Uj Kelet, 1921. április (4. évfolyam, 71-93. szám)

1921-04-08 / 76. szám

Bl­ (Kolosnár) 5681 verdar 59 Péntek 921 április 8 . Bukarest vagy Kolozsvár? Eldöntötték o hát már a súlyos dilemmát, hogy Bukareste vagy Kolozsvár? Megoldot­ták­­ végre az államtitkárságok gordiusi cso­móját azzal, hogy egy nagy papírvágó-késsel levágták a régi címét és most ne­m államtit­kárságok többé ezek a reszortok, hanem direk­tóriumok. Rendben van e m­ár minden ezzel, ittmaradnak-e véglegesen a direktóriumokká vedlett államtitkárságok és rendben van-e, ha az államtitkárt máról holnapra iga­gat­óvá deg­radálták. A mi szemünkben Dara fontos a cím, ez csak formásig. A fontos maga a lényeg, az, hogy a reszortok tényleg ittmaradnak. Az igazgató sem lesz kisebb ember köttünk, mint volt az államtitkár, megbecsü­ljük, ha érti a szakmáját és becsülettel látja el a közönség ezer ügyét baját, megbíráljuk, ha nem így lesz. Hogy ezt az egész Ügyet nem fogadjuk valami kitörő lelkesedéssel, a huza­vona­sz oka, ami­vel a kérdést elsekélyesítették és a kételkedés, amelyre bennünket a dolgok alapos ismerete kényszerít. Mi nem va­gyünk az egységesítés ellenségei Mindamellett a reszortoknak Kolozs­váron maradását óhajtjuk, sőt követeljük. Ezt a mostani elintézést azonban kizárólag Tanasescu belügyi államtitkár, ma már belügyi igazgató személyes sikerének tekintjük, ami azt gyar­it­­tatja velünk, hogy az egész ügy nem végleges, hogy most Tanasescunak siker­ült a döntést Kolozsvár javára kierőszakolni, ugyanígy sike­rülhet holnap, ha a probléma újra felvetődik és legyünk nyugodtak, felvetődd, úgy csopor­tosítani a politikai és gazdasági érveket hogy azok a legfeltétlenebbüül Bukarest j vára érvé ■yesitsék fölényüket. Az olyan fontos és életbevágó problé­maá­nál, mint amint ezeknek a reszortoknak a székhelykérdése, nem fontoskodás nem haj­száhasogatás, nem fölösleges vérutazás, ha a holnapra nézve egy egy ilyen szkeptikus eset­leget mondunk. Mégis meglehet, hogy holnap másként gondolkodnak Bukarestben, mi tehát szükségesnek tartjuk már most leszögezni az álláspontunkat és megmondani az ügyben való véleményünket. Újra hangsúlyozzuk, hogy az egységek­tént óhajtjuk, hitei vagyunk az egy kormány­rendszernek, az egy adminisztrációnak, minden állampolgár, bárhol lakik is, egyen­jogú tagja enn­k az egységnek. Mi zsidók, akik a nemzeti kisebbség fogalomkörében épít­jük a magunk jövőjét, dolgozunk a magunk és az állam konszolidációján annál is inkább az egységesítés alapján állunk, mert M.Szen és itt Erdélyben kívánjuk az egységet aromániá­­ban lakó testvéreinkkel is. Meg is fogjuk te­remteni. Mindez azonban nem akadálya ann­­aak, hogy mi az erdélyi ügyek s igy az er­délyi zsidók kérdéseit néha elkülön­ítsük és elkülönítve lássuk az óromániai ügyektől. Mi az államtitkárságok dolgában is tűzön vizen keresztül, Kolozsvár mellett tartottunk, nem kicsinyes f lokálpatriotizm­usból, de mert az egész ország szempontjából csak így véltük helyesnek és megoldhatónak a dolgokat. Kétségtelen, h­gy lennie kell egy cen­trumnak, mint ami ma Bukarest lenni­e kell ennek a központnak mind politikai, mind gaz­dasági szempontokból. Az eszményi ad­­at valóban az lenne, ha ebbő az egyetlen köz­pontból tudj­ák ellátni az egész országot, az ország minden közügyét és rövide­n egyes ember ügyeit bajait. De két na­gy akadálya van annak, hogy Bukarest csakugyan ezzé legyen, eszményi közpon­tá. Az egyik az, hogy csa­k névlegesen központ, a valóságban nem az, ha a régi Romániában volt is vaumé gest központi fekvése, a megnagyobbo­dott biro­dalom a szelekre tolta s egy egy távoli or­szágrész számára egészen félreesik és csak­nem megközelíthetetlen. A másik nagy baj, amely vö­tvképen az elsőből is leszármaztat­­ható, a közlakotás­i eszközök nagy szegény­ségében rejlik Hogyan gondolják, vagy gon­dozik egy pillanatig is ezt a bukaresti cen­­tralizációt olyan leromlott és drága utazási viszonyok k­özött, mit am­ilyenek Romániában vannak, olyan esetei­­ben, ammikor péld­ul Szat­­már vagy Marmaros, vagy Erdélynek bárm­ely szélső vármegyéje instál, ké­menyez, beadvá­­nyoz, állt, igyekszik ezt vagy azt a hivatalos vagy magánügyet elint­eni Napokba telik, amíg az ügyfél k­utazik, eljár, kisürget, je­­lentektuli a nehányezer rel s ügyek többet emé-.­ztenek költségekben, mint amennyit ked­vező elintézés esetén hozhatnak. Észszerű fi­llogéssal olyan országban, ahol a dolgok gyors­ tárán, a munka és a termelés fokozásán gondolkodnak, erre a bu­karesti áthelyezésre sohase sg sietett volna gondolni. Vagy ha nem is soha, addig semmiesetre-, ad­ig a konszolidációs folyamat le rem zárult, amíg minden nem a maga jól­­lefes­tetett vágányain gördül gyorsvonatnyi re­be­jséggel, mint valaha békében. Ha másé visszatér az idő, hogy egy ötvenbanis távirat, amit délelőtt feladnak Márm­arosszigeten, dél­ben, de legkésőbb'' dautan ott van Bukarest­ben s a tíz banis bélyeggel portázott levél másnap film-radiatarlam­­­on van, ahova ki­­mér­ték­, ha egy ilyen táviratnak vagy levélnek meglesz a régi tekintélye az illető hivatalok­ban s a beadott vagy megsü­rgetett ügyet ugyanolyan gyorsan, pontosan és előzékenyen intézik el, mint hogyha deputácó jelenne meg a mi­­szternél, vagy mintha az a Pél sze­mélyesen jelenik meg a referensnél, hogy a dolgát kel­ő nyomatékkal kisürrgesse, vagy elintézhesse, ha majd ez az eszményi állapot újra itt lesz, ám nem bánjuk, vigyék innen ezeket a direktóriummá keresztelt államtitkár­­ságokat, vigyék Bukarestbe, vihetik akár Brai­­lilt, egészen mindegy, nekünk nem hivatalok kellenek, nekünk az kell, hogy ennek az államnak a polgárait ne létassák futtassák egyik hivatalból a másikba, ne zaklassák és ne húzzák halasszák az ügyeiket, intézzék el egy­ költőre,­­hogy rmhessenek a dolguk után. a görögök válságos — Az új kelet mdÁs-tértUAl -London ápr. 6. A sévresi béke revízió a, amelyhez francia és olasz nyomásra járult hozzá Anglia, a következ­őiányokból ítélve, nem s­erült. A szövet eg^Mk St^ak félmunkát vé­gez'e’', mert nem tudtak békét teremteni a görögök és a törökök között. A görög kormány, amely kezdettől fogva ellenezte a sovieti béke revízióját, Kisázsiában levő csap­­aival offen­­zívát indított a török front ellen. A legutolsó g­örög jelentések a déli front­ról előnyomulást jelentenek, ugyanakkor azon­ban bemérik a görögök az északi fronton el­rendelt visszaborulást. A hátráló görög had­sereg Brossa­n­ögé vonul vissza. A frontról érkező hírek szerint a görögök helyzete itt igen kri­ikun A görög c­sapatok oly­ súlyos vere­séget szenvedtek, hogy ellentámadásra mind­addig nem is gondolhatnak, am­íg nem kapnak erősítéseket. Konstantin király lapja igyekezik meg­nyugtatni a közvéleményt. A görög sajtó ál­ap­lában a franciákat okolja a szenvedett veresé­gekért. Azzal vádolják a francia kormányt, helyzete Kisázsiában hogy alkalmat adott arra, hogy a törökök Briusa irányiban koncentrálhassák csapataikat. •4 .Le Tompe­ szerint az antantnak ér­deke, hogy a görög-török konfliktusba beavat­kozzon. Erre m­eg is van a hajlandóság a szövetségesekben, ha a görög kormánytól fel­szólítást kapnak rá. Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy az antant Görögország menté­sére siet, ha a görög kormány közbelépést kíván, ami egyenlő a vereség beismerésével. A legújabb táviratok a kisázsiai esemé­nyekről a harctérről érkezett jelentések szerint az északi görög hadsereg igen súlyos vereséget szenvedett és feloszlóban van. A 4-iki hivatalos jelentés is beismeri az északi szárnyon szen­vedett vereséget és közli, hogy a görög csa­patok visszavonulnak arra a vonalra, ahonnan offenzívájuk elindult. Az ellenség nem üldözi a görög csapatokat. Paris, ápr. 7. (MTI) A .Le Temps azt hiszi, hogy a török-görög ellenségeskedések rövidesen végetérnek, miután a görög kormány most már valószínüleg nem fog elzárkózni az antant intervenciója elől. Millerand meglátogatja Lengyelországot Varsó, április 6. (Damian.) Millerand, francia köztársasági elnök valószínűleg legközelebb Lengyelországba érkezik. Ha ez a hit igaznak bizonyát, a francia kül­politikának fontos demostrációját jelenti a francia-lengyel szövetség mellett. Az angol-japán szövetség London, ápp. 6. Az utóbbi időben hírek terjedtek el arról, hogy Anglia új szövetséget kötött Japánnal. A­­Reuter távirati ügynöksége ezt a hírt megcáfolja. A szö­ntség megújításá­nak kérdezőt egyik kormány sem vetettee még fel. A világ­forgalom újjá­szervezése Barcelona, ápr. 6. A népszövetség által összehívott közlekedési konteren­cia a vas­uti közlekedés nemzetközi szabályozására több ha­tározatot hozott A ko­merei­cian résztvevő or­s­ágok megbízottai elismerték, hogy olyan in­tézkedéseket kel hozni, amik a nemzetközi aluszállítást megkönnyítik Megfelelő intézke­­kedések fognak történni az utazás és a cso­m­agszállítás m­egkön­nyítésére is A hajóközle­­kedés nemzetközi szabályozására külön bizott­ságot küldtek ki. Tanulmányozzák Ausztria helyzetét Kopenhága ápr. 6. (Damian.) A szövet­ségesek gazdasági tanácsa Glüichstadt bankárt bízta m­e, hogy tanul­mányozza­ Ausztria gaz­dasági helyzetét. A Duna-konferencia Paris, április 7. (Román Távirati Iroda.) A Duna konferencia tegnap újból összeült. Mi­vel a bizottság tagjai közül többen még nem ér­keztek vissza a barcelonai közlekedésügyi kon­gresszusról, az ülést elhalasztották 8 ra. Ekkor fogják tárgyalni a nemzetközi konvenciókra vo­natkozó javaslatot. Letartóztatták a magyar­országi osztrák légió elnökét Bécs, ápr. 7. A bécsi rendőrs­ég rendele­tére letartóztatták Schweriner őrnagyot, az úgynevezett magyarországi légió elnökét,­­ aki­nek valódi neve Schilbe Imre. A magyaror­szági osztré­i­to székhelye előbb P­­laz­g-or­­szeg n volt , jelenleg Csóto­n van. A letartóz­tatottat sz­ég­értővel vadulják, melyért a bécsi országos büntető bíróság előtt kell fe­lelnie. A magyarországi osztrák légió Horthyék s­zo­galatában áll és fenyegető magatartást ta­núsított az­ osztrák köztársaság ellen.

Next