Új Ember, 1960 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1960-09-04 / 36. szám
51816 Készpénzzel bérmentesítve Bp. 72. sz. postahivatalnál Ál • így az8 min eoy vár SZEGSŐ Dugonics tér 13. AZ EGRI KŐAJAK írta : ÍJJAS ANTAL A lángként égő levegő alatt a nyárra munkát vállalt diákok csákányozzák, ássák, talicskázzák az egri várhegyen a régészeti kutatóárkok kövérföldjét, porát, ami aztán szakértő ujjak közt pereg át minden szemcséjéig, mintha csak aranyat keresnének közte. Pedig dehogyis azt. Aranynál többet érőt! A magyar középkor tört kőszilánkjait keresgélik és rakják össze az itt járt és pusztított századok kő- és mészporából, hátha még előkerül valami a most feltárt emeletes, gótikus püspöki palota íveiből, faragványaiból. A kiegyezés utáni kor az ide, az egri bástyák közé rakott banális, sárga kaszárnya udvarban, méteres malterrétegek alá, kincstári magazinná falazta át ezt a csodaművet, amely ha megpusztítva is, de annyit kiállt éppen az egyik várfokon. Ki, a völgy felé néző falait ugyan összetörték az ostromok szemközt rakott ágyútelepei, de a földszint erős boltíveit nem rogyasztotta össze a nagy ostromkor, még annak földrengése sem, hogy a várudvar túloldalán alig jó kőhajításnyira felrobbant a lőporral boltozatokig megrakott régi vártemplom. Mennyi pusztító megpróbáltatás! És most — majdnem száz év óta rárakott öles maltertömegek sok száz mázsáit lebontva róluk — a gótika nyúlánkságával, a maguk sápadt szépségében magasodnak fel ezek a boltívek, falak, oszlopok; törtségükből nyíló szemekként néznek a befalazott, vagy kibontott íves ablakok, és a gyönyörű épület újjáéledt alakként beszél. A középkori Magyarország egyik legrégibb lakó és valóban is lakott épülete volt ez, íves földszinti tornáccal nézett a várpiacra, az ívek alá nyíló ablakok mögött nyilván a püspökség akkori hivatali helyiségei lehettek. Az ólomkeretes üvegablakok mögött, a máig meglevő zömök boltozatok alól az országrésznyi középkori egyházmegyét kormányozták; az emberben megmozdul a régész és a regényíró együttes izgatottsága, hogy milyen lehetett az akkori püspöki kancellária, kik dolgozhattak benne. De az emberarcokat egészen, a neveket pedig jobbára eltörölte az ideszakadt pusztulás. Pedig a Kárpátoktól az Ecsedi lápig és a Jászságig érő egyházmegyének itt vert a szíve, lovon is több napi járóföldre levő, ma is egyházmegyényi főesperességeket, és már akkor is több száz plébániát igazgattak innét. Mennyi mindenről tudna beszélni a középkori levéltár, ha megmaradt volna. Az akkori magyarság életének arról a régiójáról, amely a föld és ég közt lebegett, száz és száz templomról, amelyeknek kapuján át a mennyek felé sóhajtó áhítat levegőjébe lépett a legegyszerűbb hívő is. Véletlenül megmaradt kéziratoskódexeinken kívül alig beszél bármi más is erről a múltról, ám a most feltárt sápadt kőépület, mint holtából éledő viaszszín alak, mégis beszél. Arról a múltról, amit itt élt át, ezen a várpiacon, többi épülettársaival együtt. Íme, mindenekelőtt, gótikus mivoltukban is magyar építmények ezek. A mostani kutatás megállapítja, honnét, a Mátra és a Bükk milyen ma már beomlott kőfejtőiből vonszolták ide a köveket a bivaly- vagy ökörvonta, fakorong-kerekű szekerek. De nemcsak a magyar föld anyagából nőttek ki, hanem honi kezek és agyak munkájából is. Egyes faragott darabokon az akkor már több száz éves kassai építő- és faragóműhely mesterjegyét találják a kutatók, gyöngéden lefújva róluk évszázadok porát, s a jegy mögül megint csak elődereng egy azóta elomlott magyar fő, amelynek homloka mögött ennek az épületnek terve létrejött: a területek és magasságok arányai, a falvastagságok, az ívhajlásoknak geometriai erővektorai. S a számításaik és rajzaik nyomán a köveket és íveket művesekké emelkedett magyar jobbágyok okos kezei vésték ,— a kultúra amit a középkor még egyetemes kereszténysége a magyar földre hozott, már az egész nemzet vérében keringett! Ezt az aranyfehér szépségében íveivel szinte éneklő püspöki lakot, nagyjából ugyanakkor és ugyanazok emelték, akik aztán közelében a vár új katedrálisát kezdték építeni az óriás teknősbéka alaprajzú várfennsík fejrésze táján. Csak kezdték, de az építés nem juthatott továbbá földből éppen csak egy-két ölnyire kiemelkedett külső falaknál s a belső oszlopoknál; akkorra már az ország közepéig kezdett csapkodni a Dunán átáradó török vasáradat A Szent János evangélistának, mint az egri egyházmegye védőszentjének tiszteletére emelkedőben volt gótikus székesegyház azonban másik kőalakként a maga méreteivel vall arról az életerőről, amely eltöltötte az egyházmegyét. Ez az abbanmaradt egri székesegyház nagyobbnak készült, mint a középkori Párizs székesegyháza, és mint a kölni dóm. Micsoda kísérlete a nyilván nemcsak külsődleges, de benső lelkületi nagyságnak is az, hogy a középkori egri püspökség egymaga, a saját erőiből, nagyobb katedrálist tudott volna emelni, mint a már akkor világváros és világközpont Párizs, és mint a kölni egyházfejedelemség! Nemcsak területben, de lelki mélységben is »nagy« kereszténységet kormányoztak innét a most feltárt püspöki palota ma is meglevő boltívei alól, hogy a terület keresztény életéből önként, természetesen szökkent elő a méretnek ekkora kísérlete. S mekkora becsülése múltunknak ez a munka, amely ha befejezik a püspöki palota feltárását és rekonstrukcióját, tovább fogja folytatni a vár-székesegyház ma még ismeretlen részleteinek felkutatását! Előttünk fog állani templommá tervezett kőruhája a mennyekben ragyogó Szent János evangélistának, Jézus legbensőbb barátjának, a Szentséges Szív első misztikusának, aki a maga isteni barátjáról szóló oly bensőséges ismeretekkel kezdi evangéliumának prológusát, hogy ismeri a testté lett Igének mennyei, örök eredését, a Szentháromság véghetetlen tündökléséből: »Az Ige mindöröktől fogva volt...« És igen, ezek a kövek itt mind a testté lett Ige titkait sugározták a Kárpátoktól Jászságig élő magyarságára. Kövek és lélek: egyazon alakként beszélnek erről. * És milyen gyönyörű, hogy már Szent István óta! A Szent János evangélistának szentelt első templomot még ő építtette, nyilván még fagerendákból — írás és megszakítatlan egri hagyomány beszélnek arról, hogy ott ült a várhegy fölé magasodó hegyen, amit azóta is Királyszékének neveznek, s onnét nézte az építést. Ez a nyersen ácsolt fatörzsekből épített templom aztán leégett. Helyén román stílusú, bizonyára kicsiny bazilikát építettek már a XII. században, ekkor már kőből. Ehelyett kezdték ezt a harmadik, be nem fejezett gótikus óriás székesegyházat építeni a magyar középkor végéig. A román stílusú volt az, amely a Gárdonyi-megírta nagy ostromkor már csak lőszerraktárul szolgálva, felrobbant. A sor mégsem szakadt meg. Szent János evangélista, aki nem szűnt meg láthatatlanul áthatni a maga egyházmegyéjét, újra és újra megkapta a maga templom-kőruháját. Eger viszszavétele után leköltözött a várhegyről a városba, majd — mintegy százötven éve — felemelkedett mai székesegyháza. Annak tornyai és a várbeli gótikus székesegyház alapfalai s tervezett oszlopai átlátnak egymásra. A folytatás átlát alapjaira. A jelen pillantása átjár múltja kútjából inni. S jelen életünk örömei közé odatartozik, hogy feltárhattuk a múlt e kútjait! 137S 0961 Katolikus hetilap 1960. szeptember 4 XVI. évfolyam 36. szám | A magyar katolikus társadalom hódolata a Szent Jobb előtt A magyar katolikus társadalom, mint a Magyar Kurírhoz beérkezett jelentések beszámolnak róla, augusztus 20-án országszerte megemlékezett a honalapító szent királyról, Szent Istvánról. A főegyházmegyék és egyházmegyék főszékesegyházaiban, illetve székesegyházaiban a főpásztorok mutattak be ünnepi szentmisét. Kalocsán dr. Bárd János segédpüspök, Esztergomban dr. Szabó Imre felszentelt püspök pontifikálta a szentmisét. A fővárosban az Actio Catholica Országos Elnöksége rendezésében a Szent István bazilikában két ünnepélyes szentmisét tartottak. Az ünnepi szentmisék bevezetéseképpen reggel 8 órakor egyházi menetben hozták ki a bazilika sekrestyéjéből a Szent Jobb ereklyét és a szentélyben díszes emelvényre helyezték. Az ereklye mellett reggel 8-tól este 8-ig két diakónus között egymást váltva foglalt helyet Szabó Imre felszentelt püspök, a Szent Jobb őre, Galla Ferenc pápai prelátus, Zaymus Gyula c. apát, Brogli Ferenc és Kisörsi Pál esperesek, Kiscelli Ferenc h. esperes és Liska Zoltán auditor. A délelőtti szentmise, melyet Hamvas Endre Csanádi püspök pontifikált, 10 órakor kezdődött. A szentélyben a dignitáriusok élén ott volt Schwarz-Eggenhoffer Arthur esztergomi apostoli kormányzó. Képviseltette magát a ferences és a piarista rend. Ott voltak továbbá küldöttségileg az Actio Catholica Országos Elnöksége, a Szent István Társulat és a budapesti egyházközségek világi elnökei. A Szent Jobb mellett foglalt helyet a Központi Hittudományi Akadémia részéről dr. Erdei Ferenc e. i. dékán, dr. Kecskés Pál szenior professzor és Félegyházy József profeszszor. A bazilika főbejáratához érkező főpásztort Esty Miklós pápai világi kamarás, az Actio Catholica országos alelnöke fogadta, míg a bazilika kapujában a papság élén Tarnóczy János c. prépost plébános. Az asszisztenciában részt vett dr. Várkonyi Imre c. prépost, az Actio Catholica országos igazgatója, Szécsi Antal c. apát, Belkó Ágoston pápai kamarás, Élő József plébános és Csurgai Jenő plébánoshelyettes. A pontifikáns püspök ünnepélyesen bevonult a szentélybe és kezdetét vette az ünnepi szentmise. Az evangélium után Baltavári Gyula győri kanonok mondott szentbeszédet. Bemutatta Szent Istvánban a nagy egyéniséget, a honalapítót és a szentet. István csak huszonhét éves volt, amikor atyja örökébe lépett, de csakhamar kitűnt, hogy az ifjú fejedelem Istentől látnoki szellemmel megáldott, nagyra hivatott, érett férfi, aki az idők Urának kezébe fogódzva látott hozzá a munkához, hogy nemzetét beillessze az európai keresztény közösségbe. Asztrik pécsváradi apát beszámolója nyomán méltán kiáltott fel II. Szilveszter pápa: »Én csak apostoli vagyok, de István valóban apostol.« A honalapítóról szólva azt hangsúlyozta a szónok, hogy István minden vállalkozását imádsággal kezdte és hálaadással végezte. A sikert sohasem a maga erejének, hanem Isten kegyelmének tulajdonította. A nemzet pedig úgy érezte, hogy egyenesen Istvánra vonatkoznak a Szentírás szavai: »Az igazat egyenes úton vezette az Úr s megmutatta neki Isten országát.« Megmutatta Magyarországon is és a mennyországban is. Róla nem azt kell mondani, hogy elragadta nemzetétől a halál. Az élet és a halál Ura magához szólította őt, hogy az ő közelségéből őrködhessék életműve felett. István szenté magasztosult. Azzá tették hősi fokon gyakorolt erényei, imádságos lelkülete, szigorú böjtölései, áldozatos engesztelései, lángoló Isten- és emberszeretete. — Szent István vagy mint látnoki szellem, vagy mint honalapító király és vagy mint égbemagasodó szent egyaránt méltó arra, hogy minden magyar szívének gyémánt ereklyéje legyen. Érseki szentmise A délutáni ünnepi szentmisét este 6 órakor Grősz József kalocsai érsek, a püspökkari konferenciák ez idő szerinti elnöke pontifikálta. A szentélyben Schwarz-Eggenhoffer Arthur esztergomi apostoli kormányzóval élükön ezúttal is nagy számban jelentek meg a budapesti papság dignitáriusai, a szerzetesrendek, a katolikus intézmények és egyházközségek küldöttei. A bazilika főbejáratához érkező érseket Esty Miklós pápai világi kamarás, az Actio Catholica országos alelnöke fogadta, a bazilika kapujában pedig Tarnóczy János c. prépost plébánossal az élen a papi asszisztencia, amelyben ezúttal Ferenczy Géza és Várkonyi Imre c. prépostok, Pálos Iván hitoktatási felügyelő, Papp Ferenc plébános és Zsidai István plébánoshelyettes vett részt. A főpásztor az Ecce Sacerdos hangjai között vonult be a bazilika szentélyébe és kezdetét vette a délutáni ünnepi szentmise. Evangélium után dr. Udvardy József c. apát, jánoshalmi plébános lépett a szószékre. — Ebben az órában — mondotta többek között — amidőn a dicsőséges Szent Jobb körül összegyűltünk, tapasztaljuk, hogy a Szent nem messziről lobogó pásztortűz, reá nem borít fátylat a feledés, hanem itt van közöttünk. Itt van jobb keze, alkotásai, eszméi élnek, termékenyítik a lelkeket. Honnan a szentek maradandósága? Amiként Isten örök és maradandó, úgy az ember is, ha isteni életet él, ha a kegyelem által részese lett az isteni természetnek, akkor részesedik az örökkévalóságban és minél közelebb jut az életszentség útján Istenhez, annál maradandóbbak lesznek alkotásai, eszméi. Él a szent elsősorban és alapvetően az örökkévaló boldogságban. De ez nem jelenti a világtól való teljes elkülönülést, hanem amiként a második isteni személy emberré lett, a szentek eszméi is századok folyamán megtestesülnek, cselekszenek és halnak. Él és cselekszik Szent István és életművében, ami nem más, mint a kereszténység Magyarországon. Akik itt állunk szent jobbkeze előtt, az ő kezének vetései, apostoli életének alkotásai vagyunk. Hálával boruljunk le. Nézzük mélységes hitét a Gondviselésben. Imádkozzunk mi is Szent Istvánhoz, hogy erősítse az ő közbenjárása hitünket a Gondviselésben. Áhítattal tekintünk reád, Szent Jobbkéz. A szentbeszéd után folytatódott az ünnepi főpapi szentmise. A bazilika kórusa Harmat: Szent István miséjét énekelte. A főpapi szentmise után a hívek este nyolc óráig tömött sorokban énekelve és imádkozva vonultak el a Szent Jobb előtt. A kétszázéves simontornyai templom kevés szentegyházunk szenvedett annyi kárt a második világháború folyamán, mint a simontornyai. Tornya teljesen leégett, homlokzata és oldalfala nagyon sok súlyos lövést szenvedett A szent hajlék másfél évtizeden át állt romokban. Az év nyarán a simontornyai hívek Klein Mihály lelkész vezetésével elhatározták, hogy rendbehozzák a templomot, mely az idén ünnepelte építésének kétszázadik évfordulóját. A hívek adakozó készségéből az évforduló napjára el is készült a templom. Megáldását Kecskés Károly esperes plébános végezte. Az ünnepélyes szentmisét és szentbeszédet Klein Mihály lelkész mondotta. Sport és lélek — Zarándoklás a rodpusztai templomromokhoz — A gyónás pecsétje — Veni Sancte — A két Szent Róza Orgona-szentelés Pesterzsébeten 1, 20, 30, 50 . . . Ez a számsor ünnepi évfordulók érdekes, véletlen találkozása. Nem is egészen egy évi templomi gyűjtés eredményeképpen augusztus végére elkészült a 30 éves pesterzsébeti Jézus Szíve plébániatemplom új orgonája, és a felszentelő püspök — Kovács Vince váci apostoli kormányzó — az ősz folyamán ünnepli áldozó papságának 50., püspökké szentelésének 20. évfordulóját. A templomi ünnepélyes istentiszteletet megelőzően a Szabó-telepi plébánián az egyháziközség vezetői, élükön Virág Sándor plébánossal, bensőséges házi ünneplés keretében fogadták és köszöntötték az érkező jubiláns főpapot, s egyházközségük ajándékaként mintegy bevezetéseképpen az ősszel esedékes általános egyházmegyei ünneplésnek — egy remek bekészült, kézi horgolású, főpapi jelvényekkel ellátott karinget nyújtottak át neki. Ezután a püspök az asszisztáló papság és a ministránsok kíséretében átvonult a közeli templomba. A családias hangulatú kis templomot csak pár éve restaurálták kívülről-belülről, ugyancsak a templomukat valóban magukénak, mintegy közös otthonuknak érző híveknek — dolgos, munkás kisembereknek — áldozatkészségéből. S alig hogy ezeken a munkálatokon túl voltak a hívek, máris új, 500 sípos, legmodernebb villanyorgonát építtettek a Fővárosi Hangszerkészítő Vállalatnál a régi kopott harmónium helyébe. Ezt benediktálta augusztus 21-én ünnepi főpapi szentmise keretében Kovács Vince püspök. Szentbeszédében közvetlen, keresetlen szavakkal a templomi zene liturgikus fontosságát hangsúlyozta: a zene az emberi szív áhítatos érzéseit mintegy felfokozva, felerősítve továbbítja az Isten felé, s ennek a túlárasztásnak a legtökéletesebb fizikai eszköze, hangszere: az orgona, a hangszerek királya. Ezzel a nagyszerű eszközzel ajándékozták meg önmagukat a Jézus Szíve templom áldozatos lelkű hívei, s ez a szép, új orgona a megáldás révén most kegyszerré, kegytárggyá, kegyelmet közvetítő magasztos eszközzé változik. A benedikálást követő főpapi szentmise alatt a templomi énekkar Tóth Jenő karmester vezetésével, Gergely Ferenc orgonaművész orgonakísérete mellett kiváló egyházzenei műveket adott elő: Halmos »Ecce sacerdos«-át, Bárdos »Missa tertiá«-ját, Palestrina »Jesu, Rex admirabilis«-át és Bárdos »Szíved frigyszekrény« című alkotását. K. Gy. A Vác-Hétkápolnai búcsút az idén szeptember 11-én tartják meg. Előző nap, 10-én délután 6 órakor szentmise, prédikáció és körmenet lesz, este 9-kor pedig rózsafüzér ájtatosság. 11-én reggel 5 órától kezdve minden órában lesz szentmise. A körmenet 9-kor indul a nagy templomból. Utána prédikáció és ünnepélyes nagymise.