Új Barázda, 1936. június (18. évfolyam, 23. szám)
1936-06-07 / 23. szám
z Az exportkontingentálásnak vannak mellékszempontjai. Aki kontingenst kap, valóságos nemzeti ajándékhoz jutott. Indokolt, hogy ezt a nemzeti ajándékot azoknak adjuk, akik arra a legméltóbbak s arra leginkább rászorultak. A kereskedelem sokszor tiltakozik, de tiltakozása ma már teljesen alaptalan, mert a piacot a kormányzat szervei kutatják fel, azok hozzák létre a szerződéseket és így a kivitel semmiféle rizikóval nénik jár. Kéri a minisztert, hogy a mezőgazdasági kamarákat minél többször vegye igénybe. A termelésben hat"A földmivelésügyi tárca költségvetése során elhangzott beszédekre a szerdai ülésen válaszolt Darányi Kálmán gazdaminiszter. A miniszter előbb tavalyi költségvetési beszédére utalt, az öntözés problémáját ismertette és hangoztatta, hogy ötmillió pengőt vettek fel az alföldi öntözési munkák megkezdésére. A tiszántúli öntözést két oldalról szeretné megfogni. Az egyik oldal a Felsőtiszából kivezető vízműnek és főcsatornának a létesítése, a másik oldal a Körösöknek hajózhatóvá tétele s így ezzel kapcsolatban a Körös mentének vízzel való ellátása lenne. Erre a két helyre akarja a kormány a rendelkezésre álló anyagi eszközöket koncentrálni. Az egész ország területén mindössze 16.000 katasztrális hold áll öntözés alatt. Ha a kormány tervei megvalósulnak, akkor 200.000 katasztrális hold öntözéséről is szó lehet. — Oly módon akarjuk megcsinálni az öntözési tervet, — folytatta a miniszter, — hogy az szükség szerint továbbfejleszthető legyen és az öntözés akció rádiujába 500.000 katasztrális holdnyi terület is bevonható legyen. Ez természetesen legalább 40—50 évnek a munkája lesz. Elsősorban takarmányterületek és rétek öntözéséről lehet csak szó. Ha valaki felvetné a kérdést, miért foglalkozunk most az öntözéssel, akkor azt kell válaszolnunk, azért, mert előre be kell rendezkednünk arra a helyzetre, hogy a magyarság száma szaporodni fog s akkor szükség lesz minden eszközre, amellyel termelésünket növelhetjük. Az a kifogás, hogy a vadvizek levezetésével az időjárás is megváltozik, tudományos szempontból nem áll meg. Gráf Károlyi Viktor felszólalására válaszolva kijelentette a földművelésügyi miniszter, hogy vízhasznosítást építő munkák alkalmasak lesznek a munkanélküliség enyhítésére. A Tisza mederváltozásával kapcsolatban az egyik oldalról elhordott és a másik oldalra lerakott föld kérdése a jogászokra tartozik és ezzel az igazságügy miniszter foglalkozik. Komoly tanulmányozás tárgyává teszi a kormány az ármentesítő társulatoknak az öntözőmunkákba való bekapcsolását is. Az Alföld fásításáról szólva, kijelentette Darányi Kálmán földmivelésügyi miniszter, lehetetlen állapot, hogy a szalmát és a trágyát használják fel tüzelésre, mert ezzel a föld termőképességének a fokozása hiúsul meg. 1923-tól 1884-ig 34.000 katasztrális holdat erdősimóniára van szükség. Ezt a harmóniát csak úgy lehet megteremteni, ha az országos arányszám szerint a vezetőszerepet a mezőgazdaság viszi. Klein Antal kérdezi, hogy a háromszáz mezőgazdasági szeszgyárral szemben álló kilenc nagyipari szeszgyáros között miért nincs még véletlenül sem árja? Hogyan lehetséges, hogy ez a 9 nagyipari szeszgyár 300 vagon cukrot kapott. Roszner Iván báró beszédében a zöldmezőforgalom fontosságát emeli ki. A legkisebb birtoknagyságot feltétlenül meg kell állapítani, tettére. Az eddigi megállapítások szerint 100.000 katasztrális holdra terjed ki az a terület, amelyet erdősíteni szándékozik a földművelésügyi minisztérium. Az előirányzott egymillió pengő évenként 80 millió facsemete és 1.300.000 sulláng nevelésére és körülbelül 20.000 katasztrális hold új erdő és 8000 hold fasor és gazdasági fásítás létesítésére elegendő. Ez a munkaalkalmak szempontjából 20.000 mérnöki munkanapot, 1100 fuvarnapot és 330.000 napszámot jelent. Ehhez még hozzájárul az érdekelt birtokosok által végzendő erdősítés, amely szintén 440.000 ranikanapszámot tesz ki. Ha az Alföld fásítása sikerül, akkor 15 millió köbméter fa várható egy vágásforduló alatt, amelynek az értéke 90 millió pengőt tesz ki. A gazdasági szakoktatás tekintetében a kultuszminisztérium és a földmivelésügyi minisztérium között kölcsönös társfelügyelői megállapodás jött létre. A gazdasági akadémiai képzettség kvalifikál a gazdasági felügyelői és kamarai tisztviselői állásokra. — Kaposvárott és Siklóson új gazdasági iskola kezdi meg a működését. Balassagyarmaton ősszel nyílik meg. A jövő évben legalább négy gazdasági iskolát állítottek fel. Balatonarácson szőlő- és borászati iskolát állítottak fel. A tömegoktatás célját szolgáló háromhónapos téli tanfolyamokat pedig 22-ről 40-re emelték fel. Jövőre 60 tanfolyamot tartanak. A Tiszántúlon és a Dunántúlon kerti munkásképző iskola is létesült. A tanítóképzőkbe szeptembertől kezdve gazdasági szaktanárok lesznek beosztva. Sajnos, nincsen elég pénz arra, hogy a gazdasági szakoktatást úgy fejlesszék, mint ahogy arra szükség volna. A rádió gazdasági ismeretterjesztő előadásnak sikerét mutatja, hogy a füzetekből 35.000 példányt pénzért vásároltak meg. Ismertette ezután a földmivelésügyi miniszter a Berlinben kötött kulturális egyezmény mezőgazdasági vonatkozásait. A két állam kölcsönösen munkahelyet biztosít a tudósok részére a különböző biológiai és kísérleti intézetekben. Búza ár és export — A búzaértékesítésnek a mai szisztémája mellett a búza árára három tényező van befolyással. A világpiaci árak, a termelés mennyisége és a belső ár alátámasztására felhasználható összegek mennyisége. A tárgyalások folyamán igyekezni fognak Ausztriában és Olaszországban jobb árakat elérni, ugyanez áll a svájci piacra nézve is, amelymásfélmillió méter mázsa búzát vesz át tőlünk. A minimális búzaárakat a jövőre nézve is fenntartja a kormány. Szóvá tették többen, hogy miért volt szükséges exportfeleslegünket a gazdasági év elején fix áron lekötni és ezáltal a világpiac esetleges előnyösebb változásainak hasznából kimaradni. Amennyiben kizárólag a világpiaci árakkal akarjuk összekötni gabonánk értékesítését, akkor az a veszély fenyeget, hogy a gabona ára leszáll. A svájci megállapodásnak éppen az a célja, hogy a cséplés után eladásra kerülő exportfeleslegünket is le tudjuk szállítani. Eckhardt Tibornak a Nemzeti Bankra tett megjegyzésére nézve megnyugtatta a Házat, hogy a gazdasági áralakulás kérdésében gondja lesz arra, hogy az illetékesség a kormány kezében legyen és a Nemzeti Bank a kormánnyal harmonikusan járjon el. Az úgynevezett állomási limitárakat a Dunán inneni országrészekben 50 fillérrel magasabban állapítja meg. A római egyezmény tette lehetővé exportfölöslegünknek külföldre juttatását. Ennek segítségével a világpiaci áraknál magasabban alakult ki a búza ára, amely több hónapon keresztül az úgynevezett állomási árak felett állott kéthárom pengővel. A legutóbbi időkben azonban változás következett be és megkezdődött a búza árának esése. Ennek oka egyrészt az a körülmény, hogy a termés mennyiségét aratásig nagyon sok körülmény befolyásolhatja. Nem áll az a nézet, hogy feltétlenül jó termésre kell számítanunk és még nagyon sok idő telik el addig, amíg azt a magtárakba betakaríthatjuk. Sajnos, a legutóbbi napok alatt is a fejlődés éppen nem kedvező irányban történt, hanem a nagy esőzés következtében egyes helyeken rozsda és más bajok léptek fel. Olaszország felé minden zökkenő nélkül történt az előre lekötött teljes búzamennyiség kiszállítása, de tény, hogy osztrák részről lanyha az érdeklődés a magyar búza iránt. Az utóbbi hetekben jelentkező nagyobb búzakínálat levezetésére először négyezer vagon és most újabban kétezer vagon exportfeleslegünket kivihetjük Svájcba. Ausztriával nem volt olyan megállapodásunk, amely szerint Ausztria köteles lett volna átvenni tőlünk egy bizonyos búzamennyiséget. A kormány még klíringrelációkban is jelentős áldozatokkal tette lehetővé a búzafeleslegek exportját. Éppen a búzaár tartásának kérdésében a kormány a Futura által felvásároltatta az állomási limitáraknál magasabb árakon azokat a mennyiségeket, amelyekre szükség volt. Ezekkel a vásárlásokkal és az olasz relációkkal való bazaszállitással a Futura működése ártartó és árszabályozó volt. Azután felhívta a figyelmet az 1930. évi XXII. törvénycikk 36. és 39. paragrafusaira, amelyek lehetővé teszik azt, hogy azok a gazdák, akik előre eladják termésüket, bizonyos meghatározott áron, ha a szállítás, illetve az átadás időpontjában az eladás helyén és napján magasabb ár van érvényben, követelhetik a vevőtől a kikötött ár és a szállításkor érvényben levő ár közötti különbözetet. Illetőleg csak olyan mennyiséget kötelesek szállítani, amennyi a lefizetett árnak megfelel. Kéri, hogy a lakosság figyelmét erre hívják fel. Az ámentesítés problémájával is foglalkozott. Ha Nagyi magyarország a maga kedvező gazdassági és pénzügyi viszonyai között nem vállalta az ármentesítő társulatok államosítással járó terheket, a mostani viszonyok között ez még sokkal kevésbé volna lehetséges. A Tisza Duna völgyi Társulat központi bizottsága, mint az a fórum, amely a vízitársulatok érdekeltségének hivatalos képviselete is, az államosítás ellen foglalt állást azzal az indokolással, hogy ez a haszon és az aránylagos teherviselés elvének áttörését jelentené. Az ártéri járulékok mérséklése ügyében az időben sok történt. A kis Balaton kérdésének megvizsgálására bizottságot küldött ki, amely hivatva lesz, hogy pontosan megállapítsa az ottani viszonyokat, de egyúttal feladatává tette azt is ennek a bizottságnak, hogy behatóan vizsgálja meg a szabályozási költségeknek az ottani földárakra gyakorolt kihatását. »«■■■■■■■■MM Ismét a kamillakartel Németország nem engedi be az Unió által gyűjtött kamillát. — Visszaélések a gyűjtők kárára Az Új Barázda ismételten kénytelen foglalkozni a kamillakartel ügyével. Hiába tiltakoztak még idejében a gyűjtők és beváltók, hogy ebben az évben szüntessék meg az Unió székfakiviteli kft. monopóliumát, ismeretlen hatalmak támogatása következtében megint ez az alakulat kaparintotta meg a székfakivitelt. A kamillaszedés ideje jóformán elmúlik. A szárítás is megtörténik. Sőt a legtöbb helyen az átvételt is elintézték. Csak a kifizetések körül történnek megint hibák, úgy mint tavaly. De ez csak a kisebb baj. A nagyobb baj a kivitelnél történik. Eddig nem akartuk megírni, — nehogy felekezetieskedéssel vádoljanak meg bennünket — hogy a hitleri Németország a túlnyomóan zsidó vezetőségből és tagokból álló Unió székfakiviteli kft. kamilláját nem fogja beengedni Németországba. Mi ezt már a télen tudtuk. Ez is volt egyik indítóoka annak, hogy az Unió megbízatása ellen tiltakoztunk. Az Új Barázdát figyelmeztették erre. Most itt van az eredmény. Az Uniónak nincs beviteli engedélye és ahogy az Új Barázdát informálták, nem is fog kapni. Hát szabad volt az Uniónak megbízást adni? Előre látható volt, hogy a hitleri Németország nem fogja átvenni egy majdnem zsidó alakulat kamilláját! Ne értsenek félre! Mi nem zsidók ellen beszélünk. Csak a tényre mutatunk rá. Nincs Magyarországon más szerv, amely a kamilla átvételt és az exportot lebonyolítja, csak az Unió. Azt mondhatják sokan, hogy belső ügyünk az, hogy ki váltja be a kamillát Magyarországon. Ez igaz! Azonban arra nem kényszeríthetjük legnagyobb kamillavevőnket, a németeket, hogy csakis az Uniótól vegyék át a kamillát! Igazunkat bizonyítja az is, hogy a kartelenkívüli Gyógynövénygyűjtők és beváltók szövetkezetének 14 vágón (1400 métermázsa) kamillára 180.000 márka erejéig van beviteli engedélye Németországtól, sőt itt Budapesten erre a mennyiségre 2000 angol font letétjük is van a németektől. Sürgős kormányintézkedésre van szükség, hogy A miniszter beszéde A földmivelésügyi tárca költségvetése során elhangzott beszédekre a szerdai ülésen válaszolt Darányi Kálmán gazdaminiszter UJ BABAIBA 1936 junius 7, vasárnap