Új Barázda, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-14 / 191. szám

Nyíregyháza „Itt születtem én, ezen a tájon .. Nyíregyháza önálló városi létének száz éves évfordulóját­óli s jubilá­­ris­ ünnepségeinek keretében feltárja mindazt, avait az évszázados munka kulturális és gazdasági téren alkotni tudott. Emlékeiben a múltnak meg­annyi büszke hagyománya, fejlődésé­ben a magyarság beolvasztó ereje, haladóképessége és teremtő hatalma vonul fel. Hogyan lett ez a város naggyá ott az egykori portenger közepén, hogyan olvasztotta magába a Nyír­ség csodálatosan magyar feheletű le­vegője mind az odaszármazott idegen fajokat s hogyan használta fel az idegen anyagot építésre és haladás­ra a magyar nemzeti erő: mindezt meg lehet tanulni Nyíregyháza törté­netéből. Sok fájdalmas emléket takarnak a nyírségi rónák, melyek régi nagy csa­ládok pusztulásáról tudnának beszélni. Régi földbirtokosok helyett újak tá­madtak, akik jobban tudtak élni a­ kor eszközeivel; történelmi neveket töröltek ki a telekkönyvből, hanem a bukások fekete barázdáit eltakarják immár a virágzó mezők. Szabolcs vármegye fejlődött mezőgazdasága ki­váló erőssége és büszkesége az agrár Magyarországnak. És hogy ez így van, abban jelentős rész jut a városi munkának, amely élénk ke­reskedelmi szervezetekkel, ipari mű­helyekkel, gyárakkal támogatta a nyers termelést, új munkatereket nyi­tott meg, vállalkozó kedvet vitt a rögök közé s felpezsdítette a mezők életét. De nagy hatása volt Nyíregyházá­nak az egész Nyírség eszmei életére is, mert polgársága hatalmas munkát fejtett ki iskolák és művelődési in­tézmények létesítése körül, ápolta a tudományt, az irodalmat, a művésze­tet, átvette a haladó kor eszméit és finomultabb ízlését s szellemi életé­nek tartalmát átsugározta az utolsó akáclombos faluba is. A falvakból viszont felszívta a magyar nép er­kölcsét, észjárását, hagyománytiszte­letét, nyelvének zamatját s adta note sza­bads­ágszeretetét. Mindezeket a ha­tásokat a város, mint művelődési köz­pont felfogta, átdolgozta, feljavította a maga értékeivel; Így fejlődött a város, mint ezernyi fáklyából össze­rakott tüzkéve, amelynek világosságá­ban a magyar lélek lángja is benne van. És éppen azért van mérhetlen jelentőségük a vidéki városoknak a nemzeti életre, mert ezek nem sza­ladnak fel a néptől és a nemzettől, hanem a nemzeti géniusz jegyében viszik a fejlődést, minden a ma­gyarságban levő lelki kincs felhasz­nálásával. " Nyíregyháza a függetlenségnek, a felvilágotsultságnak s a haladó vágy­nak mindig erős vára volt. Föld­­mivelő népe szorgalma érdemén jó­létben virul, pompásan helytálló kard­dal a kezében, vagy ekeSzarv mellett egyaránt. Középosztálya a műveltség élén áll s kitűnő elméjű férfiakat ad az országnak. Történelmi érzésektől áthatott, komoly törekvésű ifjúsága gyönyörű virágdísze a nemzet fájá­nak S tele van a legszebb ígéretekkel. A derű sugarát vetíti reánk Nyír­egyháza a magyar éjszakában Néz­zünk rá úgy, mint egy csillagképre, amelyből a magyar jövő olvasható ki, és áradjon belőle lelkünkbe tör­hetetlen bizalom. Mert az a nép, amely önerejéből meg tudta építeni azt a városi s ho­moksivatagok között magasfokú szell­elmi és gazdasági kultúrát teremtett, benne, az a nép vizsgát tett alkotó­­képességéről s arról a hivatásáról, hogy az emberiségnek és a kultúrá­nak egymástól elválaszthatatlan törté­netében még nagy szerep vár reá. Buday Barna. / a/ /fvdfrí'í'' “'■'jV - cpf/ - ^--skv. v: / y^l Ára 1 %JH IknnniMi ■ • szeptembert&fvasárnap i Ji_$,P^LF% W waH#“ IU*111«SS ggdtapest, VI. évf. 191. fsz. UJ BARÁZDA MOKiZtitSE AUAli: negyedévre 58.000 b­or., «srj SZEIUIliSZ lO.SEtti VI. kerület, a­ntea 1©. ara... hónapra 20.000 kor. Egyes példány Ara 1000 kor., ftteal-l­alto hUM Telefon szímok: 49—49, 198—04, éjjél 140—11 vasárnapokon 1500 korona.­­ Hirdetéseket mllll-­WejUWeiUll iUVeWieiSl HUBHttMWU BUDiIlllvmi. VI. kerület. 5-ntco JO.szttm niíter illimedás szerint vess fel a kiadóhivatal. Telefon tttank : 49—49, 198-104, éjfél 140—11 Bethlen miniszterelnök genfi beszéde nagy sikere a magyar politikának — ’ " 1 '■■■■■■­­­­Általános elismerést váltottak ki a miniszterelnök fejte­getései — A Kisgazdapárt visszautasítja a vezére elleni támadást — Az UJ BARÁZDA tudósítójáról­­­Bethlen István gróf miniszterelnök Genfben a Nemzetek Szövetségének ülé­sén hatalmas beszédben ismertette Ma­gyarország­­helyzetét a szanálási pro­grammal kapcsolatosan. A miniszterel­nök beszéde mély hatást tett nemcsak a külföld közvéleménye előtt, hanem itthon Magyarországon is, éppen ezért politikai körökben nagy megütközést keltett a Nép című napilap éles táma­dása, amelyet éppen a genfi beszédből kifolyólag intézett a miniszterelnök el­len. A lap cikkének állításaival szem­ben a Kisgazdapárt egyik vezető tag­ja a következőket mondotta az Új Barázda munkatársának.­­— A miniszterelnök beszéde az egész ország közvéleményének osztatlan elis­merését váltotta ki, mert nemcsak ál­lamférfiúi tapintattal, hanem a ma­gyar nemzethez méltó önérzettel is fejtette ki azokat az igazságokat, a­melyek az ország helyzetét ezidősze­­rint külpolitikailag determinálják. Egyes sajtóorgánumok, melyeknek különben mesterségük a politikai méregkeverés, sőt ha kell, a hazudozás is, úgy lát­szik, sohasem tudnak megbékélni azzal a gondolattal, hogy a miniszterelnök politikája nemcsak befelé, hanem ki­felé is döntő győzelmet aratott, ezért a legszánalomra méltóbb erőlködést fej­tik ki, hogy elhomályosítsák azt a ra­gyogó sikert, melyet Bethlen István mi­niszterelnök aratott.­­ Legutóbb a szélső jorőbélda­ dél­utáni lapja azt a politikai dajkamesét keltette, hogy még a Keresztény, Kis­gazda, Földmíves és Polgári Párt kö­reiben is megdöbbenést és elégedetlen­séget váltottak ki a miniszterelnök fej­tegetései, holott nyilvánvaló, hogy mind­ennek éppen az ellenkezője történt és ezt l­egerősebben bizonyítja az az üd­vözlő sürgöny is, amelyet a párt spon­tán elhatározásból nyomban a beszéd elhangzása után Genfbe küldött.­­ Úgy látszik, ennek a lapnak min­den eszköz és minden módszer jó arra, hogy bizonyos politikai célokat, amelye­ket egyébként igen nehéz volna tüze­tesen megjelölni, szolgálhasson és nem átall még ilyen otromba valótlanságok­nak is nyomdafestéket adni akkor, ami­kor Magyarország­ legelső reprezentán­sának kellene hazulról támogatást nyúj­tani, nem pedig hátulról orvul meg­támadni. A Kisgazdapárt ügyvezetését ideiglenesen Hayer János pártelnök látja el Minázy László, a Keresztény Kis­gazda, Földmíves és Polgári Párt ügy­vezető alelnöke, két heti távolléte alatt az ügyvezetői teendőket Mayer János, a párt elnöke vállalta. Smith főbiztos a magyar szanálásról „Magyarország pénzügyi újjáépítésének terve kitűnő példája a nemzetközi együttműködésinek”­ zenfből jelentik. A Nemzetek Szö­vetsége közgyűlésének üléseiről napon­ként megjelenő hivatalos napló bő ki­vonatban közli azt a beszédet, amelyet Smith főbiztos Magyarország pénzügyi újjáépítéséről a második bizottságban mondott. A főbiztos abból a megállapításból indult ki, hogy Magyarország pénzügyi helyreállítása egyike azoknak az akciók­nak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Középeurópában a normális gaz­ ~nremt#süté­­r-'­s dasági állapotok helyreálltanak. A fő­biztos megemlítette, hogy a magyar kor­mány már megkezdte az igazgatási re­formokat, amennyiben kibocsátotta a szükséges rendeleteket az újjáépítési tör­vények végrehajtásának biztosítására és a felesleges tisztviselők jórészét elbocsá­totta. A magyar nép most­­— hála a Nem­zetek Szövetsége munkájának — abban a helyzetben van, hogy pénzügyi és gazdasági életét biztos és szilárd ala­pon építheti fel. A magyar kormány és a magyar nép hűségesen munkálkodott közre az újjáépítésnek ebben az első szakaszában és minden tőle kívánható támogatást megadott a Szövetségnek és a főbiztosnak­ Az újjáépítésnek most kezdődő máso­dik szakaszában egyik legfontosabb teendő lesz, hogy a kormány a kiadá­sokat az újjáépítési tervhez képest csök­kentse. Másik fontos tényezője­ lesz az akció sikerének az árucsere megindulása. A külkereskedelem rendes lebonyolítá­sát a múltban zaklató és mesterséges korlátozások gátolták, amelyek egyike­­másika kénytelen szükség volt a pénz értékzuhanásával előállt válságban. Ezek­­a Tterc éüs akadályoknak jó részét már eltá­volították. Remélhető, hogy a szom­széd országokkal és a többi országgal mielőbb megköthetik a kereskedelmi szerződéseket. Az a meggyőződésem, hogy Magyarország pénzügyi újjáépíté­sének terve kitűnő példája a nemzet­közi együttműködésnek. Ez az együttmű­ködés azonban nem valósulhatott volna­ meg a Szövetség erőfeszítése és támo­gatása nélkül. A főbiztos végül hangoztatta, hogy na­­­­gyon megtisztelő ránézve megbízatása, amelynek minden tekintetben igyekszik megfelelni. Szilárdan reméli, hogy a sze­rencsésen befejezett első szakasz után a magyar kormány és­­a magyar nép tá­mogatásával és közreműködésével — ami bizonyára nem fog elmaradni — a nagy munkát sikeres befejezéshez fogják jut­tatni. Lefejezték a lefegyverzés bizott­sági vitáját Genfből jelentik. A Nemzetek Szövet­sége közgyűlésének harmadik bizottsá­gában, amely a lefegyverzés kérdésével foglalkozik, ma Táncos tábornok, magyar kiküldött is felszólalt és épp úgy, mint Apponyi Albert ismét rámutatott arra, hogy a legyőzött államok leszerelése abban a feltevésben történt, hogy a többi államok leszerelése is meg fog tör­ténni. Mivel a Nemzetek Szövetségé­­n­ek egységokmánya nyomatékosan azt mondja, hogy a leszerelés csak a bizton­sággal együtt érhető el, reméljük, hogy a mostani tanácskozások eredményre fog­nak vezetni és a különböző államok egyenjogúságát e téren el fogják is­merni. A lefegyverzési vitát egyébként a bi­zottságain befejezték. Budapesten az újságárusbódékban kapható az „új BARÁZDA"

Next