyja az utat. A döntést a kor­mány a külügyi bizottságra ruházza, amely kedden ül össze. Utána a bi­rodalmi gyűlés tart teljes ülést, ame­lyen közölni fogják a legfelsőbb tanács hivatalos értesítését" a dön­tésről. Anglia és Olaszország Albánia függetlenségében egyezett meg Zürich, október 13. A Stampa értesülése szerint Olasz­ország és Anglia között megjegyezés jött létre, amely Albánia független­ségét nyilvánítja. A lap hangsúlyozza, hogy Albánia függetlensége és in­tegritása nem csupán olasz, hanem európai érdek, mert nélküle felbo­rulna a balkáni egyensúly. Szerbia meg akarja szállani Albániát Bécs, október 13. Valonából jelentik. Szerb szöke­vények bemondása szerint a szerb hadsereg állást foglalt a határ men­tén és egész Albániát meg akarja szállani. Az albán kormány tiltakozott ez ellen a támadás ellen és Albánia megszállásának megakadályozására megtette a szükséges lépéseket mind a népszövetségnél, mind pedig a nagyköveti értekezleten. ­ Győrmegy­e háromnegyed részében kiosztották a ház­helyeket — Az Új BARÁZDA tudósítójától — Győr, október 13. A vármegye tegnapi közigazgatási bi­zottsági ülésén Mesterovits Iván kir. gaz­dasági felügyelő beszámolt a győrm­egyei házhelyek kijelölésének eredményéről. Eszerint a vármegye 78 községéből a házhelyrendező eljárást 60 községben fejezték be. Összesen ,1537 egyén kapott házhelyet, összesen 464 kát, hold 810 négyszögöl területen. Említésre érdemes, hogy 23 községben minden hatósági közbenjárás nélkül le-­­hetett földnélkülieket házhelyhez juttatni. Az egyes házhelyek területe 43 község­ben 600 —400 négyszögöl között, 12 köz­ségben 300—200 négyszögöl között in­­gadozik. A kérelmezők egyetlenegy köz­ségben teljesen ingyk­, jutottak házhely­hez, több községben a hadiözvegyek és rokkantak kapták a házhelyet ingyen; a községek többségében a vételár 2—20 korona között ingadozott, kettőben 25, háromban 3 és egyben pedig 35 korona volt a négyszögölenkénti vételár. Darányi Kálmán dr. főispán a meglepő szép eredmény felett az eljáró hatóságoknak köszönetét fejezte ki.

Next