Új Barázda, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-24 / 141. szám
(W 1922 jtmins \\* / JHiPIJ 2 0CO1*0110 BMapeat, TV. évf. 14*. szám UJ MB ÍTM íűt ARAK • tíven ziíift — líorona* SZERKESZTŐSÉ©• IV*l£©r** tinití• HX&mja Megjelenik két fő kivételével mindennap korona. — Hirdetések milliméter díjszabás szerint Telefon: József 55*40, József 08-88, éjjel 140-71 Évforduló (*) Június huszonnegyedikén dördült el a nemzeti ellenforradalom ágyúlövése a Dunán. Közel a Sörházutcához, ahol most — három év után — a kommunisták ekvazitbombája robbant föl. Három éve még csak egész történelem játszódott le azóta. A vörös szegfű véres bosszút állt a nemzeti becsület hősein. Lemberkovitsot társaival együtt kivégezték. Másnap Kalocsán a szocialista uralom húsz földmivest, köztük több munkást akasztófán gyilkolt meg. Solton egy tizennégy éves kisfiút személyesen akasztott föl a kiküldött elvtárs. Dunapataj, Dömsöd, Tass, Harta, Szolnok, Jászkarajenő, Tamási, Devecser, Kapuvár, Csorna, Császár, Lovászpatona, Pápa, mind egy-egy stációja a vérengző szocializmusnak, mely négy hónapos uralmával évtizedekre döntötte vérbe, gyászba , és nyomorba ezt a szegény országot Ma három éve csordult ki az elkeseredés pohara a kétségbeesett magyarság körében. Derék matrózaink jöttek két monitorral a Dunára, hogy jelt adjanak a szabadságharcra a vörös szegfű véres zsarnoksága ellen. Néhány agyulövés teli találta délután három órakor a pesti szovjet házat, ahol az egységes szocialista-kommunista párt vezérei épp akkor dőzsöltek. Az Engels-laktanyában egy lelkes tüzércsapat szintén ágyutüzet indított. S a kis ludovikások pár százan támadásig is mentek — elfoglalva a telefonközpontot. Megindult a vörösök és a magyarok harca. Minden óra esztendőkig tartott. Éjfélre le volt verve a nemzeti szabadságharc s a vörös kényurak a proletár Budapestet tömegakasztásra hívták másnap az Oktogon-térre. Ha Romanelli közbe nem lép, a vörös Budapest végig is nézte volna a gaz látványosságot. Ma — három év után — okultunk az eseményeken. Budapest megint vörös lett. A parlamentbe, melynek pincéjében véresre kínozták a vörösök a keresztény magyarokat, újra bevonult a vörös szegfű — az ülésterembe. Többen olyanok is, akik Kun Béláékat szökni hagyták. S mindezt azért, mert Budapesten újra a vörösök kaptak legtöbb szavazatot. Senki se gondol már a nemzeti szabadságharc vértanúira, de a vörös szegfűsök Somogyi Béla jó emlékkövénél tüntetnek a nemzeti irányzat ellen s az utcán a keresztényekre azt kiabálják: Le a Horthykutyákkal ! Az ébredő magyarok székházát fölrobbantják s vörös terror van a választásoknál, ahol szocialista jelöltet állítottak. Szégyenletes változás! De magunk vagyunk az okai. Amint 1919. június 24-én is azért buktunk el, mert nem volt egység közöttünk, most is azért virított ki a véres szegfű, mert húszféle keresztény magyar párt tépi egymást. Lemberkovits és a kalocsai vértanuk vére kiált hozzánk, hogy egyesüljünk, mert különben megöli a magyart Moszkva férges mételye. Kállay benyujtotta a seöltségvetési felhatalmazásról szóló javaslatot Megválasztották a nemzetgyűlés bizottságait Elhangzott az első sürgős interpelláció — A nemzetgyűlés negyedik ülése — Gaal Gaszton elnöklésével pontban tíz órakor kezdődött a mai ülés. Először négy tanácskozási osztályba sorsolták a képviselőket, azután áttértek két jegyző megválasztására a kisebbségi pártok köréből. A szavazatok összeszámlálása után kihirdették az eredményt: 104 leadott szavazat közül Csík József (Haller-párti) 34 szavazatot, Hébert Ede szociáldemokrata pedig 95 szavazatot kapott. Petrovics György jegyző azután felolvasta a nemzetgyűlés 21 bizottságába megválasztott képviselőknek névsorát. A jelöléseken csak annyi változtatásokat eszközöltek, hogy Drózdy Győző kibukott a földmivelésügyi bizottságból és helyette Czettler Jenőt választották meg. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjesztette az 1022/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot, amelyet kiadtak a pénzügyi bizottságnak. " Az elnök ezután a megválasztott bizottságok megalakulására szünetet rendeli el. Szünet után az elnök bejelentette a megalakult bizottságok névsorát. A mai ülésen a következő bizottságok alakultak meg: Földmivelésügyi bizottság, elnök Mayer János, jegyző Neuberger Ferenc. _ Igazságügyi bizottság, elnök Nagy Emil, jegyző Erődi-Harrach Tihamér. Kivándorlási bizottság, elnök Patay Tibor, jegyző Dobóczky Dezső. Pénztári bizottság, elnöke hivatalból a nemzetgyűlés elnöke, jegyző Édes Antal. Közigazgatási bizottság, elnök Putnoky Móric, jegyző Bessenyey Zénó. Közjogi bizottság, elnök Kenéz Béla, jegyző Berky Gyula. Közlekedésügyi bizottság, elnök Kegyeshalmy Lajos, jegyző Krakker Kálmán. Külügyi bizottság, elnök Teleki Pál gróf, jegyző Móser Ernő. Mentelmi bizottság, elnök Fáy Gyula, jegyző Zsilinszky Endre. Munkásügyi bizottság, elnök Nagy János (egri), jegyző Dénes István. Naplóbíráló bizottság, elnök Meskó Zoltán, jegyző Egri Szabó Dezső, I Pénzügyi bizottság, elnök Ráday Gedeon gróf, jegyző Neubauer Ferenc. I Számvizsgáló bizottság, elnök Urbán Péter báró, jegyző Szabó Sándor. Véderő bizottság, elnök Karafiáth Jenő, jegyző Tarányi Ferenc. Zárszámadási vizsgáló bizottság, elnök Hadházy Zsigmond, jegyző Kovács Nagy Sándor. Az elnök indítványára elhatározták, hogy a legközelebbi ülést szombaton, délelőtt tíz órakor tartják. Az elnöki széket most Huszár Károly alelök foglalta el. SírigőGijszerepelláció öttevényi Szabó István sürgős Interjpellációt terjesztett elő, amelyben arról szólt, hogy a veszettség az utóbbi időben nagyon elterjedt és a veszettségi kór megdöbbentő terjedése az országos állatállományban is nagy pusztításokat végez. Kéri a földnevelésügyi minisztert, hogy a községeknek engedélyezzék az oltási anyag díjtalan kiutalását. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a veszettség most tényleg nagyobb mértékben terjedt el és ennek megakadályozására a földmivelésügyi kormány mindent elkövet. Az ebzárlat nem bizonyul elégségesnek, mert más állati veszettségek is előfordulnak. A földmivelésügyi minisztérium a kipróbált olcsó anyagot ingyen bocsátja rendelkezésre. A Pasteur-intézetben kü Budapest, június 23. Kállay Tibor pénzügyminiszter ma nyújtotta be a költségvetési felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot, amely harminchárom szakaszból áll és igen sok érdekes rendelkezést tartalmaz. A hatodik szakasz így szól: »Jóváhagyatnak a kormánynak ama rendeletei, amelyek alapján a nemzetgyűlés összegyűlt.E lönben most próbálnak ki egy szé rumot. Nagy baj, hogy kísérleti állatok nem állanak elegendő számban rendelkezésre. A földmivelésügyi miniszter végül megígérte, hogy minden föl- is merült esetben intézkedni fog. (Élénk helyeslés.) Válaszát tudomásul vették. Az ülés fél egy órakor ért véget. It fföldbirtokrendezésre újabb ©ImlSIiét kér & ntormáeif Has*mínc miSi5é,5 Brásíjfoznak ele útépítésekre — S®eg« szüntetik a kivételes hatalmat A feSSissiaBrasszási javaslat ismertetése — Az UJ BARÁZDA tudósítójától . A nemzetgyűlés tagjainak választására vonatkozó rendeletek kibocsátására az 1920. évi első törvénycikk a kormánynak törvényes felhatalmazást adott ugyan és a kormánynak egyébként is törvényes kötelessége volt annak a megállapítása, hogy az új nemzetgyűlési választások milyen szabályok alapján történjenek, a kormány mégis indokoltnak tartotta, hogy a törvényhozás a választási rendeleteket éppen úgy jóváhagyja, mint ahogy azt az 1920. évi első törvénycikk a Friedrich-féle választási rendeletre nézve tette. A kisebbségi pártok vezérei kifogásolják ezt a szakaszt, mert a választójogi rendelet törvényesítését látják, pedig erről szó sincs és ez a szakasz egyszerűen jóváhagyja a választási rendeleteket. A hetedik szakasz értelmében a háború esetére szóló kivételes hatalom a törvény életbeléptetésével megszűnik. De ugyanez a szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy e kivetett,a hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket, amelyek még hatályon kívül nem helyeztettek, a közszabadságoknak, valamint a gazdasági élet teljes szabadságának visszaállítására irányuló átmeneti időtartama alatt ideiglenesen hatályban tarthassa és a szükséghez képest módosíthassa vagy kiegészíthesse. A nyolcadik szakasz a tisztviselők és egyéb alkalmazottak kedvezményes ellátását jövő év június végéig meghosszabbítja. A kilencedik szakasz értelmében az állami segélyt élvező tanszemélyzet tansegélyét december 31-ig meghosszabbítják. A tizennyolcadik szakasz felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy az építkezések előmozdítása érdekében a Magyar Pénzügyi Szindikátus által alapítandó szövetkezetei jelzálogkötvények kibocsátásával bízza meg. A huszonötödik szakasz a földbirtokrendezés gyorsítása érdekében felmerülő kiadásokra újabb ötmillió koronát engedélyez. A huszonhatodik szakasz értelmében a kereskedelemügyi miniszter állami utak építésére harmincmillió koronát vehet igénybe. Az állami közutak hálózatában ugyanis még mindig vannak teljesen kiédetten és időnként járhatatlan szakaszok, így a budapest—ceglédi utón 28 kilométer, a debrecen—mátészalka—vásárosnamény —beregszászi utón 39 kilométer, a székesfehérvári—simontornyai utáni 8 kilométer nincs kiépítve, az államosítás alatt álló s már eddig is államköltségen épített debrecen—tiszafüredi uton s a Balatont körülövező nagyfontosságú úgynevezett balatoni körúton pedig 57 kilométer, illetve 200, mindössze tehát 300 kilométer vár még kiépítésre. Közforgalmi érdekből kívánatos, hogy ezen útszakaszokból évről-évre legalább annyi épüljön ki, amennyi a mai korlátolt építési lehetőségek mellett munkába fogható. A harminckettedik szakasz a gazdatisztek jogviszonyáról szól és ezt szabályozza újbóli