Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)

1923-03-21 / 27. szám

SZERKESZTŐSÉG. (OAD®­­HIVATAL ÉS XVOMDA Cluj, Kolozsvár,St. Baron L. Pop (Brassai­ utca) 10. Az „UJ KELET“ telefssiai Szerkesztőség és kiadói hivatal — — — 977 Zs. N. Sz. — — 358 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek elm­­tendők. Kéziratokat nem adunk vissza ! VI. évfolyam, 27. szám Cluj — Kolozsvár, 50S.J. Niszán 4. Archiv der Zionistiscnen urgamwu«» Berlin W Sächsihcher str 8 -m------W! ~— — 130 Félévre ' — — 240 Negyedévre — — 130 Egy hónapra — 49 Egy #74wttyaud-19237*tórus. .'^ rda tmmmmmm­mmmmátm Mágus a hajón írta Kaczér Illés Hajó a tengeren, hahó! Szakállas farkas, vén idő, tisztelegj. Mert nem közönséges bárka, ami itt előtted elsuhant. Látod hogy repül! Mint a szent őrület, amely a költő szeméből földről égre égről földre válan. Most futott ki a Sárga-tengerről, át a Nagy-óceánon, amelyet Csendesnek is mondanak&ír', hogy elsiklott a szemed határán, viharvert Kalóz, ez itt az In­diákról elnevezett Óperenciás. Varázslók feldo­bott zsinegén, de talán fakk­ok kicsomózott köl­dökén itt forró szélbugyrok lógnak a semmi­ben, hogy aléldoz tőlük vitorla és zászló az árbocon s minden elbújik a rekkenés elöl, még a lélek is ebédutáni álmát alussza a kajütben. Mily végtelensége az egyhangúságnak más hajó számára! nappal a kék firmament, a nap és a tenger, éjjel a csillagok zafír- és rubingyap­jas nyája fenn és lenn, mindig ugyanazok a délszaki csillagok, s a hajó felmegy a hintán és lemegy, felmegy és lemegy, fel és le, fel-le. Minden más hajó más mint ez, mindeniken ugyanegy türelmetlenség várja a révet, de ez az egy, amit ime megsüvegeltetek veled, ■szu­­vas-fogy Rabló, ez másmilyen gálya, a csilla­gos univerzum és a sósvíz roppantságai között ez roppant gondolatot ringat, hahó! ép most született a gondolat a hihetetlen óperenciáján, s mire holnap kiköt a hajó, a mágus lerakja a gondolatot a partra és ime ezeroszlopos, ében­­fás-elefántcsontos mese palota és benn a pago­dában erős, fantasztikus, csuj igazság trónol. No persze, ha a mágus nem volna fenn a fedélen, ez a hajó is csak olyat­ volna mint más, csakúgy döcögne a hullámgöröngyökön. De a mágus ott­ van­ s ő most, ahogy felnéz az égre, a déli ég kolekiszi juhaira s ahogy nappal az egykedvű végtelenbe bámul, ő most képtelen mélységeket köt össze, világokat lát el dróttalan huzallal s ahol még semmi nincs, ö ebben a semmiben, ebből a semmiből új világokat teremt. Igen ez a hajó, amely most szelte át az Indiai-óceánt, azért más, mert ezen utazik a relativitás zsenije, aki elméletével új utakat bontott a tér bontatlanjában s aki most, hogy távol van a hétköznap véres és zűrza­varos monotóniájától, távol a telefontól és a villamostól, a numerusz klauzusztól és a haeken­­kreuztól, a Ruhrtól és a litván problémától, hogy ott van, ahol Newton, az isteni kert csendjében a leeső alma igazsága alatt, új igaz­ság mutatkozik meg benne, a föld igazsága, a nehézkedés új törvénye, a mágnesség új elmé­lete, amely készen pattan ki zsenijéből, hogy mire révbe ér a hajó, már csak asztalhoz kell ülnie a tudósnak, hogy betűbe rögzítse. Igen Einstein Albert, akit kontinensek ünnepelnek s aki szegényen, összehúzódva második­ osztályú vasúti f­ilkében utazik, a­tán a hajón is több babért és krizantémumot hozott magával Nipponból, mint honoráriumot s itt is mérsékeltáru szakaszt volt kénytelen bérelni, ez az Einstein Albert most egy új elmélettel kötött ki, ahogy áthajózott Bab-el-Mandeben és a szuezi csatornán. Az indiai-óceán egy­hangú, termékeny csendjében született meg benne az új teória, ahol az ég és föld rejtel­meire gondolt, talán ép babrált borostyán cigarettaszipkájával, amely magához tapintja a leheletnyi cigarettapapírt. Még nem tudni mi ez az új teória, mert Einstein fukaron és szerényen beszél róla (hogy mégis beszél: ki bír el egy új­ nagy igazságot, hogy néhány primitív szóval ki ne buggyanjon belőle?), a nehézkedési törvény s a földvonzás terveibe ez, amellyel a német-zsidó fizikus nyilván más helyeken is eltéríti útjából minden idők leg­nagyobb fizikusát, a mester frentont.­­ Einstein elméje nem rakta le a pontot a relativitás után, új-meg-új százutakat tör, hogy meg­állítsa egy pillanatra a mindenséget, az időt és a marakodó emberiséget. Milyen sötét és kicsiny pontocskák az ö öröktevékeny zseni­jéhez képest azok az egyetemi tekintélyek, tanárok és akadémikusok, clak úgy őrzik meg tekintélyüket, hogy az ö hírnevének uszályát tépdesik! S milyen kicsinyek és mulandók, akik az ö fénylő homlokán a fajiság bélyegét keresik, és a keresztet, a kampósat, szögezik vele szembe! Gyönyörű elégtétel Einstein faj­tájának, amelyet ez a­ tudós nyilva öntudatra mond a magáénak, hogy Einsteint most a spanyol akadémia s a spanyol király hivta meg, s a spanyol nép, amely Kolumbus test­véreit Kolumbus ideje óta elüldözte s befo­gadni se akarta többé, most büszke, hogy módot nyújthat a relativitás tudósának, hogy kutatásait folytassa. Katholikus Ferdinand és Izabella utóda a trónon rehabilitálja a spanyol népet és Torquemada országa befogadja a kor nagy tudósát, aki saját hazájában kis és ke­gyetlen torquemadák miatt nem tárhatja za­vartalanul a holnap emberisége elé roppant homlokának roppant gondolatait. Harminc bűzbomba a kamarában A kamara is megszavazta az alkotmányreformot- Népgyűlések országszerte. Nagy ellenzéki demonstráció készül Gyulafehér­váron. A szenátus megszavazta a zsidókra vonatkozó he­tedik szakaszt — Az Új Kelet tudósítójától — A kamara hétfő esti ülésén újabb vihar volt a vasárnapi események miatt. Bratianu miniszterelnök Maniu Gyulával polemizált és kijelentette, hogy a korm­án­y nyugodt marad, nem reagál az ellenzék provokációjára. Ezután a kamara is megszavazta általánosságban az alkotmányt, a szavazásban az ellenzék részéről csak négy Jorga-párti vett részt. A szenátus a részletes vitát folytatta és a zsidókra vonatkozó 7. szakaszt megszavazta. Az alkotmány részletes vitája gyors ütem­ben fog előrehaladni és valószínű, hogy nyolc­­tíz­­nap részleteiben is megszavazzák. A pénz­ügyminiszter elkészült a költségvetéssel is, ame­lyet nyomban az alkotmány után letárgyalnak. A kamara keddi ülésén egyébként újabb botrány volt. Az ellenzék tüntetően kivonult a teremből, miközben mintegy harminc bázbombát robbantottak fel az ülésteremben. A kamara megszavazta az alkotmányt A kamara hétfői ülését délután 3 órakor nyi­totta meg Orleanu elnök. A jegyzőkönyv felolva­sása után Dorleanu, Gherea és Bogdan szólalnak fel napirend előtt. Magh­ra az egyesült ellenzék nevében tilta­kozik a vasárnapi események miatt. (Nagy zaj.) Követeli, hogy a belügyminiszter válaszoljon. Ekkor lép a terembe Bratianu miniszterelnök, akit a többség nagy tapssal, az ellenzék füttyel és „mondjon le“ kiáltásokkal fogad. Az elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Bratianu miniszterelnök kije­lenti, hogy a kormány megőrzi­ nyugalmát az el­lenzék magatartásával szemben és szilárdan kitart álláspontja mellett. . Maniu és Bratianu heves szóharcot vívtak az alkotmányról. Az alkotmány vitájához hozzászól­tak Lázár Aurél nemzetipárti, Hans Otto Roth és Brandsch szász képviselők, majd Jorga teszi meg észrevételeit a javaslat ellen. Ezután a kormánypárt részéről indítványoz­zák az általános vita befejezését. Draghics paraszt­párti tiltakozik ellene, mire nagy zaj tör ki. A zaj elülésével Juniánt és Bocu Severt a regyeb­ai bi­zottság elé állítják. Ezután Chirculescu előadó emelkedik szólásra, az ellenzék azonban megakadályozza beszédét. Erre az elnök szavazásra teszi fel a kérdést, mire az ellenzék a kijárat felé tódul és a ,,Des­­t­aptete Romane"-t énekli. Közben verekedés támad, fiunteanu nemzeti­párti és Dobrescu liberálispárti a verekedésben megsebesülnek. A kamara ezután név szerinti sza­vazásban 225 szavazattal 4 ellenében általános­ságban megszavazza az alkotmányreformot. A szavazás után Bratianu heves beszédet mondott az ellenzék ellen. Beszédében foglalkozik a kisebbségi kérdéssel is és kijelenti, a kisebbsé­gek igényt tarthatnak az állampolgárokat meg­illető jogokra, de nem privilégiumokra. Az ülés este 10 órakor ért véget. Az alkotmány részletes vitája a szenátusban A szenátus ülésén folytatták az alkotmány­reform részletes vitáját. A javaslat 5—16. szakaszait megszavazták. Nagyobb vita volt a 7. szakasznál, amelynél Pacurariu és Gaita a zsidókra vonatkozó régi rendelkezések f­entartását kívánták. Constanti­­nescu miniszter és Draghicescu felszólalásai után módosítás nélkül elfogadták a törvényjavaslat szö­vegét. A 16. szakasznál Pacurariu kéri a halál­büntetés bevezetését, a javaslatot azonban elvetik. A gyűlés este 8 órakor ért véget.­­ Letartóztatások az utcai tüntetések miatt Az ellenzék vasárnapi és hétfői tüntetése még mindig izgalomban tartja a fővárost. A tüntetések idején az uralkodó vadászaton volt, de az események hírére visszatért a fővárosba és azonnal magához kérette a miniszterelnököt és a belügyminisztert. A miniszterelnök és a belügyminiszter részletesen informálták a királyt és közölték vele, hogy a népgyűléseken a koronát is megtámadták. Azután a szükséges intézkedéseket beszélték meg. A király hatá­rozott kívánságára minden összeütközést ke­rülni kell. A tüntetések miatt eddig húsz letartózta­tás történt és újabb letartóztatások is várhatók. A főváros utcái, főleg a parlament környéke, teljesen meg van szállva katonasággal, mert olyan hírek is elterjedtek, hogy a vidékről a fővárosba özönlő parasztok meg akarják akadá­lyozni a kamara üléseit. A Calea Victoriein levő demokrata klubot, amelyben a nemzeti párt helyiségei is vannak, a katonaság körülzárta. Maniu a főváros lakosságáról A vasárnapi és hétfői tüntetéseken a nemzeti­ pártiak első ízben vettek részt a regátban utca tüntetéseken. A ,.Dimmenta“ munkatársának Maniu Gyula, ebből az alkalomból a követke­zőket mondotta.

Next