Uj Kelet, 1922. április (5. évfolyam, 74-95. szám)

1922-04-01 / 74. szám

s­z­e­rke­s­z­tő­s­é­g, kiadó­hivatal és nyomda Cluj‘KGfdzeVAr, Str.­Baron F Popi — Bruul-utm 10. Az Uj Kelet telefonjai SzerkeeztSeég077 Kiadóhivatal -------------844 Nyomda ............... 570 Héber osztály ■ 455 Zs. N. Sz................. 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek címzen­­dők. •• Kéziratokat nem adunk vissza lés­ nem Orszá Hatunk meg für Mitteleuropa Berlin W.­lési árak miában 320 lel lel 30 lel egy szám Kra pályaudvarán és­ vidéken is I lel 50 bám­ Csehszlovákiában Egy hónapra •• Egy szám­­Jugoszláviában Egy hónapra 20 dinár Egy szám .......— I dinár Vi. évfolyam, 74. szám Cluj (Kolozsvár) 5682. Nisan 3. 1922. április 1. Szombat *' - 25 ck .. 1 cíjc • -ts ,ní-r .. I : *1 *. ■ .___ '• i A U Kolumbustól Einsteinig !* -tj -iHP * s i T a • A ' ni •'h , n *' * r d -^9 Irta Kaczér Illés Napi jelentősége nincs. Az esemé­nyekbe belekapcsolni csak laza ösz­­szefüggéssel­ lehet. Különösebb idő­szerűsége sincs. Nem is friss fölfe­dezés, a spanyol akadémia már hó­napokkal ezelőtt kiderítette és a spanyol alaposságnál jóval belemé­­lyedőbb angol tudom­ányos kutatás ratifikálta, a dolgot. Kolumbus Kris­tóf zsidóktól származott. Az az em­ber, aki zsenialitásával, szívósságá­val és varázslatos akaratával ketté­szelte az időt, póznát szúrt a közép­kor végére és megindította az új kort. Kolumbus Kristóf zsidó szü­lőktől származott. Ma már 300 apró­lékos részletet tud róla a kutató tu­domány: apja Jákob volt, anyja Zsuzsalma. A neve Kolumbus , gúny­név, annyit jelent, hogy hitehagyott. Már a szülei „hitehagyottak“ vol­tak. Nem önként tagadták meg az ősi hitet, hanem a szorító kényszer alatt. Mert akkor­­már rakták a máglyákat, már százszámra indultak tűzhalálba a zsidóság mártírjai. A mártírium céltalan volt. A halál, százak és ezrek halála nem hozott megváltást. Nem, volt más menekü­lés: hitehagyottnak kellett lenni. A hitehagyottak ezrei barlangokban, pincékben, katakombákban gyűltek össze, hogy vallást tegyenek a hi­tükről, amit mégse hagytak el. Na­gyon sokan voltak ezek az ál­hite­hagyottak, a zsidók spanyolországi története marranusoknak hívja őket. Ilyen marranusok voltak Kolumbus Kristóf szülei, Kolumbus Jákob és az ő felesége Zsuzsánna. Ni­ncsen benne semmi frappírozó, minket zsidókat nem lep meg kü­lönösebben, hogy az újkor és az új­világ első zsenije zsidóktól szárma­zik. Ha mi össze tudnánk szedni a mi elhalt nagyjaink csontjait, akiket más néven és más származás presz­tízsével tisztel a világ, a népek leg­impozánsabb pantheonját tudnánk felépíteni. Mi egyszerűen tudomásul vehetnénk a dolgot és pontot szúr­hatnánk a végére : gyerünk tovább. De szerte Európában jelentkezik a a fölületes, mi több ellenséges düh, amely vitatkozni próbál, elvitatni a tényt: az nem lehet, hogy Kolumbus Kristóf zsidó volt, hiszen ez­ meg­ az a tudós már megállapította, hogy a zsidóságnak csak tehetségei vannak, de nincsenek zsenijei. Ha Kolumbus valóban zsidó volna, akkor az utolsó négy század négy zsidó zsenit adott volna a világnak, Kolumbust, Spi­nozát, Heinét és Einsteint Igaz hogy négy évszázad nagy idő és négy zseni olyan jelentéktelen szám az emberiség rengetegében, hogy már nem is szabály. Csak kivétel a mint ilyen, erősíti az elméletet, hogy a zsidóságnak nem lehetnek zsenijei. Az nem lehet, mondják mindenütt komoly könyvmolyok és szobatudó­­sok, hogy Kolumbus Kristóf zsidó lett volna, a zsidó destruktív faj, kapkod, tétováz, nincs teremtő ereje, nincs mindenen keresztültörő akarata, nincs konoksága, nem hisz a dolgokban, mert mindent leront és tagad. Ne próbáljunk vitatkozni ezek­kel az urakkal, a spanyol tudomány és az angol tudomány oknyomozó és nyomkutató rendszerrel állapította meg, hogy Kolumbus marranusok ivadéka. Ha ezt alapul elfogadjuk, egyszerre világossá válik az egész Kolumbus-mithosz, megtaláljuk az okok csiráit, amelyek ezt a rendkí­vüli férfiút új világok felé sarkalták, megtaláljuk az ő külön tragikumának és összeomlásának okait is. Spanyol­ország zsidóiban a jólét, aranykorá­ban is emészthetetlen tűzzel égott a vágy : vissza Keletre ! Erről sírtak Jehuda Ittilévy Cion-dalai, erről a mór­ zsidó költők poémái. Mennyivel lázongóbb lehet ez a vágy Kolumbus Jákob idejében, mennyivel inkább sírt vissza a zsidó lélek Cionba, vissza Keletre ! A fiatal Kolumbus lelkében ez a „vissza Keletre“ volt az első indíték, ez dolgozott benne mindaddig, amíg tudatossá nem vált benne a tudomány, hogy ha folyton Nyugatnak utazik az ember, akkor is eljut Keletre. És lehet e tagadni, hogy ez a férfiú, aki Spanyolország számára egy világot fedezett fel, aki két kontinens humuszát, őserdőit, folyóit, vadjait, halait, állatjait és az inkák pazar kincseit rakta a korona roskadozó zsámolyára, hogy az a gónuai hajós az őszsidó sorsot kapta fizetségül, amikor bilincsekbe verten hozták vissza Európába. Mondjanak akármit, szobatudósok és zsurnaliszták, hogy a zsidó nem tud hinni, nem tud rajongani, neon ábrándozni és ha tud is, nem tudja valósággá építeni az ábrándjait. Meg­találjátok a megh­azudtolást a zsidó nép és a zsidó nagyok életében. Ko­lumbus Kristóf évtizedeken át hordta magában a gondolatot, keletre nyu­gaton keresztül. Hosszú éveken át nem volt egyéb ez a gondolat vá­gyakozásnál, nem volt egyéb utópiá­nál, ha véletlenül éhenhal Kolumbus, amikor kenyérért és vízért koldult a barátságtalan spanyol hegyek között, talán nagyon sokáig utópia marad a terve. S ki tudja, talán századokkal marad hátrább Európa és a f­ehér em­ber. Amikor kilenc évvel Amerika fölfedezése előtt a tettrevágyó ember előadta tervét második János portu­gál királynak, a király tudósai meg­vizsgálták a tervét és azt mondták rá: „egy álmodozó ember ábrándja“. És Kolombus még kilenc évig hor­dozta ezt az ábrándot, amíg megszü­letett végre a cselekedet. 1492-ben sok megaláztatás és huzavona után elindíthatta a Santa Máriát és a két kisérő hajót és ez az álmodozó, ez az ábrándos, ez a kalandor, ez a zsidó el­jutott, nem oda, ahova jutni akart, nem keletre, hanem ez újvilágba. S az újvilágot, ez is zsidó sors, nem róla, hanem Amerigo Vespucci mérnökről nevezte el a hálás utókor. Más részleteket is tudunk. Ko­lumbus hajóján három zsidó matróz volt, azonkívül a tolmács, aki első­nek lépett az újvilág földjére. Zsidó volt a hajóorvos, zsidó a hajó se­bésze és három zsidó tőkepénzes adta a pénzt, hogy Kolumbus meg­valósíthassa ábrándját. A neveket nem tudjuk, csak azt tudjuk, hogy az egyik matróz az árbóckosárból ujjongva kiáltotta: föld, föld, föld ! Milyen mélységes szimbóluma ez a földtelen viharban, tengeren hányódó maroknyi zsidónak, föld, féld­­­ime itt a szűsztalaj, amelyre még Európa nem tette a lábát, itt tán mi is szi­lárdsághoz, biztossághoz, nyugalom­hoz juthatunk,­­hiszen ez kelet, ami régi keletünk. Ő ők még akkor ke­letnek hitték az amerikai szigeteket. Nem a tengeren bolyongó matróz felujjongása ez, hanem a népek közt vergődő maroknyi zsidó fellélegzése. Mert tudni kell a történelmet. 1492- vel kezdődik az újkor, ebben az év­ben kergetik világgá Spanyolország valamennyi zsidóját. • Egy ilyen kiüldözött spanyol zsidó sarjadéka másfélszáz évvel később az az amszterdami üvegcsiszoló, akit Spinoza Baruch néven tisztel a világ s aki az etika legfenségesebb csúcsáig fellobogó filozófiájában azt mondja, hogy nincsenek véletlenek, minden szükségszerű és egymásból folyó. Az események is csakúgy részei az istenségnek, mint az egyéni lét, mint a fűszál, a kő, a levegő és az egész mindenség. Mi néha gondolkodunk zsidóság két­ezeréves tragikumán: ki kellett üldöztetnie országából, hogy megteremje a világ számára az áb­Az Új Kelet tudósítójától Az idő rövidsége és a még elin­tézetlen formális ügyek tömegére való tekintettel a kamara elhatározta, hogy ezután éjjeli üléseket is tart. Akár a miniszterelnök utasítására teg­­­nap már sommásan intézték a man­dátumok hitelesítését. Délben minisz­tertanács volt, amelyen többek között a lakbértörvény életbeléptetésének elhalasztását határozták el. Részletes tudósításunk a kö­vetkező : A kamara ülése A kamara ülését délután 3 órakor Orleanu elnök nyitja meg. A miniszte­­rek közül Vintila Bratianu, Mosoiu, Duca, Cosma, Marsescu, Banu és Incu­­letz vannak jelen. A carasiai mandátu­mot a kamara százhuszonháront szóval ötvenkettő ellen hitelesíti. A választás ellen emelt kifogásokat a többség olvozi. Moldován Victor: A választást a liberális párt ügynökei terrorral meg­hamisították s a népet eladták. Smicu:­A népet nem a liberálisok adták el, maguk fertőzték meg a nép lelkét. Vaitoianu belügyminiszter emelke­dik szólásra. Beszédében foglalkozik a választások lefolytatása ellen hangozta­tott vádakkal és kimutatja, hogy a mostani választások alkalmával sokkal többen szavaztak le, mint az 1919. évi választáskor. Kis vihar az elnök körül Cernei: Az Ön veje, Dimor kapitány, véresre vert engem. Orleanu elnök: Megverte, mert bi­zonyosan oka volt rá. Az ellenzéken nagy zaj támad, amely egyre növekszik. Az elnök végül fel­függeszti az ülést és elhagyja a termet. Vaitoianu szünet után ismét be­szélni kezd. Megállapítja, hogy az 1919. évi választások alkalmával a választások szabadsága sokkal kevésbé volt bizto­sítva, mint mostan. Csupán egyes ha­tásköri túllépések történtek. Jorga: Miért tartóztattak le akkor engem. Vaitoianu további beszédében fog­lalkozik Argetoianu és Jorga ügyével. A parasztpártról megállapítja, hogy anarchista propagandát folytat és a liberálisok ellen megindított aknamun­kája dacára is, a liberálisok ele­get fognak tenni az országgal szemben vállalt kötelezettségnek. Majd ezt mondja: "i . ■ ■ - -.MátiBá­­rándozókat, a kételkedőket, a taga­dókat, az apostokat, a Kolumbuso­­kat, a Spinozákat, a Heinókat. És el kellett jutnia ahoz a másik Kolum­­bushoz, aki a mindenség mappáján fe­dez föl új világokat, el kellett jutnia a másik marranushoz, Einsteinhoz, aki nem is tagadja, hanem tudatosítja magában fajtája erényeit és kvalitá­­sait, tudatosítja Kolumbus ösztönét, tudatosítja és egyszerűsíti: nem kell vargabetűt csinálni a föld körül, hogy eljussunk keletre, ezt mi már meg­csináltuk az évek százain. Akkor még ábránd volt, de tegnap már út­nak indultunk és holnap ott leszünk. Ami nem véletlen, de törvény, szük­ségszerűség, keleten szüksége van ránk a világnak. Keleten itt-ott el­bágyadt erőink újra felvirágoznak, a mandátumokat . Egy erdélyi képviselő kijelen­tése szerint a hadsereg rongyokban jár. Popovics Mihály közbeszól: Ezt nem mondotta senki. A hadseregre büszkék vagyunk. Vaitoianu: A katonák azért ron­gyosak, mert áldozatot hoztak a hazáért. Cernei: A katonák nem azért ron­gyosak, mert áldozatot hoztak, hanem mert feljebbvalóik ütlegelték őket. Ezután a kamara a mandátumok igazolását folytatja. A besztercei man­dátum hitelesítése után az esti válasz­tások tárgyalására térnek át. Mirto pa­rasztpárti visszautasítja azt a vádat, hogy a parasztpárt Moszkvából pénzt kap. Orbeanu elnök javaslatára a kamara elhatározza, hgy ma éjjel ülést tart. Ezután az ülést bezárják. Az esti ülés A kamara esti ülését 9 órakor Ur­­beanu korelnök nyitja meg. A miniszte­rek közül Angelescu, Sassu, Cosma, Zigre vannak jelen. Az ülésen kevés a képviselő. A kamara elsősorban a kolozsvári választásokkal foglalkozik és mindazo­kat a mandátumokat amelyeket nem tá­madtak meg, hitelesíti. A hunyadi vá­lasztás ellen beadott petíciót a kamara elveti és a mandátumot igazolja. A bi­hari választásoknál Lázár Aurél nem­zetipárti képviselő felszólalásában kije­lenti, hogy Andru Sever, volt prefektus, a törvények ellenére több szabályszerű jelölést visszautasított. Mann nemzetipárti képviselő figyel­mezteti a miniszterelnököt, hogy a man­dátumok hitelesítésénél, minden egyes mandátumot külön kell tárgyalni. Bratianu miniszterelnök válaszol Manu felszólalására és kijelenti, hogy bár a törvények szerint minden man­dátummal külön kell foglalkozni, mégis megengedhető a mandátumoknak cso­portokban való hitelesítése. A liberálisok közben kiabálnak: Úgy van! Canigean parasztpárti képviselő a választásokon elkövetett erőszakossá­gokról beszél. Felszólalását a liberális pártról közbekiáltásokkal zavarják. Az ülés éjjel 12 órakor ért véget. A szenátus ülése A szenátus ülését Ferichide elnök délután 3 órakor nyitja meg. A minisz­terek közül Constantinescu jelent meg. Sommásan igazolják A kamara éjjeli üléseket is tart Újabb vihar az elnök körül. Közelednek egymáshoz az ellenzéki pártok az

Next