Uj Kelet, 1922. május (5. évfolyam, 96-117. szám)
1922-05-16 / 106. szám
2. oldal Megalakítják az orosz bizottságot Az oroszok válaszjegyzékéről Schanzer olasz külügyminiszter kijelentette, hogy az egyáltalán nem kielégítő. Az olasz kormány és az olasz nép azonban az oroszokkal való érintkezéshelyreállítását óhajtja. Schanzer javasolja, hogy a békét biztosító szerződést Európa békés fejlődésének érdekében minden állam írja alá. Kívánatosnak tartja, hogy a bizottságban az oroszok is képviseletet nyerjenek. Kéri Angliát, hogy a tárgyalásokat az oroszokkal ne szakítsák meg. Az angol delegáció az orosz válasz polemizáló részét elutasítja. Ennek dacára elfogadja azt a javaslatot, hogy különbizottságokat kell alakítani. Három ilyen bizottságot alakítanak meg: 1. Hitelkérdések. 2. A háború előtti adósságok problémája. 3. A magántulajdon kérdése. Az angol és francia delegáció között megegyezés jött létre, hogy először egy, vagy több bizottságot fognak összehívni az orosz kérdés tanulmányozására. Ezek a bizottságok Gómuában fognak működni. A Lloyd George és Barthou közti tanácskozások sikerrel jártak. Remélik, hogy a délutáni ülésen általános megegyezés jön létre az államok között. Különösen nagyjelentőségű az a tény, hogy az orosz kérdésben a tárgyalások nem szakadtak meg s a politikai bizottság továbbra is foglalkozik az orosz kérdéssel. Barthou szerint a folytatólagos tanácskozások valószínűleg nem Genuában lesznek, de mégis a génuai konferencia műve. A szakértői bizottság Wienben, Rigában vagy Stockholmban tartja meg ülését. Ha a bizottság csak gazdasági kérdéseket tárgyal, úgy a francia és a kisantant delegátusai is résztvesznek a szakértői konferencián Olasz-orosz és cseh-orosz különszerződés A többi delegátus hozzászólása után Schanzer olasz külügyminiszter bejelentette, hogy Olaszország és Szovjetoroszország között kereskedelmi egyezmény jött létre, melyet június végén fognak aláírni. Szükségesnek tartja, hogy a konferencia munkáját bizonyos időre határolják, mert nem minden államnak áll módjában megvárni, amíg az oroszokkal külön megegyeznek. Javasolja, hogy a konferencia további tartamát három hónapban állapítsák meg. Az ülés este 8 órakor ért véget. A csehszlovák kormány a génuai konferencia befejezése után Oroszországgal szerződést köt, amely Csehszlovákiának messzemenő beavatkozást biztosít Szovjetoroszország gazdasági újjáépítésében. A tárgyalásokat erre vonatkozóan már rég befejezték, a szerződést is megszövegezték, csak az aláírás van hátra. Ezzel összefüggésben a prágai lapok megállapítják, hogy Csehszlovákia politikája elfordult a hagyományos francia barátságtól. Kedden lesz a záróülés A génuai konferencia befejezettnek tekinthető. Lloyd George kijelentette, hogy ha a szakértői bizottságra nézve megegyezés jön létre, akkor kedden megtartható a záróülés. Az összes delegátusok helyeslik Barthou iniciatíváját Amerika résztvételének biztosítására. Amerika római nagykövetét felkérték, továbbítsa Washingtonba a nagyhatalmak kívánságát. Amerikai körökből származó hírek szerint fogadni a génuai konferencia felkérését, hogy vegyen részt a szakértői bizottságban. Csicserin nem fogadja ela vegyes bizottságot Csicserin közölte Fachával, hogy az orosz delegáció egy vegyes bizottság alakítását elfogadhatatlannak tartja. Az orosz delegáció kéri a konferencia politikai bizottságának azonnali összehívását, hogy az oroszok kifejthessék javaslataikat a szakértő bizottság összeállítására és programjára nézve. Angol-orosz garanciális szerződéstől félnek a franciák Az angol és olasz delegátusokkal szemben, akik az oroszokkal tovább akarnak tárgyalni, Barthou kijelentette, hogy nem szükséges a konferenciát meghosszabbítani és követeli, hogy minél hamarább tartsák meg a záróülést. A francia delegációt támogatja a kisantant, amely ellene van a kisebbségi probléma és a határkérdés felvetésének. A franciák azt kívánják, hogy a szakértői bizottságban csakis a szövetséges és a semleges államok delegátusai foglaljanak helyet és a bizottság más városban üljön össze későbbi időpontban. Barthou energikus fellépésének az a magyarázata, hogy azt hiszi, az angolok ideiglenes garanciaszerződést akarnak kötni az oroszokkal. Általános benyomás, hogy a legtöbb delegátus már fáradt a sok hiábavaló vitától és már ezért is támogatják a konferencia bezárását siettető francia indítványt. Izolálják Franciaországot Llyod George meg akarja hoszszabbítani a konferenciát, hogy teljesen izolálja Franciaországot. E tervben Németország és Oroszország is segítségére van. Benes cseh külügyminiszter és a kisantant közeledni kezdett az angol állásponthoz, de a kisebbségi kérdés felvetése miatt, a kisantant most ismét Franciaország mellé szegődött. A „Times“ párisi levelezője szerint, ha Anglia és Franciaország közt szakadásra kerül a sor ez Oroszország mellé állítaná a németeket is. Franciaország, amely nem alaptalanul fél ettől, kétségbeejtő politikai helyzetbe jutna. Ennek ellensúlyozására a franciák a Ruhrvidék megszállását követelik. A kisantant elutazással fenyeget A kisantant tegnap este ülést tartott, amelyen az államok tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a kisebbségi kérdést napirendre tűzték. A kisantant elhatározta, hogy az estben, ha ezt a kérdést tárgyalás alá veszik, elhagyják a konferenciát. Lloyd George javaslata ellen, hogy a nemzetiségi kérdést a konferencia elé vigyék, Bratianu román és Stirmont lengyel miniszterelnök tiltakozozott. Valószínű, hogy Lloyd George emiatt vissza fogja vonni javaslatát. A politikai albizottság mai ülésén Barthou tiltakozott, hogy az oroszokkal tárgyalnak a hatalmak. Ha továbbra is ez az engedékenység fog megnyilvánulni, Franciaország nem fog hozzájárulni a treuga deihez. Csütörtökre várják a konferencia befejezését Az angol-francia megegyezés tárgyalásának állása a következő: Lloyd George az oroszokkal való tárgyalások folytatása érdekében hozzájárult ahhoz, hogy a szakértőket az egyes kormányok és ne a konferencia nevezze ki. Lloyd George lemondott az orosz delegáció azonnali meghallgatásáról. A treuga deire vonatkozólag Lloyd George megkerülve a franciáknak a büntető intézkedések tekintetében tett intézkedéseit, a szerződés korlátozásában csak Oroszország és az egyes államok közötti megegyezést tartja szükségesnek. Barthou biztosította magának a szerinte a legfontosabb alapelvet, hogy a szakértői bizottság csak korlátozott teljhatalmat kapjon és mindenkor küldjön kormányainak elhatározására különösen az orosz delegáció meghallgatása kérdésében jegyzőket. Elérte továbbá Barthou, hogy kikapcsolják a tárgyalásokból a keleti határok kérdését. Az értes kolozsvári kongresszusi zsidó hitközség vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését, melyen három évi időtartamra egyhangúlag a következő tisztikart választották meg. Elnök : dr. Fischer József, alelnök: Deutsch Ferenc, szertartási elnök: Jakobi Mózes, jogügyi bizottsági elnök: dr. Jakobi Emil, pénztáros : Katz Ignác, ellenőr: Szabó Jenő, gazda : Antal Ernő, elöljárósági tagok: Neuberger Zsigmond, Molnár Jakab, iskolaszéki elnök: Székely Viktor, iskolaszéki tagok: Molnár Jakab, Szántó Miklós, Sipos Jenő, Mauthner Samu, Boschan Géza és Somogyi Miksa, számvizsgálók : Gergely Dezső, Grünfeld Lajos, Kirschner Jakab, adókivető bizottsági tagok : Farkas Ernő, Gergely Dezső, Ábrahám Sándor és Somogyi Miksa, templomgondnokok: Katz Sámuel és Berger József. Ezután dr. Fischer József elnök, tartotta meg elnöki székfoglalóját, melyben többek között a következőket mondotta: A zsidó hitközségek országos egységesítése A kultuszminisztertől a napokban hitközségünkhöz átirat érkezett, melyben a miniszter bejelenti azt a szándékát, hogy a zsidó hitközségi ügyet egész Nagyrománia területén egészségesen kívánja rendezni és e végből május 22 ére a zsidó hitközségek vezetőit Bukarestbe ankétre hivja meg. Ennélfogva napirendre került a romániai zsidó hitközségek megszervezésének kérdása. A miniszteri átirat a hitközségnek az egész országra kiterjedő egységes szervezéséről szól s ezzal a romániai zsidóság ugyanazon probléma elé került, amelyben a magyarországi zsidóság 1868-ban a kongresszus előtt állott. Véleményem szerint ennél a kérdésnél két szempontot kell nyomatékosan előtérbe állítani. Az egyik, hogy a csatolt területeken élő zsidóság hitközségei keretében több mint egy félszázad óta autonóm jogokat gyakorol. Ezeknek a jogoknak bármilyen csorbítása a szerzett jogok sérelmét jelentené. Az itt élőzsidóság az eddigi jogszabályokban lefektetett jogaihoz, mint minimumhoz feltétlenül ragaszkodik. Amennyiben tehát a szervezeten az egységesítés kövéért a kormány változtatni óhajt, ezt csakis a jogkiterjesztés és nem a jogmagazorítás szellemében teheti. Másfelől az egységesítés keresztülvitelénél számba kell venni azt, hogy a csatolt területek hitközségeinek autonóm szervei félszázados múltra tekinthetnek vissza, míg a régi királyságbeli hitközségek csak most vannak a kialakulás stádiumában. Joggal igényelhető tehát, hogy az egységesítés a csatolt területek haladottabb és kiforottabb jogi helyzetéből induljon ki. A másik kérdés, mely a hitközségi ügy rendezésénél előtérbe nyomul, az ortodoxia és neológia kérdése. Nem habozom kijelenteni, hogy habár ez a megkülönböztetés — annak történeti eredetét tekintve — a mai helyzetben anaohreizmus, a hitélet némely vonatkozásai tekintetében az ortodoxia és kezletet tehát nem kellett megszakítani. A szakértői bizottság tovább folytatja munkáját és mielőbb összeül valamely semleges államban, valószínűleg Svédországban. Olasz felfogás szerint ez csak politikai szerződésekre vonatkozik, de nem érinti a gazdasági egyezményeket. Hír szerint kedden átnyújtják a választ az orosz delegációnak, a génuai konferencia befejezése így körülbelül csütörtökre várható. neológia között még ma is kiegyenlíthetetlennek látszó ellentétek forognak fenn. Nem tartom ezt ideális állapotnak, de ha reális munkát akarunk végezni és nem akarunk belefulladni az 1868 as kongresszust követő harcokhoz hasonló hitviták tömkelegébe, ezzel mint közismert ténnyel számolni kell. Ily körülmények között nem tudok elképzelni más megoldást, mint azt, mely a teljes lelkiismereti és hitéleti szabadság elvei alapján áll. Lehetségesnek és szükségesnek tartok egy oly adminisztratív szervezet létesítését, mely az ortodoxiának és neológiának tisztán közigazgatási, a hitélettel közvetlen vonatkozásban nem levő teendőit összefoglalóan intézi, emellett azonban minden irányzat teljes autonómiáját a hitélet tekintetében biztosítja. Tisztában vagyok azonban azokkal a nehézségekkel, melyek e téren is fontorognak. Mégis úgy vélem, hogy különös jóakarattal meg lehet találni a kiegyenlítő középutat. Mindenesetre nagyban hozzá fog járulni az egymás megértéséhez, ha azzal az erős elhatározással bocsátkozunk tárgyalásokba, hogy a kérdés megoldásának egyetlen lehetőségeként a kölcsönös kapacitációt tekintjük, ellenben az oktrojt — bármely oldalról jöjjön is az — eleve visszautasítjuk. Kényszerített egységre nincs szükségünk, mert abból áldás sohasem fakadhat. A zsidó iskolák nyelvkérdése Egy másik kérdés, melyet ugyancsak kormányhatósági intézkedés égetően aktuálissá tett, a csatolt területek zsidó iskoláinak oktatási nyelve. Ismeretes az a tárgyban kibocsátott rendelet, mely arra kötelezi a csatolt területek zsidó iskoláinak fentartóit, hogy szeptember elsejétől kezdve a tanítást héber, illetve jiddis vagy román nyelven folytassák. Sajnos, hogy e tisztán kulturális ügyet magyar részről egyes sajtóorgánumok politika céljaik érdekében agitációra használják fel és ezzel az amúgy is nehéz kérdés elintézését még nehezebbé teszik. Nem követem a példát és távol tartva az iskolaügytől minden politikát, tisztán kulturális szempontból szólok hozzá a kormányintézkedéshez, melyet — nyíltan megmondom — a mai viszonyok között elhibázottnak tartok. Kulturális kérdéseket közigazgatási úton hatalmi szóval megoldani nem célravezető. A természetes evolúciót sem siettetni, sem hátráltatni nem lehet. Kétségtelen joga az államnak, de az itt élő népesség közös érdeke is, tehát feltétlen szükségesség, hogy a kisebbségi iskolákban a román nyelv intenzíven taníttassák, viszont a zsidóságnak speciális érdeke és általános óhajtása, hogy a héber nyelvre gyermekeit megtaníthassa. Ezen célok egyikével sem ellenkezik, sőt azokat támogatja, ha a gyermekek oktatását anyanyelvükön teszik lehetővé. Bizonyára lesznek iskolafentartók, kik a román nyelvű oktatás mellett döntenek, mások a héber, esetleg jiddis nyelven való tanítás mellett törnek lándzsát és kétségtelenül lesznek olyanok is, kik a gyermekek anyanyelvére való tekintettel ragaszkodni fognak a naftgya nyelvű oktatáshoz. Az egyetlen Hitközség, iskola, Keren Hajjestod Dr. Fischer József, a kolozsvári kongresszusi hitközség fira választott elnöke az erdélyi zsidóság problémáiról az amerikai kormány el fogja Marie Dini ÚJ KELET Kedd, 1922. május 16.