Új Idők, 1948 (54. évfolyam, 1-26. szám)
1948-04-10 / 15. szám - Szántó György: Az árvízi hajós / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
egyébként a leghitelesebb Wesselényi életraja, továbbá a névtelenül megjelent munkák most vannak feldolgozás allatt. Nemkülönben hatalmas méretű levelezése, amelyről Gál István, a Wesselényi-kérdés legnagyobb szakértője, a napokban mondta nekem, hogy e levelezés méreteiben és hatásában vetekszik Kazinczynak az egész országot behálózó és húsz kötetre rúgó levelezésével. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy Wesselényi korának egyik legkiválóbb stilisztája. ízes erdélyi nyelven ír, ami mentesíti a latinizmusoktól, germanizmusoktól és gallicizmusoktól. Emellett azért nincs írásainak papirosszaga, mert naplóján kívüli, minden írását, levelét tollbamondja, így mondanivalója az élőszó erejével és frisseségével hat. Hogy korára milyen hatással volt Kossuth és Széchenyi mellett, azt csak akkor tudjuk felmérni, ha írásainak összeségét sajtó alá rendezik. A cselekvés embere tenni. Hogy nemcsak a szavak, de a cselekvés embere is tud azt az ezernyolcszázharmincnyolcas pesti árvíz alkalmával mutatja meg. Tetterős, pompás atlétaalakja ma is itt él köztünk, Holló Barnabás gyönyörű domborművét, amely a Ferenciek templomának falán mutatja a vízsár magasságát. Aki azt akarja, hogy Holló remekműve megelevenedjék előtte, ne röstellje fellapozni Jókaink regényében, a Kárpáti Zoltán cím az árvíz leírását. Jókai szemtanú, aki maga is részt vesz korának minden mozgalmában és legendákat hall az árvízi hajós halált megvető hősiességéről, amellyel százszor is kockára teszi életét egy gyermekért, vagy koldusasszonyért. A csialaitéren élnie kell a hősnek, itt életet menteni, vajjon melyik a nagyobb erény? És az árvízi hajós nemcsak az evezőt és csáklyát forgatja hősiesen, de a tollat is, amit egyre rosszabb szemmel néz a bécsi kamarilla. A fogoly Mint Kossuthot, Wesselényit is a várbörtönbe csukják, közírói tevékenysége miatt. Budán csak rövid ideig raboskodik, Kufsteinba, majd Olmützbe viszik. A börtönben is folytatja a küzdelmet, forgatja a pennát, mint nagy elődje Kazinczy, aki tinta híján a vérével írt kufsteini cellájában. De az oroszlán nem bírja a rabságot. A salétromos börtöncellában vesebaj támadja meg, ebből kifolyólag félszemére megvakul, recehártyaleválás következtében. Ez azára szabadulásának, később azonban másik szeme is fokozatosan romlik, hasztalan gyógyítja Graefenbergben, elkövetkezik az idő, amikor vezetni kell. A szikla A vakság nem töri meg. Elvezetteti magát arra gyűlésre is, amelyre Széchenyi István hívja meg palotájába a a főrendeket. A százötven meghívottnak a fele sem jön fel, óvatosak, vagy közömbösek. Wesselényi komoran ül közöttük, mint a szikla, amely dacosan néz szembe a viharral. És a vihar közeledik. Széchényi beszél. Félórán át fejtegeti, mennyire elmaradott nemzet és ország vagyunk, mennyire fejletlen a nyelvünk, a kultúránk, a cselekvőképességünk, milyen szörnyű a bürokráciánk, rosszak az utaink, csapnivaló a közigazgatásunk, kezdetleges az egész ázsiai életformánk. Nincs tehát más hátra, mint hogy feladjuk nemzeti önállóságunkat és beolvadjunk az osztrák császári koronába, ha meg akarunk maradni a környező ellenséges népek között. A vihar elindul, a gróf utolsó szavait már a hallgatóság tiltakozó moraja kíséri. Ekkor felharsan az első mennydörgés. A vak ember hangja dördül, a szikla mennydörög. Mintha vulkán törne ki, mázsás köveket dobálva a szónokra és öntené szavainak tüzes láváját. Nyomában felszólal Dessewffy is, felzúdulnak a többi főrendek. Széchényi mosoly alá rejti mély meghatottságát. Hiszen csak erről akart meggyőződni, van-e a nemzetbeli még életerő, önálló akarat. És lélekkutatására, veszélyes kísérletére éppen egykori útitársa és legbizalmasabb barátja reagált elsőnek. Mi mást tehetett volna, mint hogy leszáll az emelvényről, hogy keblére emelje a vajk óriást. Wesselényi Miklós báró Szózat című műve és dunai népek békés együttélésének módozatairól szóló egyéb a tanulmányai jövőbemutató politikai alkotások. De nyomtatásban megjelent munkáin túl, felénk kell magasodnia most a centenárium évében eszményi alakjának és méltó helyet kell elfoglalnia a magyar Pantheonban, többi nagyjaink mellett. Értsük meg: Jókainak nem kellett idealizálni kortársait. A reformkorszak a fénylő nevek egész sorozatát ragyogtatja felénk bizonyítékul. A négy szobor sziluettjét a negyvennyolcas idők két lángoszlopa rajzolta meg élesen: Petőfi és Táncsics. Wesselényi egyre közelebb kerül hozzájuk, mindjobban balfelé viszi politikai éleslátása. Már-már enfant terriblenek tekintik az országgyűlésen, amelyen utolsó szereplése, hogy benyújtja a románok egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslatát. Vasvári Pál után ő is tárgyal Zsibón Avram Iancuval és már sokkal eredményesebben. A jacobínus Petőfit és a marxista Táncsicsot talán ő érti leginkább. Még 1850-ben bekövetkezett halálával is forradalmasít. A Bach-korszak első nagy demonstrációja a tömegek felvonulása a Kálvin-téri templomban felravatalozott Wesselényi koporsója előtt. Onnan szállítják a családi sírboltba. 1 A Wesselényi-emléktábla a Ferenciek templomának Kossuth Lajos-utcai lulaji. Hello Uniunoas uuuwniute 236 Megjelent új kiadásban: Commager: A második világháború története. Ára kötve 56 Ft