Uj Kelet, 1922. szeptember (5. évfolyam, 193-216. szám)
1922-09-27 / 213. szám
■ßz >rfc9Sc?ő«éjí, £ía*&**v«lrJ és avoBstta - iSí _-RoBos«ră»i 8S?. '0cr*» — -Sn*ss!P.l-r,íes »C &s Cf Keteí ioIöíOBi&í V.SErfcöKrtSjäß — PTI ^.dühCvctal ——— KM iKsowda ßJP ţMiar«ntlSlj —•*—*• ** «iS*1 «>. Sä. Bc. —--------- SäS a Kfelratak ttifiifölnfi ■ t :.icrfeoEJFtE5^S:iefe claJBontfSk. - K«alr»iofes.s sei» «äMtC ri * «a otas BriabiitöoS mcß 4. SvlQUyanz; 213« gz&m Berlin V/.15 i árafc ...abEJB Bköhs tmc— 400’la: FilÄwe--*»**--«« 3Ä0 in» (SaKjrpdtvra IStö 5as ‘Sgjr hőonpr»- —46ÍÍ In) " r oi Km Kr* pKlyRudseroo - ciddfeaa "9 Z lol CssíigzlováSlábaB -••4> bdsapra 23 sft Kg? eaöas «••»—••=••• 8 «6 SSI<Umfh — — 20 rilad» 9g? ozam ~I dtns> Chil íKoiöíifváp^ 5683. Tisri 5 1922 szeptember 27. Szerda Uzsora? Nem is volna szabad beszélni •róla, mint ahogy a busacárkányokról rom volt szabad. Mert nem létezik. Valaha, létezett, virágzott, ocsi áldozatot követelt,de az a háborúban tom, amikor az érasikkek eltűntek a piacról.Ha nincs ára, elbújik szára , ha elbújik, csak drágán adja oda magát. A háború uzsorája akkor kezdett eltűnni, amikor mára kezdte elözönleni a piacokat. Ha van portéka bő van, megint elölről kezdődik a.A szabadverseny és a nyereség viszszahuzódása alamimázsig. Mi nem hisszük el a kormány lúlhivatalosának, hogy volna uzsora. Azt se vesszük nagyon komolyan, hogy e nem létező nosora ellen a kormányuji uzsoratörvényt késsül esi■aáíní. Bár ez utóbbit föltételezzük a kormányról. Meglehet, hogy bár uzsora nincs, less uzsoratörvény. De ha ilyen törvény less, ennek a tendenciája nem az useora letörésére, hanem bizonyos kereskedőcsztélyok sífipránára fog irányulni. Ha lesz ilyen törvény, akkor ez nem lesz más, mint az agrárreform átvitele kereskedelmi térre, az agrárreform szociális enyhítő körülményei nélkül. Ismételjük, hogy nem hiszünk az egészben, nem szívesen festjük az ördögöt a fake, de kellemetlen a dologban hogy épen a kormány lapja torzítja el a fehér falakat és ez a hivatalosnak tetsző szócső lármás az uzsoráról és arról, hogy drákói szigorral fogják letörni az uzsorásokat. Hát itb le kelltörni valamit, ez sem az uzsora, hanem a drágaság. A drágaságot pedig ott kell megfogni, ahol a botot, a boldogabbik vágásét. Vagyis az elejét. Ha van áradrágaság, ezt ne nevezzék végső fokon uzsorának, hívnám keressék meg a kezdeti fokokat. Meg kell vizsgálni az okát, miért kénytelen a kereskedő drágán adni a holmiját. Meg kell keresni az okot, miért fizetünk mi itt Romániában ötven- száz- és kétszáz százalékkal többet egy-egy ipari cikkért, mint bárhol másutt. Ha keresünk okokat meg is találjuk őket. Az okok legelseje a szállítási bizonytalansága. Nem kis ok az okok sorozatában a vámtételek horribilis volta, amit állami uzsorának is nevezhetnénk. De mondjuk,, hogy az állami uzsora nem uzsora, mert erre az országnak van szüksége. Mi a vámtételeket nemegyszer sosgbizáltuk, nemegyszer kimutattuk, hogy nagyrészükben szakértelemhíján készültek. De végeredményében örömmel állapítják meg, hogy ezekből a vámokból fedezi az ország bevételeinek jelentékeny részét és hogy Romániai kereskedőosztálya e közvetett után is erőteljesen hozzájárul az állam fentartási költségeihez. Annál kellemetlenebbek azok a vámok és sápok, amelyek egyetlen törvényben vagy rendeletben sincsenek legalizálva s amelyeket mégis benne találunk minden kereskedő kalkulációjában. miitebb, ott találjuk őket a vállatok és cégek törvényesen hitelesített könyveiben és számmolásaiban. Mindenki tud róluk, elkönyvelik őket, egy -egy elszámolásra köteles vállalat néha a nevén is nevezi a gyermeket és mindmáig egyetlen törvény vagy rendelet se jelent meg, amely ezeket az illetéktelen sápokat, vámokat, díjakat, illetékeket és kenőpénzeket eltörölte volna. Egy bukaresti lap alapján megírtuk idestova esztendeje, hogy mibe kerül egy I vagon áru, ami Gáláéból Erdély bsíj fajébe ért, mennyit kell fizetni koasi- tengely törésért Rustemban és mennyit I Prodealon. És mennyit kell fi*#*ni átrakásért és mennyit pályaváltásárt. Ezt a hírt annak idején sem itt, sem Bukarestben ,nem cáfolták és nem cenzúrázták, mint köztudott dolog nyíltan az események homlokára léphetett. Mi -és bukaresti laptársunk azt hittük, hogy purifikálunk vele, de nem történt semmi, egy vagon áru Gáláétól Kolozsvárig ma is hasonló nehézségekkel és hasonló kocsitengely törésekkel és pályaváltoztatásokkal érkezik. Itt kezdjék letörni a drágaságot ! Itt kezdjék megfékezniaz uzsorát! Itt legyen a kormány erélyes! Nemcsak a kereskedőosztálynak fog használni vele, amely kevesebb utánjárással, kevesebb kínnal és zaklatottsággal, fog hozzájutni árujához, de könnyebbség lesz a közösség számára is, amely fokozatosan hozzájut az ötven és száz százalékkal olcsóbb árucikkekhez. És végeredményben mss egész ország gazdaságának használnak vele, mert a pénzünk vásárlóereje megizmosodik. Ha nem így akarják megfojtani a drágaság vagy mondjuk az uzsora hétfejű bestiáját, akkor nem gondolhatunk mást, mint hogy a tendencia nem az uzsora, hanem a kereskedőosztály megfojtása. És esetleg új elemekkel való helyettesítése. Ha így áll a dolog, szást kell emelnünk. Akár készül ilyen törvény, akár akár készülni, akárcsak ssuggerálják a kormánynak, hogy készüljön, a masnaba emelt ujjakkal kiáltjuk: eddig és netovább. 2251 Tripoliszt, Konstantinápolyt és Tráciát visszazáják Törökországnak Görögország ellenárákra készül. A szovjet két hadtestet küldött Estomba. Csicserínt hazahívták Berlinből - Az új Kelet tudósítójától -Bécs, szeptember 25. (As Uri Kelet távirat*.) - Athénből . ésk i . zárt jülentése. Síiernaita brit kormánynak a keleti kérdésben elfoglalt magatartása miatt óriási irgalom uralkodik. A görögök a párisi kompromisszum dacára utolsó támadást akarnak intézni Kernéi pasa ellen európai földön. A görög kormány semmiesetre sem hajlandó Tráciát és Drinápolyt átadói. Ha a törökök a Boszporuson át előre törnének,, akkor Görögoraság Tráciában százötvenezer embert állít föl. London, szept. 25. (as Új Kelet távirata.) A kormány a Kemál pasához intézett meghívásával egyidejűleg az athéni kormányhoz is hivatalos felszólítást intézett, hogy a Tráciában lévő görög csapatokat Kemál beleegyező nyilatkozatának megtörténtekor azonnal vonják vissza. A görögöknek Tráciából teljesen ki kell vonulniok, mihelyt a vegyes bizottság, amely előreláthatólag Hudsniában összeül, megállapítja Trácia görögországi határát. A görögök csapatokat küldenek Tráciába Athén, szept. 26. (Az Új Kelet távirata). A szövetségesek elhatározása nagy csalódást hozott az ország közvéleménye számára. A sajtó, a hadsereg újjászervezését sürgeti, hogy legalább Trácia megvédhető lehessen. Papalás tábornokot több tábornok követte Tráciába, hogy a hadsereg ottlévő egységeit átcsoportosítsák. A görög hajőraj különben is harcra készen áll és a hanglét az, hogy Görögország küzdelem nélkül Tráciáról nem mondhat le. Tráciát a Móricáig Törökország kapja London, szept. 26. (Az Új Kelet távirá!».) Az angol közvéleményt megelégedéssel tölti el az, hogy a párisi értékeidet kedvező eredménnyel végződött. Az angolok különösen azért vannak megelégedve, mert a kezdeményezés az ő részükről indult ki. A „Daily Chronicle“ sokalja Tradénak a Marica folyóig való átengedését és rámutat arra, hogy ez a tény legjobb bizonyítéka annak, mennyire nem üldözi Nagybritán is Törökországot. Lloyd Giorgio és kormány a svédsnea&reuchekivonatait tolmácsolta lord Carzon előtt sikeres párisi tárgyalásaiért. Róma, szept. 26. (Az Új Kelet távirata.) Az olasz sajtó a párisi értekezlet döntésében Sehanzar és Sforza gróf sikerét látja. A „Messagero“ hangsúlyozza, hogy a törökök magatartása igazolni fogja, hogy az engedmények horderejével, amelyet a szövetségesektől elérniük sikerült, maguk a törökök is tisztában vannak. Páris, szept. 26. (Rider.) Az engem kormánynak elküldött jegyzéket másolatban megküldik a babaraszi, tokiói és athéni kormányoknak. Tripoliszt is visszaadják Törökországnak Páris, szeptember 26. Poincaré a francia sajtóképviselőnek kijelentette, hogy a francia kormány minden befolyását latba fogja venni Románnál, hogy ne tegyen elhamarkodott lépéseket. Biztosítja a francia közvéleményt, hogy semmit sem adott fel Franciaország pozícióból. Franciaország egyetlen hajót, egyetlen katonát sem fog Törökországba küldeni. A francia katonai szállításokról szóló tévhitek oda vezethetők vissza, hogy hajók mennek Szmirnéba, amelyek a menekülteket szállítják el onnan. A szövetségesek készek nemcsak Konstantinápolyt visszaadni a törököknek, hanem Tripolisa felett is elismerni a török szuverenitást. A szorosokat is? Páris, Hzept. 26. (Rador.) A Pomoaré, lord Curzon és Sforsa között létrejött megállapodást elküldöttek a török kormánynak. A jegyzőkben a szövetségesek elismerik a török hahatárt Drinápolyig, valamint a törökök szuverén jogát a szorosok felett. London, szeptember 26. (Rador.) Lloyd George a külföldi újságírók előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a szorosokat a népszövetség felügyelete alá kell helyezni. Kemál ragaszkodik a szovjet részvételéhez Berlin, szeptember 26. (as Új Kelet tudósítójától.) Konstantinápolyból érkezett jelentések szerint Kemál pasa ragaszkodik ahhoz, hogy a bérceértekezleten Oroszország is részt vegyen. Ezt nemcsak az Oroszországgal kötött szerződés értelmében kívánja, hanem azért is, hogy Jugoszlávia és Románia résztvételét ellensúlyozza. Az orosz flotta blokálja a Boszporusz London, szept. 26. Konstantinápolyi jelentés szerint az orosz flotta kifutott Krímből és blokkozza a tengerszorosok keleti kijáratát. Az orosz hadihajók jó állapotban vannak, de állítólag kevés a muníciójuk. A „Daily Telegraph jelentése szerint két orosz hadtest Betumba érkezett. A hadosztályok hír szerint csak elővédjét képezik egy nagyobb orosz hadseregnek. A Berlinben tartózkodó Csicserin külügyi népbiztost táviratilag hazarendelték. A görög kormány értesítette a nagyhatalmakat, hogy a konstantinápolyi törököket felfegyverzik,ami veszélyezteti az ottani görög lakosság biztonságát. Tizenkét angol hadihajó London, szept. 26. Tizenkét angol hadihajó a gibraltári ozoraiból kelet felé indult. Az angol sajtó elégtétellel konstatálja, hogy a kemalista lovasság visszavonult a semleges hónából, miáltal elejét vette minden konfliktusnak és az ebből származható bonyodalmaknak. Elsülyesztett angol torpedóimjó London, szept. 26. (Rador.) A Marmara-tengeren elsülyedt egy angol torpedóhajó. A személyzet közül 87-et egy halészbárka megmentett, tizen pedig a vízbe faltak. Kemál nem hagyhatja el hadseregét Páris, szeptember 26. (Rador.) Bouillon Poincaréval folytatott hoszszas tárgyalás után Szmirnába utazott, ahová kedden érkezik meg. A szövetségesek jegyzéke megérkezett az angorai kormányhoz. Kemál pasa kijelentette, hogy kész elmenni a keleti konferenciára, azonban nem hagyhatja most el seregeit. A halálraítélt Kemál Konstantinápoly, scept. 26. (Az Új Kelet távirata). A főváros török lakosság memorandumot nyújtott be a spontánhoz, hogy a Kemál pasa ellen 1919-ben hozott halálos ítéletet iszamisítsa meg. Németország a népszövetség hatodik tagja Genf, szeptember 26. (Az Új Kelet távirata.) A népszövetség közgyűlése elhatározta, hogy nem állandó tagjainak számát hatra emeli fel. Ezt úgy értelmezik, mint előfeltételét annak a körülménynek, hogy a jövő esstencióban Németország állandó tagja lehet a tanácsnak. A megüresedő második tagsági hely elnyerésére a kisantanttörekszik. Közöttük azonban nincs meg az összhang, mert Csehszlovákia és Jugoszlávia egyaránt pályázik a helyre. Nincs kizárva, hogy a kisantant a második tagságból kimarad és Hollandia vagy