Új Ember, 1992 (48. évfolyam, 1/2268-52/2318. szám)
1992-10-18 / 42. (2308.) szám
♦ FEGYVERES HELYETT POLGÁRI SZOLGÁLAT A püspöki kar sajtóirodájának közleménye A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1992. június 10-én nyilatkozatot adott ki a fegyveres katonai szolgálat megtagadásával kapcsolatban. 1990 óta Magyarországon törvény rendelkezik az alternatív szolgálat választhatóságáról. A nyilatkozat a II. Vatikáni zsinat fogalmazását idézve kérte: „a törvények megértően intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét”. A fentiekkel kapcsolatban többen fordultak avval a kérdéssel a püspöki karhoz, hogy katolikus fiatalok joggal kérhetik-e a polgári szolgálatot a fegyveres szolgálat helyett. A püspöki kar ezzel kapcsolatban utal arra, hogy az egyház a zsinaton, a pápáknak és a püspököknek megnyilatkozásánban ismételten állást foglalt a béke védelmében és a háború ellen. Mégsem tiltja a katonai szolgálatot, hiszen sajnos még nem szűnt meg az az állapot, hogy egy ország ne szorulna önvédelemre. Az egyház tanítása alapján azonban a katolikusok lelkiismeretében is kialakulhat az a meggyőződés, hogy — jogos egyéni lelkiismereti döntés alapján — nem vállalják a fegyveres szolgálatot. Ezért a püspökök egyetértenek azzal, ha egyesek az alternatív polgári szolgálat lehetőségét kívánják igénybe venni, s kérik az illetékeseket arra, hogy ügyüket a hatályos törvény értelmében méltányosan bírálják el. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden magyar állampolgár szeresse és szolgálja hazáját, és legyen kész a védelmére. ÉVNYITÓ A TEOLÓGIAI KARON A Pázmány Péter Hittudományi Akadémia teológiai karán október 2-án tartották az ünnepélyes tanévnyitót. Jelen volt Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Seregély István érsek, a püspöki kar elnöke, a hittudományi akadémia nagykancellárja, valamint a püspöki kar több tagja. A leköszönő dékán, Török József ismertette a teológiai kar 1991—92-es tanévének eredményeit és méltatta a professzorok munkáját. Ezután az új dékán, Bolberitz Pál professzor tartotta meg székfoglaló előadását Európa egysége és a keresztény szellem címmel. VIRRASZTÁSRA HÍV minden Budapesten tanuló egyetemistát és főiskolást az Egyetemi Lelkészség október 22-én este 7 órától éjfélig az új piarista egyetemi kápolnába (Bp. V. ker., Pesti B. u. 1.). Az engesztelő virrasztás, amelynek óráit különböző csoportok vezetik a magyar történelemben a szabadságunkért áldozattá lett honfitársainkért, testvéreinkért szól: hősökért, katonákért, világiakért, papokért és szerzetesekért, férfiakért és nőkért, fiatalokért, idősekért, akiket már számba venni lehetetlen, de a hívő emlékezet újra Istennek ajánlja őket. A virrasztás imádságába belefoglaljuk az egész magyar történelem szabadságunkért hozott áldozatait, eszünkbe jut Nándorfehérvár, Lepanto, Buda, Bécs, Arad, Budapest, a jeles, és számunkra feledhetetlen évszámokkal: 1456, 1571, 1683, 1848, 1956 . . . Gyertek minél többen, akik hisztek az imádság erejében, és részesülni akartak nemzetünk jövőjének felelősségében! A virrasztás Kapisztrán Szent János miséjével kezdődik, és a magyar himnusz, valamint a Szózat eléneklésével zárul. A Budapesti Egyetemi Lelkészség ÚJ ELNÖK A BIBLIATÁRSULAT ÉLÉN A Szent Jeromos Bibliatársulat októberben megtartotta évi rendes közgyűlését. Tarjányi Béla, ügyvezető elnök beszámolt a bibliatársulat éves tevékenységéről és anyagi helyzetéről. A Szentírásalapítvánnyal közösen szervezett jótékonysági koncert sikere lehetővé teszi, hogy a társulat közel hatezer darab Újszövetséget és ezer teljes Bibliát tud a felvidéki, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai magyar testvéreinknek elküldeni. Néhány száz Szentírást Kazahsztánba is eljuttatnak, annak a mintegy tízezer fős magyar közösségnek, akiket még Sztálin üldözött a távoli vidékre. A közgyűlés egyhangúlag elnökévé választotta Balás Béla püspököt. KÁKONYI KONSTANTINA KIÁLLÍTÁSA ESZTERGOMBAN Október 4-e és december 31-e között látható Kákonyi Konstantina, kalocsai iskolanővér, festőművész kiállítása az esztergomi Keresztény Múzeumban. A 42 éve Amerikában élő Konstantina nővér Kalocsán született és itt lépett be a rendbe a nővérek tanítóképzőjének elvégzése után. 1929-ben kezdte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. A diploma megszerzését követően a rend bajai tanítóképzőjének rajztanára lett. Később római ösztöndíjat kapott, s találkozása Itáliával és annak művészetével döntő hatást tett rá. Rómában kapta a hírt a rend feloszlatásáról, s elöljárói tanácsára nem tért haza. 1950-ben az észak-amerikai Duluthba hívták a bencés nővérek St. Scholastica intézetébe rajz- és művészettörténet-tanárnak. Ma is ott él és dolgozik. A művésznő az utóbbi három évben készült alkotásaiból 68-at küldött Esztergomba. _________ ÉLŐ EGYHÁZ________________________________________ 1992. október 18. Európai Karitász-konferencia Budapesten Az európai Karitász-szervezetek kétévenként megismétlődő találkozóit évtizedek óta fontos eseménynek tekintik Európa-szerte a kontinens szociálpolitikai kérdésekben illetékes grémiumaiban, az Európa Tanácsban, az Európa Parlamentben és az Európai Közösség brüsszeli székházában is. Ez nem véletlen, hiszen a katolikus egyház hivatalos nemzetközi segélyszerve — a Nemzetközi Vöröskereszt mellett — a legnagyobb és legtekintélyesebb ilyen természetű intézmény. Az európai karitászok pedig ennek gerincét képezik, nemcsak anyagi lehetőségeiket tekintve, hanem élenjáró szociális kezdeményezéseik miatt is. Javaslatait rendszeresen figyelembe veszik az említett európai szervek, amikor újabb szociális intézkedések megfogalmazására kerül sor. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy az Európa Caritas szeptember 24—29. között a magyar fővárosban tanácskozott. Első ízben egy olyan országban, amely néhány évvel ezelőtt még a Varsói Szerződés tagállamai közé tartozott és amelyben az egyháznak nem volt megengedve a szó szoros értelmében vett szociális munka. A találkozónak a témája is indokolttá tette, hogy olyan országban rendezzék, amely a köztudatban a híd szerepét tölti be Nyugat és Kelet között. Arról tárgyaltak ugyanis a 31 európai országból hazánkba érkezett küldöttek, hogyan lehet a karitászok közti együttműködést kelet— nyugati viszonylatban hathatósabbá tenni. Munkacsoportokban vitatták meg a nemrég alakult, vagy még alakulófélben lévő közép- és kelet-európai karitászszervezetek problémáit. Szó volt szervezési feladatokról, a munkatársak képzéséről, a sajtóval és egyéb médiumokkal való kapcsolatokról, a karitászok szerepéről az állami és társadalmi szervekkel, valamint más keresztény és felekezeteken kívül álló segélyszervezetekkel való együttműködésről. A megbeszélések során — amelyeken többek között részt vettek a moszkvai, az ukrán, a romániai, a délszláv — tehát szerb, horvát és szlovén —, továbbá a szlovák és a litván karitász felelős vezetői — a nyugati szervezetek szakemberei voltak azok, akik tanultak és igyekeztek megérteni kelet-európai testvérszervezeteik problémáit. A konferencia jelentőségét érzékelteti, hogy azon részt vett a vatikáni Keresztény Egység Tanácsának elnöke, Cassidy bíboros, aki előadást tartott a keleti ortodox egyházakkal való kapcsolatokról, kiemelve a Karitász fontos szerepét az újabban felmerült feszültségek enyhítésében. Jelen volt Alois Wagner püspök, a pápai „COR UNUM” Tanács alelnöke. Az ő feladata az egyház karitatív-szociális tevékenységének egymásra hangolása, továbbá Alfons Gregory, brazil érsek, a Caritas Internationalis elnöke, a kelet-középeurópai karitászok püspök elnökei közül pedig Czeslaw Domin, a lengyel, és Takács Nándor, a magyar karitász elnöke. A „Caritas Europa” elnöke, William Kenny püspök, a konferenciát követő sajtótájékoztatón kijelentette: a találkozó egyik legfontosabb eredményének tekinti, hogy Kelet és Nyugat között kölcsönös megértés alakult ki, és ez a legjobb alap azoknak a konkrét terveknek megvalósítására, amelyekben megállapodás jött létre. Természetesen megvitatták a volt Jugoszláviával kapcsolatban felmerült problémákat, köztük a segélyezés és a menekültkérdés során tapasztalt nehézségeket is. A magyar Karitász is beszámolt a déli határon át érkező menekültek körében eddig végzett munkájáról, és rámutathatott, a püspöki kar felhívása után a magyarság minden rétegében országszerte észlelt segítőkészségre. A konferencia végén a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a volt Jugoszláviában dúló háborúval kapcsolatban. T hio Laghi évnyitó beszédéből A római Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa bevezetőjében üdvözölte a megjelenteket, s örömét fejezte ki, hogy jelen lehet a nagy jelentőségű eseményen. Kifejezte, hogy a kongregáció nagyra értékeli a magyar katolikus hierarchiának azt a törekvését, hogy minden lehetséges módon igyekszik előmozdítani a teológiai kultúra és a humán műveltség ügyét. Az alapítás is ezek térhódítását segíti s az intézmény bizonyára kibontakoztatja azokat a keresztény életértékeket, melyek megtermékenyítik a személyiség és a társadalom életét, s amelyek jelenlétét az a tény is alátámasztja, hogy az intézmény névadója a magyar katolikus hagyomány egyik megteremtője, egyik legnagyobb alakja: Pázmány Péter. Pio Laghi hangsúlyozta, hogy a teológiai kar természetesen megőrzi egyházi jellegét, hiszen a „Sapientia Christiana” kezdetű apostoli rendelkezés iránymutatása szerint működik. A bölcsészkar pedig fontos szerepet játszik majd a magyar irodalomtörténet felvirágoztatásában. A két kar termékeny együttműködése segíti a jövő tanárnemzedékeit az igazi életértékek és -szemlélet kialakításában. Az új intézmény különlegesen fontos feladata a keresztény humanizmus eszméjének előmozdítása és gyakorlati megvalósítása. Az egyháznak küldetése van a mai megújuló magyar társadalomban, s ennek teljesítésében e fakultás is segíteni fogja. A pápa útmutatásának szellemében az új egyetem az igazság szabad kutatásának műhelye, amely fenntartás nélkül szenteli magát az igazság szolgálatára. „Az Úr tegye hathatóssá áldásával őszinte jókívánságaimat — mondta beszédének befejező részében a bíboros —, amelyeket ma a Szentatya és a Katolikus Nevelés Kongregációja nevében adok át az egész egyetemnek és mindnyájatoknak. ” Egyetem, vagy tanárképző? (Folytatás az 1. oldalról.) — Hazánkban ma még erősen érezteti hatását a marxista ideológia. Ennek ellensúlyozására terjeszti a mi egyetemünk a keresztény szellemiséget. S tagja lesz a világegyház nagy szervezetének is, olyan hatalmas katolikus egyetemek társaságában, mint a washingtoni vagy a milánói. Kérdezhetem további terveikről? — Ebben a tanévben elég viszonylag szűkek a lehetőségeink. Az elkövetkezendő években viszont fokozatosan bővítjük tantárgyi kínálatunkat. Nagy hangsúlyt helyezünk a nyelvtanulásra, jövő szeptemberben kezdjük oktatni az angol és a német nyelvet, s számos egyéb nyelv tanulására is lehetőség nyílik. A fejlődés további iránya: teljesebbé tenni a képzést a természettudományok tanításával. Esetleg jogi karral is bővülhet az egyetem. Gondolunk az intézmény universitas jellegének kialakítására: szoros együttműködésre törekszünk több főiskolával, egyetemmel, intézettel. Támasztanak-e különleges követelményeket a hallgatókkal szemben? — Nem. Vallásosság szempontjából sem tettünk különbséget a felvételin a hallgatók között. Megköveteljük azonban mindenkitől, hogy megtartsa az általános keresztény erkölcsi és magatartási normákat.Milyen konkrét együttműködés várható a teológiai és a bölcsészkar között? — Bizonyos tárgyakat együtt hallgathatnak majd a két kar növendékei. Lehetőséget kívánunk adni a bölcsészkar hallgatóinak, hogy részt vegyenek a teológiai kar előadásain, s hittanári diplomát is szerezhessenek. Ez is erősíti az egyetem katolikus-keresztény jellegét. Milyen kapcsolataik vannak külföldi egyetemekkel? — Távlati terveink között szerepel, hogy együttműködjünk a katolikus egyetemek szervezetével (vendégtanárok, külföldi ösztöndíjak, stb.). Az indulás számtalan nehézsége közben ezt még nem tudtuk megvalósítani. Előbb idegen nyelveket kell oktatnunk, hisz azok nélkül lehetetlen a kapcsolatteremtés. A jelenlegi legfontosabb feladat, hogy egyetemünkkel belegyökerezzünk a hazai felsőoktatás talajába, s mind szellemileg, mind anyagilag megalapozzuk a katolikus egyetem jövőjét. ■ Pénzes Zoltán A névhasználat kérdéséről Egyetem vagy tanárképző? — a kérdés ma még nyitottnak látszik. 1991-ben határozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar katolikus egyetem alapításáról, 1992 tavaszán meg is érkezett az időközben már folyó szervezői munkához a hivatalos vatikáni jóváhagyás. A létesítendő katolikus egyetem magvát képezi a — két éve már egyetemi rangú intézménynek számító — Hittudományi Akadémiával együtt a most beindult intézmény, a leendő katolikus egyetem bölcsészkara, amelyet a pontosság kedvéért most még tanárképző intézetnek kell nevezzünk. Magyarországon a jelenleg érvényes törvények értelmében egyetemet alapítani, illetve felsőoktatási intézmény nevét megváltoztatni csak a parlament jóváhagyásával lehet. Ez még várat magára, addig tehát hivatalosan a kapuit most megnyitott új intézmény mint a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Tanárképző Intézete működik. Megnyílt az írók háza Október 1-jén Angelo Acerbi nuncius felavatta a magyarországi jezsuiták új központját a Pasaréti-templom mellett, a Sodrás utcában. A ház egyelőre hét jezsuita szerzetesnek ad otthont, s annak a szellemi műhelynek, amellyel hazánk evangelizálásához kívánnak hozzájárulni. Jellemző módon mind a heten külföldről térnek haza Magyarországra, s részben már eddig is végzett munkájukat folytatják, a hazai körülmények között. Szabó Ferenc (akit eddig a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztőjeként ismertünk) és Nagy Ferenc egyebek között a Távlatok című folyóiratot szerkeszti, Sajgó Szabolcs A Szív című újságot. Tegyei Gábor az európai katolikus információs központ budapesti irodáját nyitja itt meg. András Imre pedig a bécsi Vallásszociológiai Intézet munkáját folytatja tovább. Nem érkezett még meg a közösség elöljárója, Nemeshegyi Péter, aki eddig a tokiói egyetem professzora volt. Angelo Acerbi nuncius Isten áldását kérte a ház lakóira s az itt máris megkezdődött munkára, majd Szabó Ferenc a ház névadójának, a jezsuita Faludi Ferencnek az életét és sokoldalú munkásságát idézte föl. Ezt követően pedig a nuncius megáldotta a ház bejáratán elhelyezett emléktáblát. FOTÓ RÓKAY