Új Forrás, 2005 (37. évfolyam, 1-10. szám)

2005-03-01 / 3. szám - Kalavszky Zsófia: "A megfordított arc" (Puskin Sándor alakja Jókai Mór Szabadság a hó alatt, avagy a "Zöld könyv" című regényében)

KALAVSZKY ZSÓFIA „A megfordított arc” Puskin Sándor alakja Jókai Mór Szabadság a hó alatt, avagy a „Zöld könyv” című regényében Másfél éve, mikor nekiálltam a Bérczy-féle Anyegin-forállás kiadásaival foglalkozni, nem gondoltam volna, hogy ha Puskinnál kezdek el lefelé fúrni, akkor egyszer csak Jókainál fogok kilyukadni.­ Pedig már ott volt kezemben maga a regény, Jókainak a Szabadság a hó alatt, avagy a „ Zöld könyv ” című műve 1879-ből, amelyben Puskinra nem kellett sokáig várnom. A szán hátulsó bakján állt egy fiatal ember. Mikor Zeneida átvette a csokrot, az a fiatal férfi odahajolt eléje úgy, hogy az ábrázatra éppen megfordítva került a hölgy arcával szembe. Még az ismerős arcra is nehéz ily helyzetben ráismerni. A megfordított arc ezt súgta a hölgynek: „Timeos Danaos et dona ferentes.” - Nem tudok diákul - szólt a hölgy -, fordítsd le más nyelvre. S a megfordított fő extemplo visszadta azt hazai nyelvén tökéletes hexame­terben: „Félek a muszkától, ha ajándékot hoz elém, is.” - Köszönöm, Puskin!­ A költő a semmiből terem elő, miként a zsiványok. Teljesen lehetetlen, sőt idétlen pózban — egy nő arcába fejjel lefelé bámulva—veszélyre figyelmeztet, latinul. Majd ezt hexameterben, méghozzá tökéletesen, megismétli, oroszul. Ráadásul a jelenet lezárásaként a mindentudó narrátor olvasójának előis­mereteire és tudására számítva kiszól a regényből: „Tehát ez a fiatalember »lesz« Puskin. Még most nem az. Még most senki.” (1/53.) Mintha azt mon­daná: Hölgyeim és uraim, jól figyeljenek! Most megtudhatják az Önök által bizonyára jól ismert orosz költő szárbaszökésének hű történetét. Puskin néhány oldallal később ismét bájos „haramiaként” kerül elő, aki megint jókor avatkozik közbe. [Puskin] hirtelen odatolta a fejét a herceg és Galban közé, s szeleburdi szívélyességgel ölelé el őt a herceg kézszorítása elől. - Zdravtyustye, Galban! Én vagyok Puskin. - Ah, Puskin! Bravó. Hallottam híredet: a valódi francia bonviván orosz kiadásban. - Büszke vagyok e címre!­­Pedig nem volt rá büszke. Nem lehet nagyobb sértés, mint ha egy költőnek olyan tulajdonát dicsérik, ami nincs semmi

Next