Uj Kelet, 1921. október (4. évfolyam, 218-238. szám)

1921-10-01 / 218. szám

i­ff & DU] Tűz Pinskben Wilson tizennégy pontja forma szerint megbukhatott: ez a bukás csak az emberi koncepciónak szólt Ami azonban ebben a koncepcióban, a természet örök isteni igazsá­gait ismerte meg és érintette, az minden for­mai bukás ellenére is, mint az európai em­beriség új életútja és magára találása élő tör­­­ténelemmé vált. Ilyen, többek között a wilsoni alapelvek egyik legsark­alatosabb tétele, a nem­zetek önrendelkezési joga. Ebben a pontban a wilsoni ko­ncepció találkozott a természet tör­vényeivel és nem a nagyhatalmak politikája, n­em emberi, diplomáciai mesterkedés, hanem a háborús­­­­saeomlásban talajt nyert termé­­szeti törvény az, mely Európának mai, nemzeti államokra tagozott képét és az európai nem­­zeti államokat, megszülte. Ami a politikát, a dip­omácia beavatkozását, egyszóval az emberi segítséget illeti, arról a jövendők történetírója meg fogja állapítani, hogy tudatlanul bár, de inkább akadályozta, tévútra vezetne a természet, erőit a nemzeti államok kialakításában. Mert a véges emberi gondolkodás le­küzdhetetlen velejárója a sematizálás, a skatu­lyázás. Nagy megértéi kimondották, vagy ta­­lán így helyesebb: fölismerték a fejlődés, a nemzeti differenciálódás természeti törvényét és emberi törvénnyé deklarálták. A politika, a diplomácia aztán megkezdette a felismert ter­­mészeti törvénynek kárhozatos skatulyázását, úgy ahogy azt pillanatnyi érdekei megkívánták. Az élő nemzetek nemzeti államba való tömö­­rülésének természeti fenom­énja mellett meg­kezdődött az emberi beavatkozás és mesterke­dés is: rég meghalt nemzeteket galvanizáltak életre csak azért, mert a hatalmi érdekek így kívánták. De szögezzük le mindjárt azt a m­eg­­határozást is, hogy etnikai szempontból min­den nemzet csak addig nevezhető élő nemzetnek, amíg nemzeti tömörségében külön és produktív értéket­ képvisel az emberiség együttesé­ben .­thikai szempontból az ilyen nem­­zet élő nemzet még akkor is ha egyébként minden nemzeti attribu­tumát: föld, nyelv, állam, — elve­­­szítette — és megilleti őt a magávval való sza­bad rendelkezés jogi, az önálló állami élet. A maga érdekében és az egész emberiség ér­­dekében. És fordítva: etnikai szempontból halott nemzet az és jogosulatlan a szabadon rendelkezésre az a népcsoport, mely semmi­féle produktív értéket neki képvisel az embe­riség számán. Még ha a nemzeti attribútumai meg is vannak. Az ausztráliai emberevök, még ha százszor is egy tömegben, nemzeti szokások gyakorlatában élnek és ktívn élő nyelvük van, nem jogosultak a külön, önálló állam­i életre. Az egész emberiség érdekében. És hogyha egy ilyen népcsoportot, mely nemcsak, hogy pro­­duk­tív erőt nem képvisel az emberiség együt­­tesében, de egyébként is, állami életet már régen nem él, az önrendelkezés és új állami­ság jogával ruházzunk föl — etnikai és prak­­tikus szempontból ez nem egyéb, mint halott­nak veszedelmes életregi k­ranikálása. És ezt tette hatalmi érdekből az európai diplomácia. Amióta Lengyarország nemzeti önátósá­­gát visszakapta, ügyetlen életmegnyilvánuláa a kalandorpuccsok és vérfürdők rendezésében me­­rült ki. Belső politikája és társadalmi törekvé­­sei Euuró­pa legemberirtóbb életmegnyilvánulása. Ezek az emberirtó ösztönök eddig, idegen ve­­zetés nyomása alatt elfojtva főttek a lengyel néplélekben. Most, ,önrendelkezési jogot nyelve, valóságos elemi erővel törnek ki és az önáló államiság minden hatalmi eszköze áll rendel­­kezésükre•­­ Csak egy jellemző tényt 07. ilusztrálásra. A bragyel nép mindig antiszemita ▼olt. De k étszakí­tottságában, orosz, osztrák és német omlom alatt, ez az antiszemita ösztön alig­­«IV tudott forradalmi tettekben m megnyilvá­­nulni. Amióta azonban Lengyeország önálló állami életet él, a pogromok, a zsidógyilkolá­sok valóságos pokla lett a lengy­e föld. Ez az ajándék állami szuverenitás, galvanikus erőt és segítő eszközöket ad ki ennek az erkölcsi­­­leg régen halott nép ö­sztöneinek. Ami eddig visszafojtva élt benne, most az álatosság segdő erejével tör ki belőle. Hetekkel ezelőtt Lengyelország egyik városa Pinsk, porrá égett. És mindenek előtt porrá égtek a város zsidó­negyedeinek egymásrazsúfolt faházai, Pinsk ötvenezer zsidó lakosa földönfutóvá lett. Ha a lengyel lapok, a lengyel közvéletvény kifejezői és irányítói, nyíltan, a zsidó népet­ vádolják a gyújtogatással. A folytatását sejtjük. Volt már részünk benne a régi Magyarországon. Mikor először csak a lapok írtak vadáslati dolgokat Solymári Eszterről és egyszerre csak ott állot­­tank, hogy az álbm­ügyész, az állami szuvere­­nitás minden fegyverével felfegyverkezve, nyíl­tan hirdette a vérvádat. Nem fog meglepni bennünket, ha legközelebb már arról kapunk hírt, hogy a pinski zsidókat a város felgyúj­­tása miatt fölháborodott lengyel nép és katona­ság lemészárolta. . A nemzeti államok kiaktkítsása­ terrae- 8­eti törvény teljesülése volt. Emberei politika életre galvanizált halott nemzeteket. De a gal­­vanizált halott csak addig tud rugdalózni, amíg a galvanikus erő­ hat. És a sokat han­­gozt­atott revíziónak, nem kicsinyes határki­igazítások lesznek a feladata, hanem az, hogy aki halott, azt véglegesen halottnak deklarálja. És ha emberi politika ezt nem akarja belátni, a természet törvényei erősebbek minden diplomáciánál : a természet fogja végre­hajtani.­ ­ M sram KSDxr• pch&otscii® emfumf I « www wup «rwwwwv wwwwwwwwwwwwwwwwww ww«׳ ww wwwwwwwwwa■ BeiMf­d nem tudja a vállalt kötelezetts­égeket teljesíteni Ausztria megint Németországhoz akar csatlakozni —­­ Újabb fegyveres összeütközések az osztrák határon — As Új Kelet tudósítójától — 5&s, sznpt 30. A nyugatmagyarországi kérdésben Benes és Bánffy roasshaggi talál­kozása után sem alakult ki a helyzet tiszta képe. Benes és Bánffy minden kérdésben megegyezett, a nagykövetek tanács pedig úgy határozott, hogy nincs kifogás­ az osztrákok és magyarok közvetlen ki­egyezése ellen, ha Ausztria­­ elfogadja a közvetítési aján­­latot. Az egyetlen feltétel az, hogy Magyarország a kon­­ferencia legutóbbi jegyzéké­ben megállapított határidőn belü­l teljesen ürítse ki Ny­u­­gat-Magyarországot. A két eredmény a magyar kormány győzelmét jelenti, a megy­egyezések és eredmények ha­­tása״ alatt azonban a magyar királypártiak és főleg Friedrichék most már vérszemet kaptak és hallani sem akarnak a nagykövetek taná­­csá­nak határozatában foglalt három vármegye azonnali kiürítéséről. A megegyezésnél־ pedig épen ez az első föltétele ab Bánffy ezt köte­­lezőleg vállalta is. A Reuter-ügynökség­ közlése szerint a magyar kormány teljesíteni szándékozik a szö­­vetségesek követelését, Nyugatmagyarország kiürítését. A területek ennek ellenére továbbra is a felkelők kezén maradtak. A szövetségesek követelik a magyar kormánytól, hogy Nyugat­­magyarországot fegyveresen tisztítsa meg. Az erre vonatkozó erélyeshangú jegyzék már útban van Budapestre. Kérdéses azonban, hogy a magyar kormánynak lesz-e elég ereje arra, hogy Nyugatr Magyarországot a felkelők akarata ellenére kiürítse. Budapestről már is azt jelen­tik, hogy a *Bethlen-korm­ány helyzet© vajból megingott, mert nem tudja a Bánffy által vállalt kötelezettsége­ke­t teljesíteni. Vasvármegye kiürítésére egyáltalán nem lehet számítani, mert a királypárti Stájerországgal hat , és a magyar felkelésnek épen Vas me­gye a központja. A nagykövetek tanácsának szerdai hatá­rozata mindenfelé nagy feltűnést keltett, mert az kétségtelenül rést ütött a trianoni békeszer­­ződés sérthetetlenségé­n. Ennek következményei Ausztriában már erősen éreztetik halásukat. A ,Neue Fraue Presse* jelentése szerint a Grácban megtartott nagygyűlésen dr. Haatke birodalmi képviselő kijelentette, hogy a saint­­germaini békeszerződés illuzóriussá válik, fia Magyarország megszegi a trianoni szerződést azzal, hogy Nyugatmagyarországot nem adja át Ausztriának. A nagyném­et párt követeli az antanttól a trianoni szer­­ződés azonnal végrehajtását, ellenkező esetben az osztrá­kok a Németországhoz való csatlakozást nyomban napi­rendre tűzik. Bécsben különben, ahol a nagy állam­kölcsön meghiúsulása miatt amúgy is nyomott a hangulat, a nyugtalanság egyre növekszik. A diplomáciai tárgyalások ellenére a határon a fegyveres összeütközések és katonai inciden­sek napirenden vannak. Az­­ Uhr Abendblatt szerint Kismartonba négyszáz felkelő vonult be fegyverrel és tölténytáskával. Nagyobb 100 vassági és tüzérségi alakulatok közeledését is észlelték. A felkelők a brucki szénbányákat akarják hatalmukba keríteni. Tegnap Murgau mellett járőrharcok voltak,­ mely alkalommal több felkelőt elfogtak, közülük kettőt agyon­lőttek. A Mittagszeitung újabb betöréstől tart és tarthatatlannak mondja a burgenlandi állapo­tokat. Nyugatm­agyarország egy új Macedónia, ahol az egyetlen számbavehető tényező a sza­­badcsapatok. Prágai politikai körökben az a felfogás alakult ki, hogy a nyugatmagyarországi ese­­mények csak azért fejlődtek oda, ahol ma állanak, mert a nagyantant féltékenységgel nézte a kisantant egyre nagyobb térhódítását Középeuróp­ában.

Next