Uj idők, 1941 (47. évfolyam, 27-52. szám)
1941-11-16 / 46. szám - Kerékgyártó János: A hazaszeretet lángelméje / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
Uj Idők Szépirodalmi, művészeti, képes hetilap és kritikai szemle Előfizetési ára Negyedévre . . . 6.40 pengő Félévre 12.50 „ Egyes szám ára . ..50 „ XLVII. évfolyam Szerkeszti Herczeg Ferenc 1911 november 16 Az Uj Idők képeinek, valamint bármely szövegrészének még kivonatos utánnyomása is tilos 46. szám A hazaszeretet lángelméje írta: Kerékgyártó János A szél havas esőt vág arcunkba. Lassú lépésekkel indulunk meg a nemzetiszínű zászlókkal díszített emlékmű felé. Kürtjelek harsannak, vezényszavak röpködnek, a felállított díszszakasz puskával tiszteleg. Az emlékmű turulmadarat ábrázol, a mesék madarát, mely csak hősi mondáinkban és zászlóinkon élt, a valóságban soha, de éppen ezért több, mint a valóság: egy nemzet mítoszának kifejezője. Ez az emlékmű, amelyet a szerbek ledöntöttek s most újra áll, kié is lehetne másé, mint Zrínyi Miklósé, a költőé és hadvezéré, a magyarság függetlenségének, megújhodásának nagy harcosáé és álmodójáé. A Vitézi Rend Zrínyi Csoportja, ez az országos szervezet, mely Zrínyi példáját követve, önkéntes és önzetlen munkával akarja nemzetét szolgálni, a felszabadult Csáktornyán felemelő ünnepség keretében áldozott eszményképe emlékének. A turulmadaras oszlop körül sűrű embertömeg; ott áll a város apraja-nagyja, csendőrség, díszszakasz. Háttérben a csáktornyai vár körbefutó, tömör vonalai, a váré, ahol valaha, háromszáz évvel ezelőtt ifjúságát töltötte, ahová a diadalmas téli hadjáratát követő, oktalanul megalázó vasvári békekötés után, a hiábavaló munka mély sebével visszavonult s a szitáló havas esőben állva eltűnődöm, mit is jelent Zrínyi Miklós a magyarság számára. Van valami, ami a nagy embert, az időtálló alkotót csalhatatlanul megkülönbözteti a divatos nevektől, melyeket egy-egy kor felszínre vet. Az igazi nagy ember műveiben mindig az egész nemzet szólal meg, a nemzeti lét nagy kérdései, szenvedései és küzdelmei. Zrínyi élete és írásai ezt az igazságot példázzák. Zrínyi lángész volt, a hazaszeretet lángelméje. Mert ilyen is van. Az ember nemcsak tehetségével, hanem hite erejével, hivatottsága eltökéltségével is emelkedhetik a legnagyobbak közé. Zrínyi írói munkája, ezek a darabos, mély és erőteljes írások saját vallomása szerint korántsem legfontosabb része életének. „Az én professiom, avagy mesterségem nem az poézis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgálatára annál." Zrínyi írói munkássága és élete egyetlen cél: a magyarság megmentése és felemelése szolgálatában áll. Széchenyi Istvánig senki nem érezte úgy át, mint ő, a magyarság tragikus „lenni vagy nem lenni"-jét, senki nem hitt mélyrehatóbban a nemzet hivatásában, ebben a reményben, mely a reménytelenség mélyén sem hagyja el a legnagyobbakat. Élete és munkássága csodálatos és hősies küzdelem a nagy célért: a nemzet függetlenségéért, a magyarság létéért, a keresztény magyar életformáért és kultúráért. A török hódítástól vérző, Habsburg elnyomatás alatt fásult nemzetnek azért írja meg, mintegy mellékesen, huszonhat téli kényszerű tétlenség néhány éves korában, a hónapja alatt a Zrinyiászt, e darabos remekművet, ősének, a szigetvári vértanúnak hősi küzdelmét és legendás felmagasztosulását a halálban. Ezért írja meg mélyenjáró prózai munkáit: A török áfium elleni orvosságot, a Vitéz Hadnagy-ot és a Tábori kis traktát, ezért sürgeti az állandó magyar nemzeti hadsereg megteremtését és ezért álmodik nemzeti uralkodóról. 1620-ban született s 1664-ben már elrabolta az országtól a korai hirtelen erőszakos halál, de negyvennégy éves élete alatt századokra szóló útmutatást, példát adott hazájának. Élete dátumai között botorkálva keresem a döntő pillanatot, mikor magára vette hivatottsága igáját. Az élet itt fekszik előttünk, irodalomtörténetek adataiban kiteregetve. Apja, Zrínyi György horvát bán — később ő maga is az lesz. Hősünk — vájjon kit illet meg nálánál jobban e név? — Csáktornyán nevelkedik öccsével, Péterrel, korán árvaságra jutnak s nevelésüket Pázmány Péter irányítja. Fiatal legény éveiben Itáliában utazgat, szemtől-szembe kerül egy ragyogó kultúrával s elmélyedve tanulmányozza a legnagyobb elméleti politikus, Machiavelli írásait. De mikor érett meg lelkében hivatása tudata? Mikor értette meg, hogy írásait, gondolatait, minden erőforrását egyetlenegy cél szolgálatába kell állítania? Kiűzni a törököt a nemzeti megmozdulás erejével, összefogni, hivatása magaslatára emelni a keresztény magyarságot! A feladat, melyet magára vállal, szinte elviselhetetlenül súlyos. Magyarország uralkodója, I. Lipót király és császár közönyösen nézi a magyar érdekeket. Katonai szempontból hadvezére, Montecucolli befolyása alatt áll. A nagy taktikus Montecucolli szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Zrínyi az akaratban hisz, az önfeláldozó lélek, a bátorság csodájában. Nemcsak írásaiban vall arról, hogy a hittel teli lélek csodát tesz: a Zrinyiászban a szigetvári hős kardja a szultán szívébe ér s Isten angyalait küldi az elesett hősök lelkeiért. Az ég és föld nem csak írásaiban függ össze szoros, elválaszthatatlan egységben. Élete is a hit csodáját bizonyítja. Ez az élet arról vall, hogy Zrinyi az eszmét többre tartotta az anyagnál. Mai szóval nevezve: idealista volt. 589 74