Uj Idők, 1903 (9. évfolyam, 27-53. szám)
1903-09-27 / 40. szám - Békefi Antal: A pócüresítő / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
38* fürészt a széke lábára és keserűséggel fakad elő a beszéd belőle: — A munka se esik a kezemre. Amint ott ült, térdére támaszkodó két kezére fektette a fejét. Ekkor odahajolt a munkás, aki az imént szalonnát adott a gyereknek és mondja neki: — Mihály, neked bajod van ? — Van. Van mindig a szegények. Nem szólt egyebet. Aztán újra munkába mentek és nem beszéltek többet a bajokról, amik a szögény embernél vannak mindig. Szaporán dolgoztak és délben aztán Biczók oda ült a fiacskája mellé és a kendőből kikötözött egy üveget, amiben tej volt és oda adta neki. — No, kortyogasd szögénke. Azután még egy kis túrót tett a kenyerére és azt mondta neki: — Ödd meg kis cselédem. Látni való, hogy nem volt éppen rossz dolga a pincesarokban Pistinek. Nagyokat húzott a tejecskéből, miközben egy kis szürke egér is mulattatta, amely ott szaladt el a szalmán a lábacskája mellett. A lába fején át is szaladt a szürke kis bestia és ezen a Pisti gyerek igen nagy vidámságban tört ki. LENBACH: DULE ELEONORA ÉS LENBACH LEÁNYKÁJA 289