Uj Kelet, 1921. november (4. évfolyam, 239-263. szám)

1921-11-01 / 239. szám

Chri (Kotefár) n‘82 tisrl SO Keren Hajieszod Ara pályaudvaron is *•so für Mme* “ 1 921 noTombsrl Kleiss Imre Kom­ánykatona volt a nemzeti hadsereg tizennegyedik gyalogezredében. Kiesett a bud­a­­örsi csatában. Abban a boldogságban része­sül,­­hogy a haza hősei között temetik, kesse­­rűt helyeztek koporsójára s a n­agy méltóságú kormányzó személyesen ment el a temetésére. De mindez semmi. A Nemzeti Múzeum gyász­pompás oszlopcsarnokában állították ravatalra a többi hősi halott között akik szegények nem voltak destruktívak. Kleiss Imre ״ kormány­­katona“ destruktív fajhoz tartozott. Főiskolai hallgató volt a numerusz kleuzuszban, sose hallották a nevét. Egyszerű zsidó katona le­hetett, egyszerű fekete koporsót kapott. A többiek ezöötször két. Ami végtére mindegy. Zsidónak kom­orabb valami a halál, neki fe­­kete koporsó jár ki. Ő volt a kilencedik hősi halott .Korr­ánykarima“ volt, mert ,király­­katona“ » volt a hősök között. Még csak annyit tudunk róla, hogy ravatalánál a pesti izraelita hitközség nevében Székely Ferenc beszélt. Na és még annyit: Kleiss Imre is részt vett abban a menetben, amelyet díszruhás lovasrendőrök nyitottak meg, s amelyet Sár­kány Pál tábornok térparancsnokkal az élén egy Kossárszázad és­­két gyalogos disenzázad követett. Nagy tisztesség ez egy egyszerű zsidó kormánykatonának, akinek mód adatott, hogy a Horthy és Károly között kitört kon­­fliktusbsa vérét onthat* 69 hőd halált hal­jon. Mi az, hát kezdenék már megbecsülni ezeket a zsidó husi halottak­it ! Mi nem egy és nem is száz szerény zsidóról tudunk, aki a kurzus Magyaroszágán hőz! halált halt a kurzus dicsőérgére. Egyiket se temették a Nemzeti Múzeumból, egyik is került be a diesszázado­s menetbe, mint passzív ünnepelje a gyásznak. Némelyik éjjel temetőbön, disz­­szónok nélkül, hitközség nélkül, némelyik egy­szerűen lefele úszott a Dun­án és maga ke­­reste meg a helyet, ah­ol a hatósági vizsgálat mint ismeretlen zsidó férfiat, jeltelen csa­­tocska alá elfödelja. Bezzeg Kleist­ Imre nem a szerencsétlen halot­ak közül vívó, de a szerencsés, mond­hatnánk boldoggá­­ való­­ halottak közül. Mint­hogy Károlyija« úgy tetszett, hogy népe már türelmetlenül* várja öt év családját s minthogy Horthy, aki megizlené a h«t«'cím­­t, nem akarta többé a jogként fitetni fölként urával, meg kel­lett halnia szegény Kleiss Imre ko­rmánykato­­nának és a többi nyolc baj­társnál­, akit ״ hősi halott“ néven tisztelnek és uuia kuencediknek, aki Ismereti« Katona névre hallgat. Bizony hallgat­ó 13, a nyolc ,hős“ ia, a ,’־ ormány• katona* fa....Hiszen fájlalni Mi vilamennyit, mélységesen lá,jialjuk 13 mi­den egyre ember hiába kiöl: 00 éi utált. De dok­ozatosan fájl­alnónk kell Kleiss Imre testvér­ünk halálát, mert efölött !­ajytsatliban gör.ijeszt a kérdőjel, hogy miért? Dub­o­nt dHcbraוזי pt־ e patrie mori — édes és dicső meghalni a hazáért, de vájjon édes és dicső-״ Zsidó közvitéznek meghalni a kurzusért, am­ly célul tűzte ki zsidók nyo­­lvorgatását, üldözését, öldöklését, gazdasági bojkottját, atfaneranz klauzaszát? Mi köze Kleiss Imrének a Horthy­-־ Károly afférhez? Miért kellett netd Prónay vezérlete alatt Os­­lenburg ellen indulnia ? Avagy rokonszenvebb neki az egyik zsidógyilkoló, mint a másik? Jobb e neki, ha Héjjas marad felül, az a Héjjas!, aki alig néhány hete, három zsidó tisztit statáriáusan kivégeztetett csak azért, mer­t nem akartak részt venni pogromon? Mi­étz­ neki az egészhez? Miért kellett rá­­lni-י-*׳' ro és a többi közvitáz­ataimra, hogy a zsidó ü­stököket cibáló Horthy-dinasztia meg­szabaduljon a Habsburg dinasztiától ? Its ha rábízták a Klsissokra, vájjon hálásak leszneke érte? Majd fel fogják hasz­nálni agitációnak. íme milyen liberális a karó­zna Magyarországon: zsidó katonák ontják érte a­zérőket. Mint ahogy nemegyszer elkér­kedtek vele, hogy a zsidók a tóra mellett adakoztak a nemzeti hadsereg céljaira. Sze­­gény megrémült zsidók, akiknek önszántukból kell adakozniok ! Egészen biztos, hogy hálá­sak lesznek. Egészen biztos. Feloldják a nu­­merusz klauzust, ó igen . . . Kleiss Im­re fő­iskolai hallgató helyére nem engednek más zsidó főiskolai hallgatót, szentségtörés lenne. Maradjon üresen. Nem in­finfe, várjon orvos tanhallgató volt-e ez a kormány katona, jogász vagy mérnök. Képzeljük el, hogy elsőéves medikus. Ezerkiencszeze tizennégyben összhat­száz orvostanhallgató közel hatszáz vett a zsidó a pesti egyetemen, ezerkilencszázhuszon­­egyben harminc. Huszonhat fiú és öt leány. Hiába pályáztak a legzseniálisabb zsidó fiúk, jeles érettek, kikergették őket az országból A bécsi, a prágai és a ber­ni egyetemek em­­berségéből folytathatják most tanulmányaikat. Az idegenek könyörületesebbek, mint maga a szeretett kurzus. Legyen csak bajban ez a ku­rzus, majd kézbesítik­ idejében a behívó­parancsot a külföldön tanuló Kleissoknak, akik sietve bevonulnak, mert a hazával szemben érzik a kötelességet. A kurzus megérdemli Magyarország mozgásit A szövetséges hatalmak jegyzéke — Károlyt Héjjasék meg akarták gyilkolni — Károly ragaszkodik a magyar trónhoz javaslatot terjesztett a brit kormány elé, amelyben felkéri, szólítsák fel a prágai és bel­grádi kormányt, a vitás kérdések békés elinté­zésére. A kisantant bízza az Ö3.szem függő kér­­dés־ ek elintézését a nagykövetek tanácsára. Az az intézkedés, amely Anglia és Franciaország részéről Prágában és Belgrádban történt. Hoh­ler előterjesztésének tulajdonítható. Hohler jelentéseiről a prágai és belgrádi apák kivét­e nélkül m­egállapítják, hogy a sok­ megbizhatatln nők, ami annak tulajdonítható hogy Hohler röfci barátja és párt­­fegéja a karmának. A bukaresti lapok megállapítják, hogy a romát­ kormány tisztában vap azzal: a Károly­­puccs Horthy ifjabb kísérlete a trianoni szor­­zódón megszegésére és célja a Habsburg-mo­narchia régi formájának visszaállítása. Ezt a román kormány egészen más szemp ־ miből nézi, mint a burgenlandi kérdést, amely kizá­­­rólag Ausztria és Magyarország ügye. Iicsa ezért a román kormány álláspontja, hogy Ro­mánia a velencei egyezmény kérdésében nincs érdekelve. Ellenben - ál ül Kdét tudósítójától . A magyarországi konfliktus még mindig nem tisztázódott. A háború közvetlen vesze­­tlem­e enyhült ugyan, de nem szűnt a meg tel­­j­esen. A kisantant kezdeményező lépéseit meg­akadályozzák a nagyhatalmak, mert nem akar­ják, hogy a kisantant államai közvetlen beto­­lyoshoz jussanak középeurópai ügyeinek inté­zésében. A magyarországi V re­­ szembeállí­­totta a nagyantantot a kisanyab­a. A nagyant­ant diplomáciai után ak­ar­ja Magyarország ügyét megoldani. Ezt a felfogását igyekszik elfogadtatni a kisantanttal is, amely nos■ bízik a diplom­ttal­­ ' médsser alkerében. A nagyantant és a kisantant diplomáciája tehát most tárgyal és és ettől a tárgyalástól függ a háború és a béke kérdése. A szövetséges ha­­talmak gyökeresen meg akarják olddani a ma­gyakorisági királykérdést. A szövetségesek budapesti követei szombaton megjelentek Bánffy magyar külügyminiszternél, akinek átnyújtották a következő jegyzéket: Miniszter Úr! Van szerencsénk Nagymél­tóságodnak a nagykövetek tanácsának alábbi jegyzékét a ma­gyar kormány ré­sére átadni. A tanács megelégedéssel veszi tudomásul a magyar kormány által elé­r eredményeket, amelyek az általa tanúsító­­ energiának és határozottságnak köszönhetők, megakadályozván egy restaurációs kísérletet, amely ■ásod1a«1׳ fenyegette Közép­­európa békéjét. A helyzet figyelmes megvizsgálása után és abból a célból, ho­­y könnyítsen azokon a kellemetlenségi.״«(!, amellyel az e.*királynak magyar területen­ való huzamos tartózkodása járna, a tanács elhatározta, hogy fölszólítja a budapesti kormányt, adja­ át a király az ő mélyét • brit flotta paramosrtokának, aki jelenleg Buda­­pesten tartózkodik és egyéb­ként parancsot kap arra, hogy a király védel­­méről gondoskodjék mindaddig, amíg az el ütött hatalmak végleges tartózkodási helyéről nem döntenek. A határozat közlésével egy­­idejűleg a tanács a magyar kormányt emlékez­­teti a legutóbbi közlésében foglaltakra és hang­súlyozza annak szükségességét, hogy Károly király trónvesztése haladéktalanul proklamál­­tassék. Fogadja Nagym­éltóságod stb. Castagnetto, Holder, Fouchet. Holder budapesti angol főmegbizott­ai • Habsburg״ kérdés a legna­­gyob­b útértékben érdekli Romániát, úgyszintén az, hogy a magyar kormány a bé­­keszerződésben megállapított zsoldos hadsereg helyett rendes sorozáson rekrutált és­ a béke­szerződésben megjelölt létszámon felüli hadse­reget tart. Ezt a helyzetet a román kormány nem hajlandó tűrni. Ennélfogva a Jugoszláv­ia cseh kormány­nyal teljes egyetértésbe­n te­szi meg a szükséges lépéseket a helyzet tisztázására. Az olasz kormány utasította prágai és belgrádi követeit, hogy szólítsák fel az illető kormányokat kellő mérsékletre. Károly kiszol­­gáltatásával a Károly-kérdés megszűnik és a kisantant fegyverkezésével csak a békét ve­­szélyezteti s önhatalmú eljárásával a régebbi megállapodásokat dönti fel. A belgrádi parlam­nt tegnapi ülésén Trifkovics bel­­ügym­iniszter expozét tartott a magyaror­szági helyzetről és a következőket mondotta: — A kisantant háborúra való oknak tekinti Károly magyarországi tartózkodásának minden meghosszabbítását. A nagyantant is erélyesen fellépett, de sem mi, sem a csehek n­em elégedhetünk meg szokkal az eredmé­­nyekitől, amelyeket a nagyantant idáig elért. A Habsburg-dinasztia restaurációja veszélyez­­teti Középcuróny .békáit,­ és ezek kötüp*4

Next