Uj Idők, 1937 (43. évfolyam, 27-52. szám)
1937-09-12 / 37. szám - Két új magyar múzeum / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
Két új magyar múzeum A BIBLIAI MÚZEUM A szűk Izabella utcában közömbösen mennek el az emberek a hatalmas iskolaépület előtt. Sietnek a dolguk után ... Nem is gondolnak rá, hogy e szürke falak mögött pompás déli tájak elevenednek meg, a Nílus fölött vörösen bukik le a nap, bearanyozza a luxori templom falait... Itt, az Izabella utcai iskolaépületben rejtőzik Budapestnek egy olyan látnivalója, amelyre nemcsak az angol és francia sajtó figyelt már fel, de hosszan és részletesen írtak róla az ausztráliai és délafrikai lapok is: itt van a Bibliai Múzeum, amely vitéz Csia Lajos református tiszteletes vezetése alatt áll. A Biblia világát eleveníti fel vitéz Csia múzeuma. Életre kelnek az ókor tájai: Jeruzsálem, a Genezaret tava s mindazok a helyek, ahol valaha Jézus járt. Nagy üvegszekrényiben arany-, ezüstkupolájú templomokat látunk. Minden templom valósághű környezetben áll, olajfák között, a sivatag homokjában, vagy meredek sziklák szélén. Kattan a villanykapcsoló s az egyik üvegszekrényben halvány fény gyullad: a frigysátor előtt álló áldozati oltár. Az oltár mellett látható a főpap, amint bárányt helyez a fahasábokra. A sátortemplom mélyéből pedig elővillan a csupa arany belső szentély, a szentek szentje. Odébb Salamon király főniciai stílusban épült temploma áll, amely pontosan nyolcszor volt nagyobb a szent sátornál. De kicsinyben felépítették itt azt a templomot is, amelyet Ezekiel próféta látott látomásaiban. A Biblia szent templomainak mása mellett őrzi a múzeum a pogány templomok rekonstrukcióit is, így a babiloni és az efezusi Artemis templomot, amely 128 oszlopával valóságos csodának számított. Bemutatja a gyűjtemény a bibliai korban élt ember életmódját és munkaeszközeit is: a földbevájt üregeket, amelyekben még együtt élt ember és állat; az olajmalmokat; a szőlőpréseket; a kezdetleges cséplő- és szántóeszközöket és a régi zárakat. Csépelnek, szüretelnek, követ fejtenek a kis bábuk az üveg alatt, megjelenítik, hogy világot mozgató, nagy események a árnyékában milyen volt a hétköznapi élet. MAGYAR ÍRÓK MÚZEUMA Ez a múzeum fejlődésének még csak első stádiumában van, de máris olyan értékes anyagot halmozott össze szervezője, Peterdi Andor, hogy a múzeum méltó emlékhelye lesz a magyar szellem nagyjainak. Kéziratok, rajzok, képek, visszamaradt emléktárgyak alkotják e múzeum anyagát. Milyen sok mindent is tud mondani egy-egy élettelen tárgy: Szini Gyula egyszerű, fából készült dohányszelencéje, vagy Juhász Gyula utolsó, üres pénztárcája ... Külön szobát kapnak a szegedi írók: Tömörkény, Móra, Gyula, s külön szobát kap Juhász Kosztolányi Dezső. — Kosztolányi az otthon költője volt, — mondja Peterdi Andor, — a rendé, a fegyelemé. Lényéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik puritán dolgozószobája. A nagy írónak akkor állítunk méltó emléket, ha szobáját híven rekonstruáljuk. Az elmúlt évtizedek nagy íróinak kézírását őrzi a kéziratgyűjtemény. Megmenteni a kéziratot! Ez volt a célja e gyűjteménynek. Megmenteni a kéziratot, amelyet a gépírás lassanként teljesen megöl. Már készül is a nagy kéziratantológia, amelybe minden jelentős élő költő maga írja be legszebb versét. A Magyar írók Múzeumából. Széchenyi István csónakázása a Dunán. Kisfaludy Károly akvarellje Az írók első tanyája Budapesten: Az Arany ökör-szálló :370