Uj Kelet, 1921. október (4. évfolyam, 218-238. szám)

1921-10-26 / 234. szám

/ Habsburg Károly útja Budapest felé fig־־־ «zoksz'ivu megy@r hivataros távlét nyomán vasárnapi számunkon megírtuk, hogy Habsburg Károly JoUwfe­ rw* pénteken délután v*ratlanul Sopronba érkezett. A kettős ünnep miatt lapunk kedden reggel nem jelent meg, így összefoglalva itt közösük a vásárna­pi és hétfői nap eseményeit. Habsburg Károly október 22-én írásban bejelentette a svájci szövetségi énncsnak, hogy magyar hívei­­visszahívták Magyarországba. Be­ns várta a szövetségtanács válaszát, egy m­a­­gántársaság repülőgépén Zitával és három ki­­sérővel elhagyta Svájcot Sopronban az Ot­­tenburg-különítenény kaszárnyájába ment, ahol H­uevrifti, és a legénység letették a hűségeskü­t. Károlyt már várták hírei, többek között Ras­kováky István és Bmureky Ödön, akikkel Ká­roly tanácskodásra vonult vissza. Ezen a ta­­n­ácskozáson kimondották, hogy Károly uralkodói jogaiba lépett Kinevezte a kormányát mini­sz­­terelnök Rakovszky István* lett, a kormány tagjai Beniiczky Ödön, Andrássy, Ipponyi, Szterényi, Gr­át J., báró I *Kar és Payer Károly. Sopronból Győrig Sopron illomárcán öt vonatot állítottak össze, a király, a kormány, az Ottenburg kü­­lönítmény és két osztrák csendőr,század Buda­pest fele indult. A vonat azo­­tbaton délelőtt érkezett Győrbe, ahonnan délután három óra­­kor f­olytattákk Útjukat Újkornak rom felé. A Bethlen-horrmány mihelyt értesült arról, hogy Habsburg Károly Sopronba érkezett és Budapest felé tart, megtette a szükséges in­­tézkedéseket. Budapest előtt a kormány ren­­deletére felszedték a vasúti síneket, azonkívül csapatokat küldtek a kiály vonatának és a királyba csapatok előrenyomulásainak feltartóz­­tatásáhhoz. A magyar kormány ,ugyanis tudatá­ban­ van annak, hogy a húsvéti puccs megis­­métlése újból a legalkalmatl­­abb pillanatban történt. Mins­ztertanácsot tartottak, amelynek határozatairól telefonon értesítették a kirá­l­­y kézetében levő Rakovszkyt. Statárium Budapesten és környékén A minisztertanács befejezése után Horthy kormányzó hadiparancsot adott ki, amelyben a­ csapatokat figyelmezteti ♦büségesküjükre, amelyet nek­i lettek. A kormányzó Nagy Pál tábornokot teljhatalmú katonai paranerinoknak ütközet Biatorbágynál A gya­og.-sági tűzharc órákig tartott, míg beavatkozott a harcba Budapestről kiküldött tüzérség is. Az Ostenburg-csapatok páncél­­vonatának mozdonyát találta a tüzérség első lövése. Délelőtt tíz óráig tartott a puska- és gépfegyvertü­zelés. A harc Ostenburgék vere­­ségével végződött. Ostenburgék kénytelenek voltak tíz kilm­étert visszavonulni, a kormány­csapatok állandó tüzelése közben. Ottenburg ekkor fegyverszünetet kért, de délután kiújult t hétre. Rövid harc után a kormányc­sapatok megtörték Ostenburg ellentállását, akiket to­­vábbi visszavonulásra kényszerítették. Török­­bálintnál újból feláll­ottak Ostenburg csapatai és újra összeütköztek a nemzeti hadsereg csapataival. Károly csapatai több halottat és sok sebesültet veszítenek. A kormánycsapatok vesztesége jelentéktelen. Horthy Miklós Nagy Pal tabt­uiUvL** \4ta' ▼1׳־.״«‘WV*•*. w»­.............................nevezte ki, rábára adott a feladat, hogy a feladat, hogy a kor­mány akaratát érvényre juttassa és a királyha csapatok »״ én a­­ hadműveleteket vezesse. Ugyanekkor a budapesti cs­petavidéki törvény- 9*ek területére kihirdették a statáriumot. Ka­­tonaság **állotta meg a pályaudvarokat, a táv­iró- és telefookospontot és a középületeket. Ezalatt Károly vonata Újkomáromnál vesz­­tegelt. A magyar kormány Vas* József minisz­­tert küldte ki Károlyhoz Horthy Krásos üzene­­térél­t*» arra kérte, küüldje bizalmasát Buda­­pestre, hogy ott megyőzödjön a való helyzet­­ről Wess József azonban nem juthatott a király elé. A magyar kormánynak ez volt az első békekísérlet­e, amely azonban meghiúsult, mert a király környezete Vasa József minisztert nem engedte a király elé. A király és kísérete folytatni akarta útját, de Újkomáromnál, az ottani huszárezred felszedte a sineket. 08 S­teoburgék megkerülő mozdulattal visszavonu­­lása kényszerítették a csekélyebbazári hu­­szárokat, helyreállították a Székesfehérvár felé húzódó pályatestet, amelyen folytatták útjukat Budapest felé. Éjjel tizenegy órakor érkeztek Bicskére. Itt már a felkelőket a kormány csapatai várták. Az első ütközet Biatorbágy­­nál, Bicssa k­­elében történt meg a király csapatai és E .־ tiiy csapatai között. Ani­lyai Hfiaraa is 1*50 Ctet (Kfftossykr) 5652 tisri 31 •7QE1ns1n*1n1nKB7 — ———־־ י—י —~, ־“— ■■■■ ! ■■יוו 1 ■ ■111־■■—II■» !■■■III ■ I■■■ —1 וווו■! HI—!!■■U11U1JU Ujpfi összeomlott a magyar királykaland Foglyul ej­tették a királyi pAnt — RlSogMk Ji ndpA«?1 A 1 Rokovnxkyt és Orotz Gusztávot — Osten­­burg főbejött» meg At — Lerombolták az Est nyomdáját — A nagy és kisontaot állásfoglaláso~ nas 01 BKM taAMfcgttti — Miután a húsvéti kajahd esőte tiliőt 1 gon- i­dott, Habsburg­ Károly visazatért Svájcba és fokozott bnzgxkxnmal látott neki aj puccatw­­veinek. De a basar­dom még nem 2­épessér s Károlynak még a tanácsdói között se ▼ok egyetlen nagyobb koncepcióju em­ber. Berchtold is csak a habo­rs monarchia élén lehetett kan­­cellár, viss­za׳-ra.'«z«h­ azt, írni elveszett, eh ez nem ▼olt eléggé diploattta. Ugyanúgy Win­­disehgrosz herceg. Rakovszkyt, Apérányt, Be­­niczkyt is c.׳ ek a személyes bossza vezérel»•, ök mindent egyetlen hazárd-lapra tettek, hát­ha. Nem volt szerencséjük. Hiába hozta el Károly Zitát, hiába volt a nyugatm­agyarországi területenkívüli szervezkedés és csapatszerzve, mint most kiderült, inkább Károly 1.vel, mint Ausztria ellen, az ország és a nép nem­­­art lelkesedni a vesztett háború .Bab .burg.vert. Amikor az ,udvari* vonatot Győr­ és Komárom között megáil­­tották, abban a pillanatban már el is dőlt Habsburg­ Károly sorsa: nem, senki­­sincs mellette, csak néhány elégedetlen, né­hány felkelő,­néhány politikus, aki így próbált hatalomra jutni. Kétségtelen, hogy az orság a Horthy-uralomába is belecsömöl­ött, ez se kell, de csöbörből-vödörbe nem kívánkozott. Ezt a változom nem kíván­ta senki. Pedig te!­l­­kürtölték a s ttugot vele, hogy a magyar nép dinasztikus érselaan, hűséggel ragaszkodik ko­ronás királyán­ok a hogy különösen a paraszt­­ság várja nehezen a pillanatot, hogy vérét ont­hassa szeretett uralkodójáén. Nos, hol volt ez a legitimista nép? Hol a királypárti paraszt­ság? Hol voltak a Habsburgok rajongó hívei a tömegek könöl? Egy nagy­­hazugság־ ismét megbukott, figyelhet­éiserencsétlen közlegény hősi hidák­­ban Biatorbágy alatt, de nyilvan az utolsó kényuzeredni má­ttroniMSig volt az uttdeó Hu­baburger*. X vitéz Lehár­ea a rettent­­hetetten Oetenburg, aki annyi s­mkrt falt fel elevenen, idejében kereket oldott a otthagyta a csávában koronás mat. Ma, hogy Károly fogoly !A felelős korma­­nya Horthy luiainta­.an van, meg lenei, miapi­­tani, hogy ak.o az ox.uág fővuroea, a*e a hatalom. Budupo^t p־,aiK Horthy k^zauen volt. Tehát ne úgy piópaijU.t felfogni & dol^o., hogy a nép Horthy .ndleit nyilatkOzott .meg, nem, x tényleges hatalom Horthyé, tehát ő az, ak­i felfu­karekedett. Horthy győzött, s a ־»züreti királyság cantosebb végei o.% Hunt a húsvéti kaland. Károly, aki 1^׳ e»z vil*g elletté10101 0־­­tette x trónrajutást, erös szövetségennket álli­­tott Horthy a.dalára. A nagy antantot, a kis antantot, a remegő Bécset a az egész köztár­­sasági Ausztriát, mert kétségtelen, ha netán sikerül K*~‘c׳ ly pucc­ra, barau ilyen ideiglenes a győzelem, a mem­ochista la״ áth­ara^dzik Ausstriára és komoly bajokat okoz. A paraszti Magyar­ország taf­ia még elbírt vo­lna hat-hét Habsburg־ ural­mat, az ipari Ausztriának a végelgyentrülését hozta volna. Mao a kérdés, hogy mit­redményezett volna* a puccs esetűt^01׳* sikere. Beloakodást, a rend felbomlását, a/, ország újabb megpróbáltatásai és messterh­el­­tetését Bizonyos, hogy ettől riindenki fázott. Még azon az áron sem akarna senki, hogy végre Horthy­ra, Károly is eltakaldik 08 demokrata uralomra lesz kilátás. Magyarorszá­­gon félnek a változástól s még inkább a fel­fordulástól. Ujabb kekndjárvi Károly talán réjlete­­sen levonul­t történelem színpadáról, amely׳!« soha kemény karakter ma 0* ▼ott, m*n csak nem is tragikus elek. Inkább nevet*egas. Még a* », hogy ke antant, •lacsorbse a hfttáluiá■ Angik, a Bak­ria-.vriget­ekre internálja, inkább azok paródiája a száznyolc évvel ezelőtt tör­­tént hasonló esetnek. Szegény Károly, akivel most Napóleont jatszanafc! Hol van sx a napolaeci mnltj« V Hol van az ö esáznapos ural­kodása ax élből scamuscié* úté,*׳. ? Hol ▼annak a lelkes &xex«zrek, «kik a határtól a fővárosig diadaluttá tetzik az útját ? Még a Waterlooja i»*a komikus hangzású biatorbágynál történt. Az egyetlen nyeresége az ügyn­ak, hogy az Andrássyk, Rnpenyik, Wiscovschgrätzek és egyéb reakciós méregkeverő grófok, eltakarodnak a kü­zdőporondról Talán örökít). Horthy kényt®­­leu lesz a kunkat végkép leszerelni, kénytelen 1*0■ • liberális é« demokrata rétegeket a föl »*tar• enged«!, hívja Károly in önnek a reménye» boxt«, ezz­el csinált hangulatot maga raejtott. Horthynak túl kell tennie Károlyon. Sajnálta lehet, hogy a zsrdógyilkosok közül ***k­­atenburgék pusztultak fel« & bukó Hafellarggal. Ha Horthyt elbizakodottá teszi a »ke*־, ha újra fel óhajtja támasztani e kurzus fekete rémét, amely mintha tározóban lett ▼olna már a puccs előtt, ez esetben az ő napjai­t reg ▼annak számláira. A halott kunna majd rántja magával a halálba. A puccs meghiúsulta persze nemcsak Horthynak öröme, de Ausztriának is, amely megmenekült a monarchista izgalmaktól Örü­lniök kell az utód­államok népeinek is, akik az újabb bemasíro­­zás k­ellem­et­lens­égeitől íme m­egbű­neltettek. Igazán nem lett volna érdemes ▼erezni egy Habsburgért, fitég volt eddig. *

Next