Uj Idők, 1914 (20. évfolyam, 1-26. szám)

Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások - Kilényi Gyula: A legyező a művészetben

Mágnások filmjátéka Szokatlanul érdekes munkája akadt a legutóbbi hetekben a magyar ariszto­kráciának: legismertebb tagjai egy­ mulat­tatón fantasztikus film­játékban vállaltak szerepet. Persze jótékony célra. Les doights des fées, a mesebeli tü­ndérújjak ezúttal a legszánalmasabb ínség, a sze­gény betegek szolgálatába szegődtek s gróf Andrássy Gyuláné ötlete volt, hogy a Poliklinika javára rendeznek mozi­előadást. U­gyanezt tervelte a nyomorgó magyar aviatika érdekében gróf Zichy Béla Rezső, az aero-szövetség elnöke s aztán praktikusan egyesült a kettőjük csa­patja, közösen végezték a további munkát mind a két intézmény javára, két nagyobb mozidarabbal. Az elsőt, amely húsvétig teljesen reali­zálódott, Bródy Sándor és Nagy Endre írták, A háromszáz éves ember címmel, három felvonásban, amelyben se szeri, se száma a frappáns ötleteknek. A szü­zsé rö­vid vázolása bizony csak szegényes képet mutathat. Egy fiatal várúr (gróf Batthyány Gyula) beleszeret Borbála grófkisasz­szonyba (Andrássy Katinka kontessz), akinek azonban már van lovagja (gróf Csáky István személyében). Mindez a XVII-ik század elején történik és finom konstrukciójú jelenetek során derül ki, hogy a grófleány különös föltételt szab: ha a várudvar legkisebb fenyőcsemetéje magasra, az égig nő, akkor meghallgatja Gyula grófot. Az ilyesmi pedig nem lehe­tetlen a mesében, kivált, hogy ha az ör­döngös filmszalagon bonyolódik. A gróf kissé kétségbeesik, betegen dől otthon egy karosszékbe, a felcser (gróf Dessewffy) nem tud segíteni, de annál gyorsabban megsegíti az időhatárt sem ismerő Mor­feusz. A gróf elalszik, csodás álomszár­nyak röpítik­­­ 1914-be. Furcsábban és mulatságosabban, mint a legfantasztiku­sabb Wells-regényben. A gn­eszk kalandok hosszú sora válta­kozik. Az apród (gróf Vay Ádám) angol ru­hát, lakkcipőt és cilindert hoz, de a várar lenézően dobja vissza és a maga öltözetében n­ügy ki az új világba, ahol annyira meg­változott az ő szemében minden ember, ház, utca és minden erkölcs. Az idegen város­ban bámulják a furcsa lovagot, aki vi­szont Mikszáth Zrinyiászának híres fő­figurájánál is különösebben érzi magát. Elvetődik valami lantennisz-pályára, ahol két bájos leány (Széchenyi Katinka és Semsey Ily grófnők) rakettet adnak neki, de a lovag nem tud bánni a könnyű fa­darabbal és nehéz buzogányával próbálja röpíteni ,a labdát. Persze, hogy kinevetik. Vidámító kalandok során jut el a duna­parti előkelő hotelbe, ahol five o'clock thea zajlik modern táncokkal. A lovagnak is részt kellene abban venni, esetlen és haragos, inkább a régi palotást járja. Itt találkozik Borbálával, aki aztán a vetély­társsal együtt távozik. S itt kezdődik a valódi mozihecc, ka­cagtató üldözés, százféle ötletes módon. A rivális mátkástul ellovagol, a szerelmes ifjú pedig nem tudja őket utólérni. Észrevesz egy ismeretlen géplovat (bicikli az, amelyiken egy boy, gróf Széchenyi Imre ül), de hasztalanul löki le, a kerék­párral nem tud boldogulni. Aztán egy autóra akar föl­jutni (gróf Zichy Béla Rezső vezeti), de most őt lökik félre. Majd elveszi egy arra baktató vasárnapi lovas (gróf Andrássy Mihály) gebéjét és tovább áll rajta. Erre következik csak a­legszebb tohuvabohu. A vasárnapi lovas se hagyja magát, kifogja egy konflis (gróf Eszterházy Ferenc) lovát, a kocsis pedig egy arra haladó kézikocsiból (ez Jakabffy Tivadaré) fogja ki a csacsit stb. A mozitrükkös üldözéseknek szakadat­lanul nevettető persziflázsát látjuk, amíg végre a hosszúsorú társaság kijut a repülőtérre. Ott a lovag elrabolja a gróf­kisasszonyt és a levegőben szökteti meg. A magasból látszik egész Budapest és az a fa­csemete is, amely valóban megnőtt sudaras fenyőszállá. Illendő, hogy most már ellágyuljon a konteszt szív, a kitartó szerelem diadalt arat, mint az internacio­nális mozirendőri szabályzat megkívánja, harmonikus frigykötéssel végződik a darab. A publikumot pedig kellemes csalódás éri.­­ Meglepő ügyességgel játszanak az amatőr­ színészek és a legjobb magyar mozirendező, Fodor Aladár hírlapíró egyetlen ötlete se maradt itt kiaknázat­lanul. Az írói képzeletnek és a kinemato­gráfia furfangos technikájának igazán stíl­szerű alkotása ez a bohóság. Old Reporter: Csáky Béla gróf mint rendőr Batthyány Gyula gróf és Andrássy Katinka grófnő Eszterházy Ferenc gróf mint konfliskocsis háromszáz éves ember." A magyar főúri világ jótékonyáék­a a mozifilm számára eljátszott egy mozi-bohóságot, melyet „A háromszáz éves ember" címen Bródy Sándor és Nagy Endre írt erre az alkalomra

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék