Uj Idők, 1904 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-24 / 4. szám - Révész Gyula: A feltaláló / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
és e közben egy ellenséges golyó átfúrta ruháját is. A szabadságharc után a bécsi Pazmaneum igazgatója volt s e tisztében megírta latin nyelven az intézet ötszázéves történetét, amelyért a bécsi egyetem tiszteletbeli tagjai közé sorozta. Majd a pozsonyi társas-káptalan kanonokjává lett. A kiegyezés új korszaka Rimelyt közelről érintette. Pápay István, a kabinet és iroda akkori főnöke 1867-ben a király megbízásából fölkereste Pozsonyban Rimelyt s arra kérte, ajánljon valakit Rudolf trónörökös magyar tanítójává. Rimely háromnapos gondolkozás után sem volt abban a helyzetben, hogy alkalmas embert ajánlhasson. — Már én szerencsésebb voltam, — mondotta Pápay, — én már találtam. — Ki az? — kérdezte Rimely. — Ön maga. — Istenem, hogy taníthatnám én trónörököst, amikor még nem tanítottam a senkit a magyar nyelvre? s De hát el kellett vállalnia a föladatot ha Rudolf trónörökösben a magyar nemzet és nyelv szeretete oly erős volt, abban bizonyára része volt magyar tanítójának is. Fájdalom, a kegyetlen sors megsemmisítette a reményt, elragadta a királytól fiát, a magyar trónnak szellemben nevelt örökösét. Zengő, magyar szép nyelvünk, amelyre Rimély tanította az ifjú királyfit, nem csendülhetett meg Rudolf ajkáról a trónon is. De hogy Rimely kitűnően végezte föladatát, bizonyítja az is, hogy Gizella és Klotild királyi hercegnők is tanítványai lettek a magyar nyelvből. Ezután Rimély lekéri apáttá, majd pozsonyi apátplébánossá lett. Bécsi udvari körökben egy udvari plébánost szemeltek ki erre az állásra, Simor hercegprímásnak is volt egy jelöltje, de mégis Rimély kapta meg, akit a király nagyon kedvelt. 1893-ban ő felsége kinevezte besztercebányai püpökké, miután már jóval előbb jelölve volt kassai püspöknek, de ezúttal meg tudták akadályozni kinevezését ellenségei. Besztercében aránylag szerény püspöki javadalmazása mellett is sok jót tett, bőkezű, emberszerető, hű pásztora volt népének. Jubileuma alkalmával a magyar katolikus világgal együtt üdvözölte a király és udvar, a bécsi egyetem tiszteleti doktorrá választotta. Isten hosszú, lelki harmóniában töltött élettel áldotta meg és híveinek tisztelete kisérte koporsóját. Baksay Sándor A dunamelléki ev. ref. egyházkerület a Szász Károly nyugalomba vonulásával megüresedett püspöki székbe Baksay Sándort választotta meg. Ezt a választást nagy szimpátiával fogadta nemcsak a magyar református egyház, hanem az egész magyar közvélemény. Baksay Sándor kitűnő pap, valósággal mintaképe a jó lelkésznek és buzgó egyház férfiúnak. Egész élete, nemes egyénisége, nagy szellemi adományok mellett puritán egyszerűsége ama nagyok közé emelik őt, akik, bár sohasem keresték, predesztinálva vannak arra, hogy nemzetük, egyházuk vezérembereivé legyenek. Szász Károlynak, a kitűnő egyházfőnek valóban méltó utódja Baksay Sándor. Az irodalomnak külön is kedves ez a választás, mert Baksay Sándor a legkiválóbb magyar írók egyike. Mint elbeszélő és mint műfordító a legelsők közt foglal helyet. A magyar népnek, a magyar léleknek alig van nálánál jobb ismerője, bensőbb, igazabb, szerencsésebb ismertetője. Kristálytiszta, remek magyar nyelve, egyéni stílusa, kedves, bájos történetei, jellemző és leíró ereje a magyar elbeszélő irodalom klasszikusai közé emelik őt. Alakjai, amelyeket a falu, az egyház benső életéből elénk hozott, élnek, igazak, művésziek. Az Ormánság eredeti népe, a kerületi gyűlés érdekes papi alakjai, a lelkészlak virágzó oleander-fáktól mosolygó udvara és meghitt belső világa, elbánó költészettel ékesen lebegnek előttünk, ha Baksay elbeszélésére gondolunk. Pedig eszközei nem komplikáltak. Nemes klasszikus egyszerűség jellemzi stílusát és mégis végtelenül kifejező és mély az. Miként életének, irodalmi műveinek is az az igazság és a harmónia a legszebb vonása. Hasonlítják az ő egyéniségét Arany Jánoséhoz és méltán. Nem mintha utánzata lenne a nagy költőnek, mert hiszen Baksay oly eredeti és egyéni, hogy névtelenül írt dolgozataiban is fel lehet ismerni azonnal, hanem ugyanaz a törül metszett magyarság, a népiesnek ugyanaz a művészi formában való kifejezése, ugyanaz a nyugalmas, kiforrott, nemes temperamentum tünteti ki őt is, mint Aranyt. Baksay is egybeforrt a magyar földdel és erős, tiszta magyar levegő járja át minden művét. magyar géniusz tisztán ragyog az ő művészetén. És magyar ő, nemcsak eredeti műveiben, hanem műfordításaiban is, mert magyar alexandrinusokban fordította az Iliászt is, mindenek elismerése és tapsa közt. E beszélő kötetei, a Gyalogösvény és a Szederindák, a mohácsi vész idejében játszó történelmi regényt, Jákhel, a kedves kisregénynek beváló elbeszélése megjelenésükkor irodalmi eseményszámba mentek és az egész magyar közönség üdvözlete szállt kunszentmiklósi lelkészlak felé. Híveinek és a az egyházi férfiaknak bizalma és szeretete régen az övé volt már s most, hogy országos méltóságra emelték, ezt a hírt igaz örömmel hallotta bizonyára mindenki. RIMELY KÁROLY —«M*— Katona Mór dr A dunaszerdahelyi kerület a minap választotta országgyűlési képviselőjévé Katona Mór dr. egyetemi tanár . . A budapesti egyetem legújabb professzorai közül való, de neve már több mint három évtized óta ismeretes a tudományos jogi irodalomban. Bár nem tartozik a szerepelni vágyó emberek közé, kétségtelen, hogy a parlament jövendő munkásságában Katonára fontos szerep vár. Nagy tudása, amelyet erős gyakorlati érzék egészít ki, széles látóköre éles és biztos ítélő tehetsége predesztinálják erre. Hogy egyebet ne említsünk, közel jövő feladaatai közé tartozik az általános magyar polgári törvénykönyv megalkotása, amelynek első tervezete most forog közkézen. Ebben a munkában a parlament nem fogja nélkülözhetni Katona Mór dr. közreműködését, aki ennek a studiumnak rendes professzora az egyetemen s az ország határait meghaladó hírnevű magánjogi kapacitás. Katona Mór dr. most ötvennyolc éves, (1845-ben született a pozsonymegyei Szent-Mihályfalván) és már 1872 óta jogtanár különböző vidéki jogakadémiákon. A jogtanári katedrát egy „A tévedés beszámításáról" írott és akkoriban nagy feltűnést keltő műve szerezte meg neki. Azóta folyton és nagyon sokat írt csendben és zajtalanul. Legutóbb Pozsonyban és ezt megelőzőleg Kassán volt jogtanár. Volt tanítványai mindenkor a legnagyobb szeretettel gondolnak vissza Katonára Szeretik benne az igazságos cenzort és a világosan, élvezetesen előadni tudó tanárt és jogi körökben általános örömet keltett kineveztetése. Most, hogy képviselővé lett, ennek is mindenki örül, aki csak ismeri Katonát, mert neki ellensége nincs és mert tudják, hogy nagy kötelességtudása mellett az egyetemi katedrát egy cseppet sem fogja elhanyagolni azért, mert újabban honatyai gondokat is vett magára. L. B. dr.Tornai Gyula külön kiállítása. A Műcsarnok csak imént zárta be téli tárlatát, most ugyanott egy ismert magyar orientalista festő kiállítása nyílik meg: Tornai Gyuláé, aki Tuniszban, Algírban festett műveit, azután szőnyegeit és iparművészeti tárgyait állítja ki a Műcsarnokban. A tárlat csak lapunk zárta után nyílik meg s így ismertetését a legközelebbi számra kell halasztanunk. —«K»— Angol és francia mesterek a Nemzeti Szalonban. Az a kiállítás, amelyet vasárnap nyit meg a Nemzeti Szalon, valósággal egy fejezete a modern műtörténetnek. Azt az izgató és érdekes korszakot mutatja be a szereplő mesterek eredeti műveiben, amely megvetette alapjait 89