Uj Kelet, 1920. április (3. évfolyam, 14-17. szám)

1920-04-01 / 14. szám

CLUJ (KOLOZSVÁR), 5680. NIZAN 13. APRIUS 1. 1920. III. ÉVFOLYAM 14. SZ. Uj küzdelmek előtt Amidőn a népi öntudatra éb-­­­redt erdélyi zsidóság kibontotta a nemzeti lét zászlóját, azzal az elszántsággal lépett a cse­lekvés terére, hogy törekvései­­­nek megvalósítása érdekében az első ado­tt alkalommal a po­litika küzdő porondjára lép és céljait minden rendelkezésére álló alkotmányos eszközzel ki fogja küzdeni. Az eltelt másfél esztendő óta azonban zászlótartó karunkat bármily tettrekész és cselek­vésre vágyó volt is — egy ki­vételes állapot ezer nehézsége tartja lebilincselve. Az okok közismertek.­­ A külpolitikai helyzet egyfelől, az ostromálla­pot, a sajtónak és a gyüleke­zési szabadságnak ebből folyó megszorításai másfelől teljes po­litikai tétlenségre kárhoztatták a zsidóságot. Ez a béna alkotmányosság röviddel az első parlament ösz­­szeülése után meg is szülte a reakciót: a kamarát váratlanul feloszlatták, mielőtt még fel­adata teljesítéséhez hozzálát­hatott volna. Tárgyilagosan meg kell állap tutanunk, hogy erre a felosz­­atásra ez a parlament már fo­gantatása pillanatában rászol­gált. Az alkotmányos szerv, mely nem a szabadság levegő­jében és nem az alkotmányos küzdelem teljes szabadsága mellett születik, az a szerv nem életképes és hivatását sohasem teljesítheti.­ Ha Nagy-Románia második parlamentje nem akar ugyan­erre a sorsra jutni, ha az intéző körök azt óhajtják, hogy az állami konszolidáció munkája meginduljon, ha súlyt helyeznek arra, hogy az itt élő nemzeti­ségi kisebbségek ne csak a for­mai jog szerint — a határok eltolódása folytán — de a szó igaz értelmében is e haza pol­gárainak vallják magukat és hogy polgári jogaik gyakorlásával az állami élet normális menetének előfeltételeit megadják: meg kell teremteni az akciószabad­ság lehetőségét, el kell oszlatni az ostromállapot fojtó levegő­jét, le kell vennie a sajtóról a cenzúra bilincseit, biztosítania kell a gyülekezés szabadságát és meg kell szüntetni azokat a titkos és nyílt különbségeket, amelyeket ma még a gyakor­latban a jogegyenlőség rovására polgár és polgár között tesznek. Igen. Teljes mozgási szabad­ság, a katonai ostromállapot és a cenzúra teljes megszüntetése, a gyülekezés szabadságának biztosítása, a jogegyenlőségnek a gyakorlatban való őszinte keresztülvitele, a közismert ki­váltságok őszinte megszüntetése az az első lépés, melyet a pro­duktív alkotmányos élet elő­feltételeként meg kell tenni. Ezek nélkül minden parlament, nemcsak a második, de a har­madik, meg a tizedik is, ma­gában hordja a munkaképte­lenség és a feloszlás romboló bacillusát. A zsidó nép teljesen tájé­kozatlan ma még atekintetben, hogy a kormánynak mik erészt a szándékai. Peszachi ünnepi számunk­ára 5 korona.

Next