Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)

1923-03-01 / 10. szám

SZERKESZTŐSÉG. ICUDfj­­hivatal is nyomda Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai-utcs) IO. As „DJ KELET" telefsajsi Szerkesztőség és kiadó­hivatal — _ _ 977 Zs. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek eln­­tendők. Kéziratokat nem adunk vissza VI. évfolyam, 10. szám Cluj •• Kolozsvár, 5683. Adar 13. /] t.p. •"■”‘Casseu­-rureau 1 • Sächstache sir. 8. Berlin yjj Egész évre — — 450 Félévre - - 240 Negyedévre — — 130 Egy hónapra — 45 Egy szám ára pályaud­varon és vidéken is 2 b­) Csehszlovákiában­­ Egy hónapra — 12 ck egy szám — 1 ck 1923. márciusi. Csütörtök A liberális kísérte! Egészen bizonyos: Bratianu miniszter­elnök európai horizontú ember. De horizontja az ötven év előtti Európáé. És a liberális párt, ahogy szavaiban és programjában a politika porondján megjelenik, valóban liberális esz­mék hirdetője, csakhogy ez a liberálizmus a múlt század liberalizmusa. Ötven év előtt ezek az eszmék az elnyomott európai tömegek fel­szabadítását jelentették, kitaszított milliók előtt emelték fel a jogok sorompóját,­­ de elvégre a rabszolgafelszabadítás is nagyszerű emberi gesztus volt a maga idejében, ám próbálja meg ma valaki tele szájjal hirdetni a rabszolga­felszabadítás szükségét, mint legfőbb politikai eszményt, nagyon jól jár, ha csak kikacagják. Anghelescu közoktatásügyi miniszter tegnapi ki­jelentése, melyet az Új Kelet nagyváradi mun­katársa­ előtt tett, ennek a liberalizmusnak klasszikus megnyilatkozása. „A zsidóknak most románoknak kell lenniök, mondotta naiv egy­szerűséggel a miniszter, minthogy Magyaror­szágon magyarok voltak. Mi a zsidókat izraelita vallású román nemzetiségű polgároknak tekint­jük.“ Még egyszerűbb szavakkal élve ezt mondta a miniszter: A nagy leltározásnál, amikor átvettük Erdélyt vasutaival, bányáival, házaival, barmaival és juhaival, itt találtuk a zsidókat, — nos, átvettük őket is. Ebből aztán messzemenő következtetéseket von le a mi­niszter. Liberális politikusok részéről nem először halljuk a zsidókérdés ilyen megvilágítását. Ép a napokban, az alkotmányjavaslat bizottsági tárgyalása során lett világossá az erdélyi nép­kisebbségek előtt, hogy a liberális párt még mindig az egységes politikai nemzet elvére akarja felépíteni az új Romániát. A múlt szá­zad politikai elmélete volt ez : csak egyetlen nemzet alkotja az államot s a más fajtának csak akkor válhattak az állam teljesjogú tag­jaivá, ha előbb feladták népi karakterüket és hajlandóságot mutattak, hogy teljességgel be­olvadjanak a többségi nemzetbe. Ez volt a vezérlő motívuma a zsidók egyenjogúsításának és ebből a politikai elgondolásból fakadt a heterogén államokban a nemzetiségek elnyo-,, matása, amely alatt oly sokat szenvedett a román nép is. Maga az egyenjogúsítás, még ilyen fen­tartásokkal és megszorításokkal is az emberi előrehaladás nagy lendületét jelentette, hiszen jogtalan és elnyomott tömegeket emelt ki sorsuk nyomorúságából. Annak idején csak­ugyan liberalizmus volt ez és akik küzdöttek érte, azokat szent akarások bevitették. Ám azóta majdnem egy évszázad telt el, egy világháború rémségeivel és tanulságai­val öregedett Európa és az emberiség politikai szótára nagyon megváltozott. A „politikai nemzet“ elméletén rég átgázolt az idő s a múl­tat idézi sírjából, aki mindenáron ragaszkodik hozzá. A mi korunk liberalizmusa egészen mást jelent, a szabadság fogalma élet új oldalait világítja meg. Ebben az általános előrefejlő­­désben a zsidó nép is új életformák felé törek­szik. Az egyéni felszabadulás hajszolását a népi elismertetés vágya váltotta fel. Nem akar többé gazdátlan leltári tárgy lenni a népek csereberéjében, de saját értékeire támaszkodva a maga népi életét akarja élni. Ez nem jelenti azt, hogy a zsidóság izolálni akarja magát a környezet­től. És ellenkezőleg, hirdetjük, hogy az erdélyi zsidóságnak közelednie kell a román néphez akarjuk, hogy ifjúságunk megtanulja érteni és szeretni a román kultúra kincseit. De alapul a magunk népiségét akarjuk, saját kultúránk talaján akarunk állani, amelyet nem rángathat ki a legkisebb szélvihar, vagy egy könnyed miniszteri szeszély a lábunk alól. A román ál­lamnak sem lehet célja, hogy egy új asszimi­lációs folyamatot indítson meg, amelynek se­­hol sem voltak üdvös­ eredményei. Anghelescu miniszter is érzi ezt, amikor belső ellentmon­dásokkal teli nyilatkozatában szükségét érzi a megállapításnak, hogy a zsidó iskolák tanítási nyelve csak héber, vagy román lehet. Miért hát elsikkasztani a zsidó nemzetiséget és miért erőszakos kézzel megbolygatni e kisebbség leg­féltettebb kulturális intézményeit? Nem libe­ralizmus ez, Miniszter úr, csak kísértete a libe­ralizmusnak. Holnap ny­ik meg a nemzetgyűlés A kormány az alkotmányhoz többséget keres­ ­ Az Új Kelet tudósítójától -Holnap nyitják­­meg a nemzetgyűlést és a formalitások elintézése után szombaton az alkotmánytervezet már a Ház elé kerül. A bi­zottság még dolgozik, néhány pontban azon­ban már eddig is deferált a liberális ellenzék­nek. A pártonkívüli ellenzék nem tartja kielé­gítőnek a módosításokat és parlamenti és par­lamenten kívüli akcióval igyekszik megaka­dályozni a törvény megszavazását. A paraszt­párt, az ellenzéki küzdelem előharcosa, mint tegnap megírtuk, már meg is kezdte parla­menten kívüli akcióját a bukaresti népgyülés­­sel. A liberális „Viitorul“ ma folytatja ellen­támadását a parasztpárti akcióra és a követ­kezőket írja : .... ..­­A népgyülés forradalmi határozatát Lupu doktor provokálta, aki miután külföldön el­végezte nemzetellenes munkáját, most itthon folytatja ugyanazt. Tudnunk kell azonban, — írja a „Viitorul“ — hogy a párt ebben a kérdésben nem egységes. A beszarábiai caranis­­ták, élükön Sterével és Halipával, a parlament­ben való további munka mellett foglalnak állást, az utcai harcot károsnak ítélik. Sokan vannak még a párttagok és főleg a vidékiek között, akik nem hajlandók Luput a forradalom felé követni. A kilépések megindultak és az erdélyi szervezet elnökének, Bogdán­ Duica le­mondása után a vidékiek egyre többen hagy­ják el a pártot. A kormányt a caranisták belső ügyei nem érdeklik, csak szeretné, ha jobb belátásra jutnának, mert nem szívesen nyúlna erélyes eszközökhöz ellenük. Mirescuék belső ellenállása A parasztpárti „Aurora“ az altalaj naciona­­lizálásával kapcsolatban a liberálisok belső békétlenségével foglalkozik. Ploestiben — írja az „Aurora“ — a peró­leumforrás-tulajdonosok értésére adták Bratianuék­­nak, hogy nem egykönnyen mondanak le jogaik­ról. Az érdekszálak sok liberális képviselőt és sze­nátort fűznek a nacionalizálás ellenes mozgalomhoz. Ezzel szemben a pénzügyminiszter nem hajlandó engedni, mert — úgymond — nagy nemzetgaz­dasági érdekek fűződnek a reformhoz.­ A „nemzet­gazdasági érdek“ nem egyéb, minthogy a liberális bankok már megegyeztek Zahar­oavékkal, akik bérbe kapják majd a román föld mélyét. Ilyenformán döntést egyelőre nem hoznak és azt hisszük, a kormány a nacionalizálás kérdésében bizalmi sza­vazatot fog kérni ... Az ellenzé­k egységén múlik a szavazás eredménye. A kétharmad többség A kormány egyébként a kétharmad több­ség bizosítására megtette az intézkedéseket és a­ kamara, valamint a szenátus elnöke közölték a törvényhozókkal, hogy szabadságot semilyen címen nem kaphatnak. A kormányban a ter­vezett személyváltozások sem lesznek meg egyelőre, nehogy a felmerülő aspirációk veszé­lyeztessék az egységet. Csak két miniszter tá­vozik,­­ a közmunkaügyi és a szépművészeti, de ők is az alkotmány megszavazása után. Az ellenzék egy részét is meg akarják nyerni a ja­­vaslat részére a „következő kormány“ kérdé­sének felvetésével. A következő kormány A „Lupta“ vezércikket ír azokról a hí­resztelésekről, amelyek szerint Bratianu utódá­nak kérdése már most aktuális. — Bratianuék — kezdi a vezércikk — ügye­sen lanszírozzák az utódlás híreit. Mivel lehetne jobban megbontani az ellenzék egységét, mint a kormányrajutás lehetőségének felvetésével. Csak ter­mészetes, hogy a pártok nagy része nem merészel határozott ellenzéki magatartást tanúsítani, ha­­ holnap kormányra kerülhet. A kulisszatitkok azon­ban a következők : A király Bratianura bízta az alkotmány elké­szítését, mert arról győzték meg, hogy mások nem respektálnák az eddigi királyi jogokat, sőt a kor­mányforma kérdését is felvethetik. Amikor tehát az alkotmány elkészül, olyan kormánynak kell jönnie, amely elismeri és nem revideálja az alkot­mányt. Az utódnak követnie kell a liberálisok munkáját. Bratianuéknak gazdasági politikájuk csődje miatt távozniok kell. A „csak mi és álta­lunk“ elve megbukott, külföldi tőke nélkül nem lehet konszolidálni. Ezért kell Averescu, akinek van még hitele a külföldön. Ez a helyzet, — végzi a „Lupta“ — és a következő kormány kérdését bármily külső célzatokkal hozzák is összefüggésbe, aktuális, azt tudnia kell az ellenzéknek is, de azt is, hogy a miniszterek biztatólag megsúgják bizal­masaiknak : csak 1924 őszén távozunk. Az alkotmányozó bizottságból Bukarest, február 28. A parlament alkotmány­reform bizottsága késő estig folytatta a reform tárgyalását. Elfogadták a bírói hatalomra, valamint a képviselői immunitásra vonatkozó szakaszokat és elejtették a régi alkotmány ama szakaszát, amely a képviselői immunitás alól kiveszi a lapszerkesztő képviselőket. Elfogadták a parlament összetételére vonatkozó részt és elhatározták, hogy a parlamenti ülésszakok két 5-5 hónapos időszakból fognak állani,­­amelyek egyike márciusban, másika októ­berben kezdődik. A bizottság egyébként ma befejezi munká­­latait és holnap jelentését a Ház elé terjeszti. Az alkotmányreform általános vitája március 6-án, kedden kezdődik. ■ Bukarest, febr. 28. A „Monitorul Oficial“ mai száma királyi dekrétumot közöl, amely szerint a parlament jelenlegi ülésszakát május 1-ig meg­­hosszabították. A nemzeti párt manifesztuma Bukarest, febr. 28. A nemzeti párt a fő­városi, lapok mai számában manifesztumot tesz közzé, amelyben követeli a parlament feloszlatását és szabad választásokon alapuló új parlament összehívását.­­ Németország valutajavító alapot létesít. Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés elfogadta a valuta javítására szolgáló alap létesítéséről szóló törvényjavaslatot.

Next