Uj Kelet, 1922. április (5. évfolyam, 74-95. szám)
1922-04-01 / 74. szám
szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda Cluj‘KGfdzeVAr, Str.Baron F Popi — Bruul-utm 10. Az Uj Kelet telefonjai SzerkeeztSeég077 Kiadóhivatal -------------844 Nyomda ............... 570 Héber osztály ■ 455 Zs. N. Sz................. 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek címzendők. •• Kéziratokat nem adunk vissza lés nem Orszá Hatunk meg für Mitteleuropa Berlin W.lési árak miában 320 lel lel 30 lel egy szám Kra pályaudvarán és vidéken is I lel 50 bám Csehszlovákiában Egy hónapra •• Egy számJugoszláviában Egy hónapra 20 dinár Egy szám .......— I dinár Vi. évfolyam, 74. szám Cluj (Kolozsvár) 5682. Nisan 3. 1922. április 1. Szombat *' - 25 ck .. 1 cíjc • -ts ,ní-r .. I : *1 *. ■ .___ '• i A U Kolumbustól Einsteinig !* -tj -iHP * s i T a • A ' ni •'h , n *' * r d -^9 Irta Kaczér Illés Napi jelentősége nincs. Az eseményekbe belekapcsolni csak laza öszszefüggéssel lehet. Különösebb időszerűsége sincs. Nem is friss fölfedezés, a spanyol akadémia már hónapokkal ezelőtt kiderítette és a spanyol alaposságnál jóval belemélyedőbb angol tudományos kutatás ratifikálta, a dolgot. Kolumbus Kristóf zsidóktól származott. Az az ember, aki zsenialitásával, szívósságával és varázslatos akaratával kettészelte az időt, póznát szúrt a középkor végére és megindította az új kort. Kolumbus Kristóf zsidó szülőktől származott. Ma már 300 aprólékos részletet tud róla a kutató tudomány: apja Jákob volt, anyja Zsuzsalma. A neve Kolumbus , gúnynév, annyit jelent, hogy hitehagyott. Már a szülei „hitehagyottak“ voltak. Nem önként tagadták meg az ősi hitet, hanem a szorító kényszer alatt. Mert akkormár rakták a máglyákat, már százszámra indultak tűzhalálba a zsidóság mártírjai. A mártírium céltalan volt. A halál, százak és ezrek halála nem hozott megváltást. Nem, volt más menekülés: hitehagyottnak kellett lenni. A hitehagyottak ezrei barlangokban, pincékben, katakombákban gyűltek össze, hogy vallást tegyenek a hitükről, amit mégse hagytak el. Nagyon sokan voltak ezek az álhitehagyottak, a zsidók spanyolországi története marranusoknak hívja őket. Ilyen marranusok voltak Kolumbus Kristóf szülei, Kolumbus Jákob és az ő felesége Zsuzsánna. Nincsen benne semmi frappírozó, minket zsidókat nem lep meg különösebben, hogy az újkor és az újvilág első zsenije zsidóktól származik. Ha mi össze tudnánk szedni a mi elhalt nagyjaink csontjait, akiket más néven és más származás presztízsével tisztel a világ, a népek legimpozánsabb pantheonját tudnánk felépíteni. Mi egyszerűen tudomásul vehetnénk a dolgot és pontot szúrhatnánk a végére : gyerünk tovább. De szerte Európában jelentkezik a a fölületes, mi több ellenséges düh, amely vitatkozni próbál, elvitatni a tényt: az nem lehet, hogy Kolumbus Kristóf zsidó volt, hiszen ez meg az a tudós már megállapította, hogy a zsidóságnak csak tehetségei vannak, de nincsenek zsenijei. Ha Kolumbus valóban zsidó volna, akkor az utolsó négy század négy zsidó zsenit adott volna a világnak, Kolumbust, Spinozát, Heinét és Einsteint Igaz hogy négy évszázad nagy idő és négy zseni olyan jelentéktelen szám az emberiség rengetegében, hogy már nem is szabály. Csak kivétel a mint ilyen, erősíti az elméletet, hogy a zsidóságnak nem lehetnek zsenijei. Az nem lehet, mondják mindenütt komoly könyvmolyok és szobatudósok, hogy Kolumbus Kristóf zsidó lett volna, a zsidó destruktív faj, kapkod, tétováz, nincs teremtő ereje, nincs mindenen keresztültörő akarata, nincs konoksága, nem hisz a dolgokban, mert mindent leront és tagad. Ne próbáljunk vitatkozni ezekkel az urakkal, a spanyol tudomány és az angol tudomány oknyomozó és nyomkutató rendszerrel állapította meg, hogy Kolumbus marranusok ivadéka. Ha ezt alapul elfogadjuk, egyszerre világossá válik az egész Kolumbus-mithosz, megtaláljuk az okok csiráit, amelyek ezt a rendkívüli férfiút új világok felé sarkalták, megtaláljuk az ő külön tragikumának és összeomlásának okait is. Spanyolország zsidóiban a jólét, aranykorában is emészthetetlen tűzzel égott a vágy : vissza Keletre ! Erről sírtak Jehuda Ittilévy Cion-dalai, erről a mór zsidó költők poémái. Mennyivel lázongóbb lehet ez a vágy Kolumbus Jákob idejében, mennyivel inkább sírt vissza a zsidó lélek Cionba, vissza Keletre ! A fiatal Kolumbus lelkében ez a „vissza Keletre“ volt az első indíték, ez dolgozott benne mindaddig, amíg tudatossá nem vált benne a tudomány, hogy ha folyton Nyugatnak utazik az ember, akkor is eljut Keletre. És lehet e tagadni, hogy ez a férfiú, aki Spanyolország számára egy világot fedezett fel, aki két kontinens humuszát, őserdőit, folyóit, vadjait, halait, állatjait és az inkák pazar kincseit rakta a korona roskadozó zsámolyára, hogy az a gónuai hajós az őszsidó sorsot kapta fizetségül, amikor bilincsekbe verten hozták vissza Európába. Mondjanak akármit, szobatudósok és zsurnaliszták, hogy a zsidó nem tud hinni, nem tud rajongani, neon ábrándozni és ha tud is, nem tudja valósággá építeni az ábrándjait. Megtaláljátok a meghazudtolást a zsidó nép és a zsidó nagyok életében. Kolumbus Kristóf évtizedeken át hordta magában a gondolatot, keletre nyugaton keresztül. Hosszú éveken át nem volt egyéb ez a gondolat vágyakozásnál, nem volt egyéb utópiánál, ha véletlenül éhenhal Kolumbus, amikor kenyérért és vízért koldult a barátságtalan spanyol hegyek között, talán nagyon sokáig utópia marad a terve. S ki tudja, talán századokkal marad hátrább Európa és a fehér ember. Amikor kilenc évvel Amerika fölfedezése előtt a tettrevágyó ember előadta tervét második János portugál királynak, a király tudósai megvizsgálták a tervét és azt mondták rá: „egy álmodozó ember ábrándja“. És Kolombus még kilenc évig hordozta ezt az ábrándot, amíg megszületett végre a cselekedet. 1492-ben sok megaláztatás és huzavona után elindíthatta a Santa Máriát és a két kisérő hajót és ez az álmodozó, ez az ábrándos, ez a kalandor, ez a zsidó eljutott, nem oda, ahova jutni akart, nem keletre, hanem ez újvilágba. S az újvilágot, ez is zsidó sors, nem róla, hanem Amerigo Vespucci mérnökről nevezte el a hálás utókor. Más részleteket is tudunk. Kolumbus hajóján három zsidó matróz volt, azonkívül a tolmács, aki elsőnek lépett az újvilág földjére. Zsidó volt a hajóorvos, zsidó a hajó sebésze és három zsidó tőkepénzes adta a pénzt, hogy Kolumbus megvalósíthassa ábrándját. A neveket nem tudjuk, csak azt tudjuk, hogy az egyik matróz az árbóckosárból ujjongva kiáltotta: föld, föld, föld ! Milyen mélységes szimbóluma ez a földtelen viharban, tengeren hányódó maroknyi zsidónak, föld, féldime itt a szűsztalaj, amelyre még Európa nem tette a lábát, itt tán mi is szilárdsághoz, biztossághoz, nyugalomhoz juthatunk,hiszen ez kelet, ami régi keletünk. Ő ők még akkor keletnek hitték az amerikai szigeteket. Nem a tengeren bolyongó matróz felujjongása ez, hanem a népek közt vergődő maroknyi zsidó fellélegzése. Mert tudni kell a történelmet. 1492- vel kezdődik az újkor, ebben az évben kergetik világgá Spanyolország valamennyi zsidóját. • Egy ilyen kiüldözött spanyol zsidó sarjadéka másfélszáz évvel később az az amszterdami üvegcsiszoló, akit Spinoza Baruch néven tisztel a világ s aki az etika legfenségesebb csúcsáig fellobogó filozófiájában azt mondja, hogy nincsenek véletlenek, minden szükségszerű és egymásból folyó. Az események is csakúgy részei az istenségnek, mint az egyéni lét, mint a fűszál, a kő, a levegő és az egész mindenség. Mi néha gondolkodunk zsidóság kétezeréves tragikumán: ki kellett üldöztetnie országából, hogy megteremje a világ számára az ábAz Új Kelet tudósítójától Az idő rövidsége és a még elintézetlen formális ügyek tömegére való tekintettel a kamara elhatározta, hogy ezután éjjeli üléseket is tart. Akár a miniszterelnök utasítására tegnap már sommásan intézték a mandátumok hitelesítését. Délben minisztertanács volt, amelyen többek között a lakbértörvény életbeléptetésének elhalasztását határozták el. Részletes tudósításunk a következő : A kamara ülése A kamara ülését délután 3 órakor Orleanu elnök nyitja meg. A miniszterek közül Vintila Bratianu, Mosoiu, Duca, Cosma, Marsescu, Banu és Inculetz vannak jelen. A carasiai mandátumot a kamara százhuszonháront szóval ötvenkettő ellen hitelesíti. A választás ellen emelt kifogásokat a többség olvozi. Moldován Victor: A választást a liberális párt ügynökei terrorral meghamisították s a népet eladták. Smicu:A népet nem a liberálisok adták el, maguk fertőzték meg a nép lelkét. Vaitoianu belügyminiszter emelkedik szólásra. Beszédében foglalkozik a választások lefolytatása ellen hangoztatott vádakkal és kimutatja, hogy a mostani választások alkalmával sokkal többen szavaztak le, mint az 1919. évi választáskor. Kis vihar az elnök körül Cernei: Az Ön veje, Dimor kapitány, véresre vert engem. Orleanu elnök: Megverte, mert bizonyosan oka volt rá. Az ellenzéken nagy zaj támad, amely egyre növekszik. Az elnök végül felfüggeszti az ülést és elhagyja a termet. Vaitoianu szünet után ismét beszélni kezd. Megállapítja, hogy az 1919. évi választások alkalmával a választások szabadsága sokkal kevésbé volt biztosítva, mint mostan. Csupán egyes hatásköri túllépések történtek. Jorga: Miért tartóztattak le akkor engem. Vaitoianu további beszédében foglalkozik Argetoianu és Jorga ügyével. A parasztpártról megállapítja, hogy anarchista propagandát folytat és a liberálisok ellen megindított aknamunkája dacára is, a liberálisok eleget fognak tenni az országgal szemben vállalt kötelezettségnek. Majd ezt mondja: "i . ■ ■ - -.MátiBárándozókat, a kételkedőket, a tagadókat, az apostokat, a Kolumbusokat, a Spinozákat, a Heinókat. És el kellett jutnia ahoz a másik Kolumbushoz, aki a mindenség mappáján fedez föl új világokat, el kellett jutnia a másik marranushoz, Einsteinhoz, aki nem is tagadja, hanem tudatosítja magában fajtája erényeit és kvalitásait, tudatosítja Kolumbus ösztönét, tudatosítja és egyszerűsíti: nem kell vargabetűt csinálni a föld körül, hogy eljussunk keletre, ezt mi már megcsináltuk az évek százain. Akkor még ábránd volt, de tegnap már útnak indultunk és holnap ott leszünk. Ami nem véletlen, de törvény, szükségszerűség, keleten szüksége van ránk a világnak. Keleten itt-ott elbágyadt erőink újra felvirágoznak, a mandátumokat . Egy erdélyi képviselő kijelentése szerint a hadsereg rongyokban jár. Popovics Mihály közbeszól: Ezt nem mondotta senki. A hadseregre büszkék vagyunk. Vaitoianu: A katonák azért rongyosak, mert áldozatot hoztak a hazáért. Cernei: A katonák nem azért rongyosak, mert áldozatot hoztak, hanem mert feljebbvalóik ütlegelték őket. Ezután a kamara a mandátumok igazolását folytatja. A besztercei mandátum hitelesítése után az esti választások tárgyalására térnek át. Mirto parasztpárti visszautasítja azt a vádat, hogy a parasztpárt Moszkvából pénzt kap. Orbeanu elnök javaslatára a kamara elhatározza, hgy ma éjjel ülést tart. Ezután az ülést bezárják. Az esti ülés A kamara esti ülését 9 órakor Urbeanu korelnök nyitja meg. A miniszterek közül Angelescu, Sassu, Cosma, Zigre vannak jelen. Az ülésen kevés a képviselő. A kamara elsősorban a kolozsvári választásokkal foglalkozik és mindazokat a mandátumokat amelyeket nem támadtak meg, hitelesíti. A hunyadi választás ellen beadott petíciót a kamara elveti és a mandátumot igazolja. A bihari választásoknál Lázár Aurél nemzetipárti képviselő felszólalásában kijelenti, hogy Andru Sever, volt prefektus, a törvények ellenére több szabályszerű jelölést visszautasított. Mann nemzetipárti képviselő figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy a mandátumok hitelesítésénél, minden egyes mandátumot külön kell tárgyalni. Bratianu miniszterelnök válaszol Manu felszólalására és kijelenti, hogy bár a törvények szerint minden mandátummal külön kell foglalkozni, mégis megengedhető a mandátumoknak csoportokban való hitelesítése. A liberálisok közben kiabálnak: Úgy van! Canigean parasztpárti képviselő a választásokon elkövetett erőszakosságokról beszél. Felszólalását a liberális pártról közbekiáltásokkal zavarják. Az ülés éjjel 12 órakor ért véget. A szenátus ülése A szenátus ülését Ferichide elnök délután 3 órakor nyitja meg. A miniszterek közül Constantinescu jelent meg. Sommásan igazolják A kamara éjjeli üléseket is tart Újabb vihar az elnök körül. Közelednek egymáshoz az ellenzéki pártok az