Új Kelet, 2005. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

2005-02-24 / 8. szám

f­­ottál A Dunatáj tizenegy éve Szép napok járnak mostanság a Duna Televízió filmeseire. A Filmszemle nyitónapján a korábbi elnök, Sára Sándor vehette át a Magyar Mozgókép Mesterének járó elismerést. Elő­tte a Dunatáj Alapítvány két prominensét, dr. Buglya Sándort és Szederkényi Miklóst díjazták. A Dunatáj alapítója Csokonai Vitéz Mihály­, az idén 1­1 éves filmműhely gyártásvezető­je Ár­vai Jolán-díjas lett. Mindketten más és más okból érzik fontos­nak ezeket az elismeréseket. Bug­lya Sándor számára azért külö­nösen megtisztelő­ a Csokonai­­díj, mert 35 év munkáját - film­pedagógusi, operatő­r-rendező­i és produceri ténykedését egya­ránt - ismerték el vele, míg Sze­derkényi Miklóst a szűken vett szakma, egész pontosan a kolle­gák jutalmazták. Persze a két fil­mes abban a legmesszebbmenő­­kig egyetért, hogy a Dunatáj a si­kerük kulcsa. Az alapítvány 1994 óta készít értékes, egyedi dokumentumfil­meket a Duna Televízióban. Az alkotások rendre sikerrel szere­pelnek a médiumban, de szak­mai fórumokon, filmszemléken és más csatornákon szintén meg­állják a helyüket. - Amúgy telje­sen önálló intézmény vagyunk, igaz, sok szállal kötő­dünk a Du­na Televízióhoz - mondja Bug­lya Sándor. - Ez a médium egy­fajta bázis, a legfontosabb felve­­vő­piacunk, másrészt pedig a szellemisége, világszemlélete is igen közel áll hozzánk. - Jobbá­ra a határon túli vidékek gond­jait, örömeit mutatjuk be, de az egyházi élet, az emberi sorskér­dések ugyancsak foglalkoztat­nak bennünket - fűzi hozzá Sze­derkényi Miklós. Rámutat, hogy az első­ perctő­l kezdve igyekez­nek segíteni, helyzetbe hozni a fiatal rendezőket, operatőröket. Gondozzák pályázataikat, szer­vezik a művek forgalmazását, és részt vesznek az ifjú szakem­berek továbbképzésében is. Tény, az elmúlt tíz év alatt a Dunatáj Alapítvány Magyarországon a szakma egyik legjelentősebb filmkészítő műhelyévé vált. Seregnyi a múltbéli siker. A Dunatáj nélkül egyebek mellett nem készült volna el Gyarmathy Lívia Lépcsők című munkája, Ember Judit A misszió, Mohi Sándor Olga filmje vagy éppen Zsigmond Dezsőé, az Aranykalyi­ba. De a közönségkedvenc, Kren­­csey Marianne portré - Buglya Sándor emlékezete szerint ez a mozi minimum ötször pergett le a Duna Televízióban - ugyan­csak kiváló referenciának mond­ható. Az alapító azonban figyel­meztet: ők sohasem révednek hosszasan a múltba, jelenleg húsz Dunatáj-filmet forgatnak. Persze a pénzért, a támogatá­sért minden esetben keményen meg kell harcolni. Szederkényi Miklós szerint ugyan a pályázat­­írásban verhetetlen a kolléga, mégis újra meg újra a nulláról indulnak. S a jelek szerint kitűnő hatásfokkal, minthogy 11 eszten­dő alatt nem kevesebb, mint 200 mű megszületéséhez járultak hozzá. Nem titkolják, hogy a Dunatáj Alapítvány főként az e­­lemző, értékhordozó filmeket támogatja. Olyan dramaturgiai műhely ez, amelyben a televí­ziók napi műsorgyártásában könnyen elkallódó témákat igényesen dolgozzák föl. Buglya Sándor fontosnak tartja jelezni: valaha a filmgyár, a volt MOVI romjain kezdtek „építkezni". És az elsők közt támogatták, segí­tették az akkoriban születő Duna Televíziót. Mára mindkét vállal­kozás nagyra nőtt. S a Dunatáj az aktuális filmszemlére nem keve­sebb, mint hét filmet hozott el, ami ismerve a magyar kultúra állapotát, sajátos finanszírozási rendszerét, csodaszámba megy. Szabó Zoltán Attila Sára Sándort nem a fény­képezés tette híressé, de az élete nagy részét film­kamerák mögött töltötte A Duna Televízió Rendkívüli sajtó­­közleménye Cselényi László, a Duna Televízió újon­nan megválasztott elnöke személyi vál­tozásokról döntött, mely szerint Belé­­nessy Csaba és Bor­­sány-Gyenes András alelnökök munkavi­szonya megszűnik, valamint Németh Ár­pádot, a Híradó fő­­szerkesztőjét felmen­ti beosztásából. Az elnök ezzel egy­­időben új alelnökö­­ket nevezett ki, Po­ros Géza és Pome­zanski György sze­mélyében. A Híradó új főszerkesztője Sza­­niszló Ferenc lett. A Duna Televízió há­rom új vezetője ne­ves televíziós szak­ember. (infó) Csíkszereda: Nem költözik a telekkönyvi hivatal Néhány héttel ezelőtt szárny­ra kapott a hír, hogy Csíksze­redában az évtizedek óta meg­szokott helyéről, az Igazságü­gyi Palotából, egy tömbház földszintjére költöztetik a telekkönyvi hivatalt. A megyeszékhelyen a volt Fejlesztési Bank Kossuth utcai ingatlana kormányadomány­ként került az ortodox püspök­ség tulajdonába, és ezt az in­gatlant vette volna bérbe a Megyei Földhivatal telekköny­­­­vi irattárnak. Traian Faur igaz­gató néhány hete kijelentette: a banknak kiképezett épület megfelelő a régi iratoknak, kü­lönben is a jövő kihívása az, hogy elektronikus hordozóra vigyenek át valamennyi telek­könyvi adatot. Mint utóbb ki­derült, az ingatlan bérleti díja megfizethetetlen a költségve­tési intézmény számára, így az marad az elfogadhatóbb áron bérelhető, állami vagyont ké­pező Igazságügyi Palotában. Traian Faur elmondta: további egy évre kötöttek szerződést az ingatlanra, addig megfelelő he­lyet kell, keressenek. A csíki te­lekkönyveket tehát idén a meg­szokott helyen lehet kikérni. (infó) Tblefon: 0266-364032 Motorola 6155 Stílus SOg Méreti 104x49x24 AhumulMen Lj~ion Csengd: poüfonifeus Mépmrmyöi mzínes 1M ăr mm m AfÁ4 U éúmé& Fotósarok / Fotó: Jánossy Aliz A M]p te

Next