Új írás, 1979. július-december (19. évfolyam, 7-12. szám)

1979-12-01 / 12. szám - KÖRKÉP - Fenyő István: Írók és az egykorú valóság (Sőtér István tanulmányairól)

FENYŐ ISTVÁN írók és az egykorú valóság W­­erthertől Szilveszterig című kötetét - mely a késő felvilágosodástól a romantika és a népies­ség kibontakozásáig, Petőfiig terjedő írásokat foglalt magában - folytatja új tanulmánygyűjte­ményében Sőtér István. Félkör című most megjelent könyvében túlnyomórészt legsajátabb kutatási területével, a XIX. század második felének magyar irodalmával foglalkozik. Célzatosan említek irodalmat, nem csupán írókat, jóllehet az új kötet főképp róluk, így Széchenyiről, Eötvösről, Madáchról, Jókairól, Mikszáthról szóló portrékat, portrérészleteket, pályaképeket tartalmaz. Sőtér István irodalomtörténetírói módszerének ugyanis épp az az egyik fő jellegze­tessége, hogy minél többet és kifejezőbbet láttat abból az egykorú valóságból is, amelyik a pályák felhajtóerejét és mozgássebességét állandóan befolyásolja. Személyiségrajzainak és műelemzéseinek jelentős értéke, hogy megelevenedik bennük az egykorú ország is, a tanul­mányokban sok minden ott él és lélegzik abból a nemzeti társadalomból, amelynek megváltoz­tatásáért az írók műveiket megalkották. S ott él ugyanakkor a kortársi Európa néhány jellemző vonása is, elénk tárul főbb szellemi impulzusaival és felfrissítő esztétikai érzékenységeivel a haj­dani nagyvilág. A tágasság és a nyitottság a legjellemzőbbek tehát Sőtér István irodalomtörté­netírói módszerére — az az árnyalatos és sokoldalú megközelítés, amely az egyéni sorsokban és pályafordulatokban a kollektívum mozgására is figyel, a műveket pedig együtt szemléli a társa­dalmi-történeti helyzettel, amelyből kinőttek, s amelyre visszahatottak. A XIX. század magyar irodalmában elsősorban a nemesi polgárosodás írói vonzzák. Azok az alkotó egyéniségek, akiknek művészetét az ihleti, hogy felismerik társadalomban, történelemben, irodalomban a továbblépés elkerülhetetlenségét, új hazával akarják felváltani a régi Magyar­­országot, ugyanakkor azonban származás, hagyományok, neveltetés folytán ezer szál fűzi őket ehhez a régihez. Ennek az ellentmondásosságnak feltárására vállalkoznak Sőtér István tanul­mányai: bemutatják, hogy a reformokat őszintén igenlő, de a forradalmi változásoktól vissza­riadó nemesi alkotók miként találják (vagy nem találják) meg az egyensúlyt nemzet és haladás ellentétesnek látott sarokpontjai között, elveik és művészetük mennyiben és meddig szolgálja az ország polgári fejlődésének ügyét, s hol lép fel esetleg pályájukon az a világnézeti fékező erő, amely végül is alkotói kiteljesedésük akadályozójává válik. Nagy értéke tanulmányainak, hogy bennük nem ítélkezésre, hanem megértésre, nem az értékek korlátozására, hanem felfedezésére és óvására törekszik: az ő XIX. századi panteonjában­­ minden eszmei és esztétikai különbözé­seik ellenére - éppúgy helye van Széchenyinek, mint Kossuthnak, éppúgy Aranynak, mint Petőfinek, s nem hiányzik abból Eötvös, Jókai, Madách, Mikszáth, Bródy és Tömörkény sem. Felfogása szerint nem hiányozhat senki, aki művészetével előmozdította, hogy a nemzet ráta­láljon a haladás útjára, még akkor sem, ha ezen az úton esetleg nem is tudott teljes hosszában végigmenni. Feladatvállalásával összefüggően főként az eszmék, a gondolatok ihlető ereje érdekli az egyes pályák, művek elemzése közben Létért: az a folyamat, hogy a nagy ideák ösztönzése miként késztet egy-egy kiemelkedő alkotót a korral, az egész élettel való számvetésre. Ilyen szempontból legtanulságosabbak Madách-elemzései. Perújítások ezek Madách igazáért: harc a pesszimistának, sőt tragikusnak minősített portré revíziójáért. Meggyőzően bizonyítja: Madách jelentőségét épp az adja meg, hogy a Világos utáni helyzetben fellépett a kikerülhetet­len végzet hite ellen, hogy változatlanul érvényesnek vallotta a haladás lehetőségét, az élet megváltoztatását. Sőtér István alapvető gondolata, hogy Éva és a vele közel rokon Földszellem az eszméinek élő és az élettől némiképp elszakadó Ádámhoz az élet, a természet meleg üzenetét Sőtér István tanulmányai Q. LU* DCo*

Next