Uj Kelet, 1922. május (5. évfolyam, 96-117. szám)
1922-05-16 / 106. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda Cluj-Kolozsvár, Str. Baron , Pop, — Brawalntcn ». Az Uj Kelet telefonjai Sierkentősíg—977 Kiadóhivatal-------~~ 844 Nyomda 879 Héber osztály 4BS K». N. Sz.------------------958 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek címzendők. Kéziratokat nem adunk vissza és nem őrizhetünk meg 20 dinár I dinár V. évfolyam, 106. szám Cluj (Kolozsvár) 5682. Itar 18, 1922. május 16. Kedd egy szám ara pályaudvaron , és vidéken ki,ll ■%. ■• Csehszlovákiában Egy hónapra -••• Egy szám-------- • Jugoszláviában Egy hónapra - Egy szám-------29 eb I ck Magunk útján Legyen vége már egyszer annak a céltalan és terméketlen lamentálásának, mely a zsidó iskolákat érintő kormányrendelet nyomában hangzik fel újra és újra. Ez a nemzsidó részről jövő minduntalan följajgatás nagyon is magán hordja a célzatosság színét és csak azt bizonyítja, hogy mi zsidók nem is ijedtünk meg olyan nagyon attól a bizonyos nyakrendelettől, de kéretlen jóbarátaink nagyon szeretnék belénk beszélni, hogy csontjaink is reszketnek az ijedts égtől. Hiábavaló fáradság , nem fognak célt érni. Régi időben, az apák generációjában megtörténhetett és a megszokottá vált zsidó önkicsúfolásnak, magunk kifigurázásának a jidliző zsidó humornak egyik fő lelkimotívuma az volt, hogy a társadalom addig-addig mondott és híresztelt bennünket alacsonyabb rendű, ahol nem piszkos ott nevetséges, ahol nem nevetséges ott piszkos fajtának, amíg magunk is elhittük és magunk lettünk azok, akik a legkegyetlenebb zsidó viccekben legregalázóbb figuráknak állítottuk be magunkat. De ez csak egyszer történt meg és a gettókból alig szabadult apák nemzedékében. Ha kéretlen barátaink azt hiszik, hogy ugyanezt a lelki processzust végig csináltathatják velünk újra, hogy addig beszélik belénk azt, hogy megijedtünk, amíg magunk is elhisszük magunkról, akkor ez egyszer végzetesen tévedték. A zsidó iskolarendeletnek megvannak a maga hiányai és hibái, de ezeket a hibákat meg lehet és meg fogjuk reparálni. Kétségtelen, hogy iskoláinkban márólholnapra nem térhetünk át a hébernyelvű tanításra, de kétségtelen az is, hogy ennek a hebraizálásnak rövid és záros határidőn meg kell történnie és meg is fog történni. És legyen vége már egyszer annak a jajveszékelésnek is, hogy a zsidó iskolák hebraizálása, valami elképzelhetetlenül nehéz, ha ugyan nem lehetetlen. Érdekes és jellemző, hogy ezt állandóan azok a barátaink kívánják megállapítani, akik talán soha se láttak zsidó iskolát belülről, még kevésbé modern zsidó iskolát és akik alig-alig vannak bármiféle vonatkozásban a zsidósággal. Szinte megdöbbentő, hogy hogyan mernek emberek, csalhatatlannak hangzó véleményeket és megállapításokat szélnek ereszteni olyan dolgokról, melyeknek megítéléséhez tapasztalatokon alapuló ismeretek kellenek. Most, az évzáró vizsgák idején, alkalmunk volt a kolozsvári Tarbutgimnázium néhány osztályát meglátogatni. A maturánsok, fiuk és lányok, héber szóbeli és írásbeli érettségit tesznek. Ugyanazok, akik közül a legrégiebbek egy év óta tanulói a Tarbut- gimnáziumnak, mert hiszen az iskolánk felső osztályai csak egy év óta vannak. Szabadon választott tárgyról héber nyelven írnak héber értekezést és élő héber szóval mutatják be tudásukat. A Tarbutgimnázium hatodik osztályában csak egy órát hallgattunk végig. De az egy óra alatt a héberen kívül egyetlen másnyelvű szó sem hangzott el. Megszólítottunk diákokat, vitába bocsátkoztunk velük, igyekeztünk zavarba hozni őket: a diákok folyékony héber nyelven válaszoltak és ha dadogtak, akkor is: héberül dadogtak. Egy esztendeje járnak a Tarbut gimnáziumába és egy esztendő előtt alig tudtak valamit héberül. De a legfrappánsabb héberséggel a kisdedóvóban találkoztunk. Kisdedóvó: olyab mint minden más kisdedóvó. Az egyik csöppség szomorúnak látszik. A gondos „Dóda“ odamegy a kicsinyhez és megtapogatja homlokát. „Forró a homlokod“ — mondja a kicsinek héberül, szóljál otthon, mert beteg vagy.“ — „Dóda“ — válaszol szepegre, de ugyancsak héberül a csöppség, — „akkor a kályha is beteg, mert télen az is forró“. — Lehetséges, sőt valószínű, hogy ez a meglepő gyermekszellemesség, valamelyik tanult meséből ragadt meg a csöppség agyában. De hogy megragadt és hogy héberül ragadt meg, legszebb bizonyítéka annak, hogy rövid időn belül nemcsak a beszédet, de a gondolkodást is hebraizálni lehet. És nemcsak a fiatalok, az öregek is így vannak vele. A Tarbutgimnázium több tanára, azok, akik két év előt még egy szót se tudtak héberül, azok, akik már azt a keveset is elfeledték, amit ilyermekkorukban tanultak, — ma, alig két év elmúltával héber nyelven tartják meg előadásaikat. A fiúgimnázium igazgatója, francia nyelvész, ma héber nyelven tanít. Egy másik tanerő, ugyancsak a francia nyelv tanárnője, a leánygimnázium igazgatónője, ma hóber nyelven tanít. Mikor a Tarbut főigazgatójának figyelmét felhívtuk a kívülről jövő és állandóan ismétlődő hozzászólásokra, a Goethe-fejű főigazgató mosolyogva legyintett. A Tarbut-iskolákat a rendelet egyáltalában nem érinti, mert szatmári népiskolánk már második éve teljesen héber nyelvű, középiskoláink pedig az engedélyezett hat év helyett remélhetőleg már négy év alatt teljesen hebraizálva lesznek. Jelenleg is osztályonként hat tárgyat tanítunk már héberül. Hát legyen már egyszer vége ezeknek a rosszindulatú és tendenciózus ,értünk lamentálásnak. Annál is inkább, mert a tendencia migyen is nyilvánvaló. Igenis, a kormánynak meg kell adnia a szükséges átmeneti időt és ezt ki is fogjuk harcolni. És igenis ,az átmeneti idő alatt a zsidó iskoláknak hebraizálódniok kell és hebraizálódni fognak. Hebraizálódni fognak, mert szükséges, mert természetes, mert könnyen megy és mert igenis: a zsidó iskoláknak a jövőben csak így lesz létjogosultságuk. Kéretlen jóbarátaink pedig, gáncsot vetni akaró jóindulatukban ne aggódjanak érettünk. Nélkülük, sőt ellenükre éltünk mi és apáink hosszú emberöltőkön keresztül, nélkülük, de ha kell ellenükre is megyünk tovább a magunk zsidó útján előre. És szeretnék, ha jóbarátaink ezt az utolsó mondatot fontolóra vennék. Ha állandó gonoskodással kényszerítenek rá, akkor ellenükre Isiós abból a viszonyból nem miránk háramlik több veszíteni való. Genua döntő napja Lloyd George megegyezett Barthouval. Csütörtökön végetér a konferencia. Bizottságok veszik át az orosz kérdést. Olaszország és Csehszlovákia külön szerződést kötött Az Új Kelet tudósítójától . A politikai albizottság ülése tegnap délelőtt 10 órakor kezdődött. A szakértők az ülés kezdete előtt már egy félórával megérkeztek, elsőnek Seydoux érkezett meg, utolsónak Lloyd George, akinek arca komoly, sőt kedvetlen volt, ami mindenkinek föltűnt. A konferencia körében nagy volt a feszültség. Ezt a hangulatot az egyik résztvevő delegátus úgy jellemezte, hogy ez a döntő küzdelem. Schanzer a konferencia folytatása mellett foglalt állást. Ma vált ismeretessé Poluparónak az a tegnap esti kijelentése, hogy a konferencia két három napon belül befejeződik. Ma éjjel Páriából szigorú utasítás érkezett Barthou címére. Lloyd George beszéde az orosz válaszról és a békéről Szombaton délelőtt az első politikai albizottság ülést tarott, amelyen az orosz válaszról folytak a tanácskozások. Lloyd George kijelentette, hogy a válasz kevésbé kielégítő s a szovjet delegáció követelőző hangjával újabb nehézségeket teremthet. De a nehézségeket Európa és Ázsia között ki kell küszöbölni, el kell kerülni, hogy az orosz nép még kétségbeejtőbb helyzetbe kerüljön. Szükségesnek tartja, hogy az oroszok részt vegyenek a bizottságban. Nem lehet a londoni szekértő bizottsággal megegyezésre jutni, ha az oroszok nélkül történik. Ezért ismét bele kell vonni őket a tárgyalásokba és okvetlenül meg kell kötni az ideiglenes békét az oroszokkal és Európa többi államaival. Ez a béke nem fog vonatkozni a határokra, hanem a kölcsönösség alapján fog ítélni. Végül azt a javaslatot tette Lloyd George, hogy elsősorban a szakértő bizottságot kell összehívni. A háborús adósságok törlesztésére folyósítandó hitel megállapítására és a magántulajdon kérdéseinek tisztázására. Perfektuálni kell a békeegyezményt Oroszország és Európa többi államai között. Végül kölcsönös kötelező nyilatkozatot kell aláírnia minden államnak, hogy tartózkodni fog bármilyen propagandától más országokban. Lloyd George azzal fejezte be beszédét, hogy az orosz jegyzékre adandó választ tovább nem lehet halogatni s egy váaszjegyzék tervezetet ő már el is készített. Barthou kijelentette, minthogy Franciaország az Oroszországhoz intézett memorandumot nem írta alá, a válaszjegyzék megszerkesztésében sem fog résztvenni, de ha Lloyd George az oroszok követelődző hangját vissza fogja utasítani, akkor Franciaország nagyon szívesen fogja a jegyzéket helyeselni, de csak hallgatólagosan. Lloyd George határozott indítványára a bizottság szükségesnek tartja, hogy az orosz delegációval a tárgyalásokat ismét megkezdje. Az orosz delegáció — mondotta Lloyd George — mulat a szövetségeseken és ezt a francia kormánynak köszönhetjük. A franciák azért nem hagyhatják faképnél Csicserint, mert nagy érdekeltségük van orosz járadékokban. A szövetségesek jegyzéke a legkevesebb, amit az orosz delegációtól el lehetett érni. A szakértői bizottság hogy érhetett volna el eredményeket, amikor a mi ötletes fáradozásunk hasztalan maradt. Eddig mégis a cannesi határozatok képezték a tárgyalások alapját, most azonban az oroszok teljesen szabadoknak érzik magukat, minden kötelezettség nélkül. Javasolom, kérjünk utasításokat kormányainktól, hogy új szakértőbizottságot hívjunk össze, amelyben a szövetségeseken kívül előbb a semlegesek, azután az oroszok is részt vegyenek. Ha a tárgyalások az én javaslatom szerint fognak haladni, bizonyosra vehető, hogy az Egyesült Államok szintén részt fog venni. Akkor ez a bizottság sokkal megfelelőbb lesz a londoni szakértői bizottságnál. Mi egyáltalán nem vesztegettük az időt Gomuában, mert fontos és kölcsönösen kötelező határozatokat hoztunk. A békepaktumra vonatkozólag Lloyd George felfogása az, hogy a béke, amelyet meg akar teremteni, nem forog veszélyben. Az oroszok a bizottság tárgyalásai alatt fenyegető hadműveleteket hajtottak végre a vörös hadsereggel, hogy nyomást gyakorolhassanak a szomszédos államokra, ha azok az oroszokéval nem azonos véleményt nyilvánítanának. Ilyenformán Lloyd George épen azok ellen fordulna, akiket védeni akart. Svájc csatlakozik Angliához A politikai bizottság esti ülésén Motta ,svájci delegátus kifejtette, hogy olyan szakértői bizottságnak a munkája, amelyben az oroszok nem vesznek részt, teljesen hiábavaló volna. Nem helyesli, hogy az egyes ..hatalmak különszerződéseket kössenek Oroszországgal. Svájc semleges ország és mint ilyen, a leglelkesebben támogatja a Lloyd George által javasolt streuga deit. Lloyd George annak a fontosságát hangoztatta, hogy az összes hatalmak kölcsönös szerződéseket kössenek Oroszországgal. Beleegyezik, hogy az új bizottságot nem Gónuában hívják össze, de úgy kell azt tekinteni, mintha a gónuai konferencia küldte volna ki. Részleges megegyezés Lloyd George és Barthou között Az orosz ügyek albizottságának tegnap délutáni ülésén Ishi japán delegátus kijelentette, hogy elfogadja a szakértők kinevezésére vonatkozó indítványt. Utána Motta svájci delegátus beszélt és kifejtette, hogy az oroszok fanatizmustól fűtött jegyzékére határozott választ kell adni. Barthou kijelentette, hogy véleménye szerint a francia és angol álláspont között nincs áthidalhatatlan ellentét. A francia delegáció hozzájárul a Lloyd George javasolta paktumhoz azon feltétellel, hogy a garanciákat időre és területre szigorúan limitálják. Erre Lloyd George bejelentette, hogy Barthouval megállapodásra jutott a szakértő bizottság tagjainak kinevezésére. A garancia paktumra nézve az angol miniszterelnök hangsúlyozta, hogy reciproc szerződést lehet csak kötni. Ezután Skirmant, Jasper és Schanzer késznek mutatkoztak a szakértő bizottságban való közreműködésre. .