Uj Kelet, 1920. március (3. évfolyam, 10-13. szám)
1920-03-04 / 10. szám
CLUJ (KOLOZSVAR), 5680. APAR 14 MÁRCIUS 4. 1920. 10. ÉVFOLYAM 10. SZ. Nemzeti kataszter Bukaresti lapok híradása szerint a kormány nemeti kataszterek összeállításán dolgozik, ahol pontosan meg fogják állapítani a Romániában élő különböző nemzetiségek számaramát. E kataszterek felállítása a kisebbségi jogok gyakorlati megvalósítása tekintetében bír nagy jelentőséggel, mert becsületes proporcionalizmus egy olyan etnográfiai viszonyokkal rendelkező államban, mint Románia csakis a nemzeti kataszterek útján érhető el. Úgy értesülünk, hogy a legközelebbi választásokat már e szisztéma szerint fogják megejteni. A lapok hetekkel ezelőt közölték a hírt, hogy a kamara választójogi bizottsága az új választójogi javaslatot tárgyalja mely — állítólag — teljesen Averescu tábornok sterenciói szerint készült és a proporcionalizmus elvén épül fel. A nemzeti kataszterek felfektetéséről szóló hít minden bizonnyal kapcsolatban van ezzel a kérdéssel. Mi a legnagyobb megnyugvást jól értesülünk a nemzeti kataszterek tervéről és bizonyos mértékig a mi munkánk eredményét is látjuk benne. Köztudomású, hogy egész Erdélyben az „Új Kelet" hirdette először a katasz- t terek felállításának szükségességét. Már több mint egy év**, mi- j kor még nagyon keveren ismer- t ték fel e kérdés jelentőségét, mi voltunk azok, akik küz döt tünk a nemzeti katasztereken alapuló pro- ■ porcionalizmusért Nem ismerjük a most készülő törvénytere vezetet, de egészen természetesnek tartjuk, hogy a készülő javaslat a zsidó nemzetiséget is külön kataszterbe veszi fel, annál is inkább, mert teljesen lehetetlennek tartjuk, hogy a zsidókat a román nemzetiségekhez számítnak, mert ennek ellene mond minden reális tény. Erőszakos és a békeszerződés szellemével ellentétben levő álláspont esetén legfeljebb azt mondhatná a kormány, hogy az erdélyi zsidókat a magyar, a bukó- ’ vidstil át anémet, a dészarbiai zsidókat peedig az orosz nemzet-ség kataszterébe veszi fel. Ennek az eshetőségnek bekövetkezése- ‘ bér azonban *— ismerve a kor- ‘ mány felfogását — nem hitünk, '■ De a legfőbb ok, mely a r '146- Ságnak külön nemzeti kataszterbe sorolást mehett szól, az, hogy a 1 Z‘; i / ’' nvleg külön nemzetiség, : csjátorségai és elej ven n* ’ mata révén. A törvény te i onyára j'l meg ! igyik i ti 1 Ini ez.ie a momenn ifk és a számbsn második helyen al:ó zsidó n..m. ki égnek a jogok adásánál biztosit «fogjak az őt megilleő hely . Ezt diktálja a politikai bölcseg is, nemcsak a békeszerződés. A nemzeti klaszterek öszzeállításánál két szempontra kell különfsebb figyelmet fordítani. A kataszter alapjául szolgáló statisztikának pontosnak és elfogulatlannak kell lennie, mert különben illuzóriussá válik az egész intézmény. A kataszter felfektetése épen azt a célt szolgálja, hogy egyik nemzetiségnek se lehessen megcsorbulni jogait és hogy zsinórmértékeit szolgáljon arra, milyen mértékben képviseltetheti magát mindeg nemzetiség az országos és helyi jogalkotó és végrehajtó közjogi testületekben, milyen igényeket támaszthat az állami jövedelmekben való részesülést il etően. Egyszóval a kataszter lelke a pontosság. Pontos statisztikát csakis ujabb népszánálás utján nyerhetünk, melyben közreműködnek az asms érdekeit nemzet.'égek. A legcA'*sztrübb és legb 'U.s*bo mód volna, ha az alia a teljes ellenérvek mellett a nemetiségek maguk számlálnák meg tagjaikat. Ebben az esetben nem indulnitea elő az, ami a régi Magyarországon minden EGYES SZÁMÁRA 2 KORONA MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN