Új Barázda, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-19 / 161. szám
/ /* - \ , / fi**0] , VjftVETTE ^ J.rJ ^ less Julim la, werda * AP8 2 KOI*ON8 Btldapeat. TV. in BIBIJIM vi ARAK • evre 400 — kfl#nwft. SSBSRKBSXTCSfiGt Wo UCWF** MoSdMM teeWle 1* SSUilWS Megjelenik hétfő kitételével mindennap karom. — H)nIet«Mk BmimMeremnaM* «MrlK Te*e*ee' MaaaC tl-Wiltmiil 08-88, éjjel 140-51 .3 ' ff Talta^TX r C '*J*%&* Akiknek kettős arcuk van Irta Pintér László nemzetgyűlési képviselő Vannak emberek, sőt pártok, kiknek két arcuk van. ilyen kétarcú párt a szociáldemokrata párt is, amely — ravaszul — felcsatolta a mezőgazdasági munkásbarát ábrázatot és nagy dobbal üti a földbirtokreform indulóját s teszi ezt olyan ártatlan ábrázattal, mintha mindig is ilyen érzelmektől lett volna eltelve. A szociáldemokrata párt mindig ellensége volt, nemcsak a kisgazda- és törpebirtokosnak, hanem még inkább a napszámosembernek. Miért? Egyszerűen azért, mert a szociáldemokrata párt ama Marx-féle elven áll, hogy a termelőeszközök — tehát a föld is — mindinkább kevesebb emberek kezébe halmozódjék össze, mert így könnyebb lesz azt kommunizálni. Ezért a szocialisták mindenütt esküdt ellenségei voltak nemcsak a földbirtokreformnak, sőt minden, a falusi szegényebb osztályok fölsegítésére irányuló mozgalomnak, így például a szocialista Eccarius azt írja: „A kisparasztság politikailag,társadalmilag, gazdaságilag halálra van ítélve. S a munkásságnak érdekében áll elfojtani csírájában minden kísérletet (a parcellázást), mely a kisparasztgazdaság megteremtésére irányult. A híres boroszlói pártgyűlés pláne mint eretnek tant vetette el azt az indítványt, mely a kisparasztság és napiszámosok helyzetének javítását kívánta, miután az a magántulajdon erősítését okozná. így került a magyarországi szociáldemokrata párt is két malomkő közé: ragaszkodik a Marx-féle programmhoz, másrészt szeretné beszervezni és megnyerni a falusi munkásnépet és azért hangoztatja a földbirtokreformot is. Nem lehet azonban két barázdában sántikálni. S nem lehet egy kézzel adni, a másikkal meg elvenni, mert mindaddig, míg a szociáldemokraták ki nem jelentik nyíltan, pártgyűlésen, hogy a Marx-féle programmot elvetik, mindaddig minden szavuk, melyet a falusi nép érdekében emelnek, hamis érc, mellyel csak a lelkeket akarják olcsón megvásárolni. Tudják meg az ország mezőgazdasági munkásai, hogy a szociáldemokratáktól nincs mit várniok, mutatja ezt a Peidl-féle deklaráció homályossága is, mely a nagybirtokok kisajátításáról szól ugyan, de arról bölcsen hallgat, hogy mi történjék a kisajátított birtoktestekkel. Természetesen nem parcellázás, hanem szociális nagyüzem, ez pedig halála a mezőgazdaságnak, de halála a földigénylők törekvésének is. „Vigyázzatok azért a báránybőrbe bújt farkasokra". A fővárosi öntöző autó A drágaságot nem lehet maximálással és rekvirálással letörni A leromlott valuta okozza a drágaságot — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, július 18. Amidőn Gaal Gaszon elnök az illést megnyitotta, az óramutató még nem állt a tízesen. Az elnöki előterjesztések után nyomban áttértek a bizottsági tagságok betöltésére. A szavazatok összeszámlálása után kihirdették az eredményt. A négy bíráló bizottság tagjain kívül megválasztották az Országos Kivándorlási Tanácsba: „ Czettler Jenő, Farkas István, Kenéz Béla, Orffy Imre, Szabóky Jenő, Szijj Bálint, Ugrón Gábor, Viczián István, az Országos Pénzügyi Tanácsba Czettler Jenő, Ernszt Sándor, Hoyos Miksa gróf, Ilródy-Szabó János, Korányi Frigyes báró, Friedrich István, az államjegyek kibocsájtásának ellenőrzésért kiküldött bizottságba rendes tagokat: Ernszt Sándor, Horánszky Dezső, Mándy Sámuel, Meskó Zoltán, Ugrón Gábor, póttagokul, Szabóky Jenő és Temesvári Imre; a fegyintézet évi számadásának megvizsgálására kiküldött számvizsgáló bizottságba : Bugyi Antal, Orffy Imre, Strauss István, a pénzügyi bizottságba pedig Malter István képviselőt. A bíráló bizottságok megválasztott tagjai letették az esküt. Az elnök azután kisorsolta azt a 35 mandátumot, amelyet petícióval támadtak meg. Az első három bizottsághoz kilenc-kilenc, a negyedik bizottsághoz pedig nyolc megtámadott mandátum került. Az elnök végül felkérte a bíráló bizottságokat, hogy holnap alakuljanak meg. Ezután az elnök bejelenti, hogy ötvennél több képviselő a felhatalmazási javaslat sürgős tárgyalását kérte. Az indítvány felett a nemzetgyűlés a holnapi ülésén szavazással határoznak. Majd áttértek a felhatalmazási javaslat vitájára. A mai ülés első szónoka Heinrich Ferenc volt. Heinrich Ferenc: Az ország leromlott gazdasági helyzetéből a trianoni békeszerződés miatt nem tudunk szabadulni. A békeszerződés elvette az ország leggazdagabb földjeit, bányaterületét, nincs szenáros, sőt még sónk sincs és megfosztottak a csereforgalomtól is. A drágaság oka egyedül a valutában rejlik. (Igaz! Úgy van!) A leromlott valuta okozza a drágaságot A drágaságot igenis le lehet tömi, de senki sem vállalhatja azt a bátorságot, hogy ismét rekvirálásokkal, maximálásokkal és más eszközökkel nyúljon bele a drágaság letörésébe. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter: Azzal nem is lehet letörni. Heinrich Ferenc: A drágaság nemcsak nálunk, hanem az egész világon észlelhető. A parlamenti bizottság is csak azokat a módokat keresheti, amelyek megakadályozzák, hogy a drágaságot rosszindulatúlag, visszaélésszerűen, kapzsiságból, uzsorából, hazafiatlanságból fokozzák és előkészítse a tisztességes kenyérkeresetre való áttérést (Helyeslés.) Amíg a békeszerződéseket nem változtatják nőve, nyugodt élet nem lehet. (Igaz! Úgy való!) Erre a előbb-utóbb rá szól térniök. A jóvátétel okozta félelem megkötője és meggátlója a termelő munka megindulásának. A ránk kényszerített védelmi háborúban teljesítettük kötelességünket a haza iránt és hogy nem ugrottunk lá, az lehet, hogy az ő szempontjukból bűn, de a mi szempontunkból erény. A külügyi kormányzat adjon kifejezést annak a nagyhatalmaknál, hogy ez a csonka ország jóvátételt fizetni nem tud és nem is fog. A magyar jóvátételi kérdés a főhatalmaknál alárendelt jelentőségű és fegyveres beavatkozást előidézni úgy sem fog. Szomszédjaink is beérhetik azzal, amit a háború nekik hozott. (Helyeslés) Mindennap több és több jelét látjuk annak, hogy a főhatalmak is rájönnek arra, hogy ennek a kis országnak megölése magával ránthatja őket is. Helyeslem a kereskedelmi miniszter úr programmját, mert ez alkalmas arra, hogy a körülöttünk felállított kínai falat megbontsuk. Ebben minden közgazdásznak és jó magyar embernek készséggel hozzá kell járulnia. Szomszédainkkal kereskedelmi szerződéseeket kell kötni, vagy legalább is magállapodásokat. Ez annál is könnyebb, mert nemcsak mi vagyunk szomszédainkra utalva, hanem ők is reánk. A szabadforgalom híve vagyok, azonban a vámvédelemre szükség van, ezért csak úgy éljünk vele, ahogy azt az iparilag fejlettebb országok használják. A szabadforgalomra való áttérésnek fokozatosnak kell lennie, mert különben katasztrófa állhat elő. A monopóliumokat meg kell szüntetni. Pénzügyi helyzetünk rendezése kérdésénél kötelessége mindenkinek a kor