Új Kelet, 2002. július-december (5. évfolyam, 26-51. szám)

2002-08-01 / 30. szám

Dániai fogoly­napló (5.) A következő állomás: Csíkszereda Minier Károlyné, Bujáki Márta volt az az ifjú tanítónő, aki magyar hadifogolyként követte férjét a dániai száműzetésbe. Sorozatunkban, a Minier család jóvoltából közöljük a visszaemlékezéseket. Az előző részekben ízelítőt kaphattunk a dániai száműzetésről, a második világháború utáni Európáról.­­A hosszas távollét után Márta, családjával együtt végre hazatérhet szülőföldjére. Ebben a részben a második világháború utáni Csíkszereda társadalmi viszonyai körvonalazódnak. Augusztus végén mi is átköltöztünk Szeredába. Én a Duka házaspár he­lyén, a zsögödi I-IV. osz­tályos iskolában kaptam állást, rövid ideig az ak­kori református lelkész fe­lesége volt a társam. A Nagy Laji dombon ke­resztül mentem regge­lente az iskolába két hó­napig. A fiam otthon ma­radt György Terézzel (Tetkával), akit magunk­kal hoztunk Borzontról, ahonnan két megrakott szekérrel estétől reggelig utaztunk Szereda felé. A lakást (T. Vladimirescu 11. szám), a kaput zárva találtuk, felmentem kul­csért a törvényszékre, ahol Tata kényelmesen cseve­gett Rónaival, az elnökkel. Eleinte nehéz volt regge­lente elválnunk a fiammal egymástól (addig aludt, míg mama hazajött), de Tetkát megszerette és rö­videsen óvodába ment a Silló gyermekekkel. Gabi­ka 4, Géza, úgy emlék­szem 6 éves volt. Mária már iskolás. Jó szomszé­dok voltak. Nagy örö­mömre szolgált, hogy Ta­ta az akkori főügyésszel, Debrecenivel visszasze­rezte a zongorát Taplocá­­ról, amely kevés hibával, de újból a miénk lett. Két hónapig tanítottam Zsö­­gödön, amikor behe­lyeztek a gimnáziumba. Karácsony volt az igaz­gató. Előbb az I. osztály­ba, egy hónap múlva a felső tagozatra kerültem, a VIII. osztályosoknak let­t­­em az osztályfőnöke. Ezután már nem a Nagy Laci dombján keresztül, hanem a Petőfi és a Cosbuc utcán közlekedve vittem magammal Palit az iskolába, akit június 1-jén szültem meg. A számítá­sok szerint, abban az idő­ben az esemény előtt és után járt egy-egy hónapi szabadság. Ekkor is ép­pen pünkösd volt, az utol­só valódi búcsú. Délután­ra Tata Száva Bandiékat meghívta berbécsflekken­­re, amikor nekem semmi kedvem nem volt, és úgy hat óra körül örömmel je­lentettem be, hogy nem lesz flekkenevés, mert elment a magzatvíz. Tatá­val lesétáltunk a Szent­lélek utcán a szülészetig, s megbeszéltük a kereszt­nevet, ami szerintem nem Márta, hanem Pál lesz. Tata visszament a becso­magolt bőröndért, s mire visszaérkezett, már a szü­lőszobában voltam. Köny­nyen ment minden, az or­vos azt mondta: az ilyen asszony hatot szüljön. Fel is kell nevelni - mondtam szülés közben. Fiam, a búcsúról jőve, meglátoga­tott engem, hozott cse­resznyét. Mire hazajöt­tünk, nagy meglepetésem­re nálunk volt Tata Nagy­mamája, elfoglalta az ágyamat. Az arcán lévő sebeket kezeltette, én kí­­sérgettem le az állomás kö­zelében lévő poliklinikára. A nyár elteltével új is­kolába kerültem, Perjessy, a gimnázium aligazgatója lett a tanítóképző igazga­tója és Győriné Gál Ilon­ka, Baráné mellé engem is kiválasztott a gyakorló is­kola számára. Nem volt könnyű feladat kisgyer­mek mellett, és ősszel Etelka is hazament, Guz­­mán Anna jött utána, aki meg sem közelítette sem­miben az előzőt. Gabika járt rendesen óvodába, 1952-ben beíratták az első osztályba, Györkéné keze alá. Az óvodából nem­csak versikéket, hanem kanyarót és szamárköhö­gést is hozott haza, amit ő könnyebben, de Pali ne­hezebben vészelt át. A ka­nyaró után Pali kapott egy influenzát, a szövőd­ménynek agyhártyaizga­­lom lett a következ­ménye. Közben minden esztendőben új segít­ségem került: Boriska né­ni, Kedves Véró. Én dél­után tanítottam a IV. osz­tályt, este kerültem haza. Megtörtént, hogy Boriska néni olvasta fiamnak a Donászyt a csempe mel­lett, Pali pedig kirámolva az íróasztal fiókjait, tró­nolt az iratok tetején nagy élvezettel rendezve azo­kat. Rájöttem, hogy házi­munkára nem való, de sajnáltam felmondani sze­génynek. Egy hétfői na­pon (az ebéd készen volt már, csak krumplit kellett főzni hozzá), mikor dél­ben hazaértem, Boriska ült az előszobában, mert a konyhaajtó kulcsa kiesett, s emiatt nem tudott be­menni a konyhába. Ak­kor mérgemben felmond­­tam neki. Pali nagyon ele­ven, édes gyermek volt. Tizenegy hónapos korá­ban már járt, beszélni is hamar megtanult. Míg Szeredában laktunk, na­gyon féltettem a kúttól, a gyakorlótéren lévő tótól, a lépcsőtől stb. Ha házon kívül voltunk állandóan fogni kellett a kezét, hogy a balesetet elkerüljük (Su­ta, Olt partja, Szentlélek utcai kanyar - biciklivel, lépcső, mikor betörte a fejét stb.) 1953 nyarán csak egy hónap szabadságom volt (Tata Szeredában dolgo­zott már egy éve), nálunk nyaralt Tünde, szolgálóm nem volt. Kevés időm maradt, hogy a költözést előkészítsem. Egyedül csomagoltam, miután Ta­ta hazakerült. A visszaemlékezés itt megszakad. A nyolcvanöt é­­ves Márta néninek lehet már nem volt türelme az 1953 után történteket is papírra vetni, vagy arra gondolt, hogy erre az idő­szakra már fia is emlékszik, akinek kérésére írta a meg­emlékezéseket. Hazaérkeztek Jól, jól, tksöl! Birkapörkölt Hozzávalók (négy személyre): fél kg birkahús, 4 fej hagyma, 4-5 gerezd fokhagyma, vizespohárnyi bor, 1 evőkanál paradicsompüré vagy fél liter paradicsomlé, 2 db zöldpaprika, só, bors, piros paprika, ízlés szerint vegeta, olaj. Elkészítése: Az apróra vágott hagy­mát és paprikát kevés olajon megdinsz­­teljük, hozzáadjuk a feldarabolt húst, és fedő alatt a borral puhára pároljuk. Végül fűszerezzük és készre főzzük. Petrezselymes újkrumplival tálaljuk. (Szerk. megj.: Az ízletes birkapörkölt receptje a gyergyóremetei László Gyulá­­tól, Magdolnától származik. Magdolna a falunapokon az ínyencséget száz sze­mélynek készítette el.)­KL Pá, szívem! A A rózsaszín köd múltával, a józan hétköz­napok beálltával felme­rülő problémákat azt hi­szem mindannyian ismer­jük. Ha bárkit megkér­deznék biztosan tudna so­rolni néhányat a szerelem csapdái közül. Én is kiragadtam közü­lük párat. A szerelmesek a kapcsolat elején minden idejüket együtt töltik, nem vágynak egy csöpp­nyi magányra sem. Azonban ahogy telik az idő ez már nem annyira fontos, úgy érzik, leveg­őre, szabadságra van szükségük. Ez pedig sok­szor megrontja a kapcso­latot, pedig nem kell min­dent együtt csinálni. Fontos, hogy a szabadság kölcsönös legyen. Párja hibái a szemét szúrják, pedig valószínű­leg ő ezelőtt is ilyen volt, csak nem tűnt fel, nem volt fontos. De hát nincs tökéletes ember, ha vala­kit szeretünk, meg kell próbáljunk a hibáival is megbirkózni. A pénz körüli vita a leg­több kapcsolatot megmér­gezi. Ezt pedig nem sza­bad hagyni. Egy dolog az X-álmodozás, más a való­­ ­Si­ ság. Ha a realitás me­zején lép­ked, belátja, a pénz esz­köz, a meg­lévő össze­get pedig a legfontosabb, hasznos dolgokra kell költeni. Vitatkozásra szükség van egy kapcsolatban, ve­szekedésre azonban nincs. A sértegetés, a dolgokkal való visszaélés, a vádas­kodás csak rosszat szül. Viszont a két fél vélemé­nye vitás kérdésekben szükséges dolog. A zöld szemű szörnye­teg talán a legnagyobb csapda. Az állandó félté­kenykedés, a kíváncsis­­kodás megerőltető és bizalmatlanságot szül. Legtöbbször bizonytalan­ságból ered, úgy gondol­juk, nem szeretnek min­ket, pedig talán nincs is okunk ezt hinni. A leg­jobb megoldás megbe­szélni a problémát. A szerelem csapdáit ki lehet kerülni, ha pedig mégis belelépünk, meg kell pró­báljunk kiszabadulni be­lőle. Barabás Orsolya. ÉJ! Erdős Kata - gyergyószentmiklósi - Született: 2001. november 9-én. Szeret mosolyogni, fürödni és imádja a testvérét. Szeretné kisgyermeke fényképét az újság hasábjain látni? Mindössze annyit kell tennie, hogy eljuttat a szerkesztőségbe egy jól sikerült fotót. A kép hátára írja rá a baba nevét, születési adatait és azt, hogy mi a kedvenc szórakozása. Mellékeljen fel­címzett és felbélyegzett borítékot, hogy a képet meg­jelenés után visszaküldhessük. A fotókat a beérkezés sorrendjében közöljük. Minden beérkezett fénykép részt vesz a decemberi sorsoláson, amelyen értékes ajándékok a nyeremények! Teltkarcsútól XXL-ig: A ducik sem egyformán gömbölyűek A szépségszakma felkent szakértői állítják, hogy nincs tökéletes alakú nő. Claudia Schiffer, a világ­szép topmodell sem hibát­lan, a lába bizony nem re­mekmű. A telt hölgyek sem egyformán gömbölyűek. Meglepően sok változatban fordulnak elő. • Teltkarcsú, azaz homok­óra típus: A testsúly arányo­san elosztott, a kebel és a csípő kellemes domborula­tát karcsú derék köti össze. A legideálisabb forma, mert • Felemás: A kettészelt óri­ás tipikus esete: alul széles, felül keskeny. Kissé elraj­zolt, nehéz hozzáöltözni. Deréktól felfelé ugyanis e­­léggé a normál méret, míg lefelé legalább egy számmal nagyobb kell(ene). • Dundi vagy molett: Kerek, akár a cipó és hegyes, mint a töltött galamb. Éretten asz­­szonyos változatában szeret­nek hozzábújni a férfiak. • Tonna Dorm, vagyis duny­­ha-kövér. Széle-hossza egy­forma, a háj dunyhaként ve­szi körül. Ennyi súly már ká­ros lehet az egészségre, tehát érdemes kideríteni a kóros elhízás okát. Csakis ennek ismeretében javasolt a fogyókúra. • Júnói termet: Azokra mond­juk, akik magasak, és ehhez mérten teltek. Arányosan. A magas nők egyébként kicsit meghízva is mutatósabbak, mint a kistermetűek. • XXL - vagyis Extra Large: Monumentális méret. Legne­hezebb párt találni hozzá, mivel a hasonló nagyságú fér­fiak nőben nem rajonganak a hozzájuk hasonlókért. Az öltözködés annál egyszerűbb: minden hordható, ami XXL- es. Hogy ilyen alig létezik? Na, ezt nevezik pechnek. Merénylet a szépség ellen (1.): Alvás sminkben Ne legyünk lusták: bár­milyen hosszú és fárasztó volt a nap, lefekvés elő­tt tisztítsuk meg az arcbőrün­ket. A festék eltörni a póru­sokat, megakadályozza a bőr lélegzését, tehát rán­­cosít, öregít. Mielőtt ágyba bújnánk, szedjük le a smin­ket arclemosóval. .

Next