Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)
1923-03-23 / 29. szám
KERKESZTfaft«. SUM» HIVATAL ÉS NYOMDA Cluj, Kolozsvár, St Boron U Pop (Brassai-trico) IQ. Ac „BJ KELET“ telefonjai Szerkesztőség és kladé* hivatal — — — 977 Zs. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek cítkendők. Kéziratokat nem ■ adunk vissza VI. évfolyam, 29. szám 2237 Lejar Keren Hajjeszod Centralbureau P* für Mitteleuropa Sächsische str. 8. jfia '% Berlin W.15 Egy ut wstett*.. ||PI ** Ard mek Cluj — Kolozsvár. 5683. Niszán 6. 1923. március 23. Péntek Szárny szegés Mi maradt meg a háborúból. Rom, üszök, felfordulás, dezoláció. Csak tanulságok maradtak, de ezek is csak plátóiak, senki se veszi hasznát. Az egyetlen komoly érték, amely ezenkívül maradt, az, hogy az ember meghódította, a levegőt. Nem a háborúban repült először az ember, de a háború előtt mutatvány volt csupán. A Pégoudok és Lathamok beléptidíj ellenében produkálták bűvészetüket. Ötven-hatvan év kellett volna hozzá, amíg a repülő-technika eléri mai színvonalát. A háború megrövidítette az időt s ezért a sok mínusz között ez valóságos plusz. A repülést kétségtelenül a német aviatika diktálta. A kormányozható léghajó, az úgynevezett Zeppelin, a kistípusú egy- és kétfejdelyek, a Fokkerek német találmányok. És amit mások találtak fel, azt a német szorgalom hihetetlen módon tökéletesítette. Semmi kétség, a német hadiaviatika nem hozott semmi jót, nyílt városokat és védtelen lakóházakat bombáztak a Kaiser rettenthetetlen légi hajósai. De a háború elmúlt és ma a német aviatika a béke szolgálatába állította tudását. Száz meg száz repülőgép teljesít szolgálatot Németországban s egy idő óta már személy-, sőt teherforgalom lebonyolítására is beállították vét. A repülőgép ma kezd ott láthítani,ahol a gőzhajó és a vasút, feltalálásának elsőévtizedében, kezdik felismerni horribilis jelentőségét, kezdik kutatni azokat a törvényeket, amelyek alapján motor nélkül is, anyagpazarlás mellőzésével, tisztán a légköri hullámosság és a szél hajtóerejével közlekedhet. S ezt a jövő repülését is a német szorgalom, a német szívósság, a német elszántság készíti elő. De amikor ez a hősi békeharc történik, feláll a francia sovinizmus a a homlokára üt, hiszen ez nem más, mint a német kultúra feltámadása. Hiszen ez nem más, mint a német hadirepülésnek a békerepülés köntösébe való bújtatása. Az „Echo de Paris“ című nacionalista lap hárommillió aláírást gyűjtött Franciaországban, hogy állítsák meg a német repülést. Hárommillió francia, ifjak, vének, követelik Poincarétől, hogy foglalja le az egész német aviatikát úgy, ahogy van. S már el is ment a küldöttség a francia miniszterelnökhöz, akiről tovalevő, hogy szívesen veszi az ilyen ötleteket. Poincaré minden bizonnyal reagálni fog s nyílván összekapcsolja a repülés kérdését a Ruhr-akcióval s nem lehetetlen, hogy a franciák mindaddig nem ürítik ki a szentesieteket, amig a németek nemcsak a jóvátételt meg nem fizették, de repülőparkjukat is át nem adják Franciaországnak. S ha ez megtörténik, akkor lesz csak igazán szárnyaszegett az ezer szenvedéssel megpróbált német nép. Hogy mit szól ehhez a világ? Egy-két hevesebb politikus nyilatkozik ellene, egy-két temperamentumos újság megbotránkozik, de mit lehet csinálni, ki kell majd szolgáltatni a levegő karcsú járműveit, mint ahogy az öldöklő gépfegyverekkel tette ezt meg Németország, a csatahajókkal, a tengeralattjárókkal , a negyvenkettes szörnyetegekkel. S a kultúra, amely a háború óta mind a két szemével siratja romlását, amelynek azonban az egyik szeme ha felnézett a magasba, mosolygott is néha, hogy íme az ember mégis csak köze jár az egekhez, bízvást onthatja tovább a könnyeit, ap'adatlan' mind a két szemében. Ha ilyen kérlelhetetlen ellenség lett volna a napóleoni háborúk után, talán a vasút ma hátrább volna száz esztendővel, mint ahol van. Talán lesz pesszimista, aki azt mondja, hogy a vasút kerékkötője hasznára let volna az emberiségnek. Az elmúlt háborút ugyanis a vasút háborújának nevezték s vasutak nélkül a roppant tömegeket nem dobhattak volna olyan könnyedén az egyik hareté .'.'d a másikra. És az „Echo de Paris“ franciái itt-azzal védekeznek, hogy ők a jövő háborúját akarják csírájában megfojtani. Csakhogy az ilyesmihez más mentalitás kellene. Háború ellen csak békés lelkülettel lehet harcolni. Aki el akarja pusztítani a kardot, az ekevasat készít belőle és kaszát. De aki elpusztítja az ekevasat és a kaszát, azzal, hogy kard készülhet belőle, az nem az öldöklő fegyver ellen harcol, de a termelés szerszámjai ellen. Szombaton befejezik az alkotmány vitát Averescu alkotmány revíziót és hivatalnok-kormányt követel. Minisztertanács az altalaj kérdése miatt , — Az Új Kelet tudósítójától — A kamara és A szenátus gyors ütemben tárgyalja részleteiben is az alkotmánytervezetet. Valószínű, hogy szombaton már be is fejezik a tárgyalást. A Termiary az utolsó intézkedéseket teszi meg az altalaj nacionalizálására. Az alkotmány után a költségvetést készítik el, azután valószínűleg átcsoportosítják a kabinetet. Erre lehet következtetni egyik táviratunkból, amely szerint Orbeanu házelnök helyét egy jelenlegi miniszter foglalja el. Az ellenzék folytatja a parlamenten kívüli harcot. A kormány elhatározta, hogy az alkotmányjavaslat tárgyalása idejére nem engedélyez interpellációkat, az ellenzéki pártok,,mégis megjelennek mégegyszer a parlamentje így ismét kifejezzék tiltakozásukat. Az altalaj nacionalizálása is",, A liberális párt tekintélyes része - mint ismeretes -- Istrate Mihescu vezetésével szívós ellenállást fejt ki az alkotmányreformnak az altalaj nacionalizálására irányuló szakaszai ellen. Az ellenállás úgy látszik eredménnyel is jár. Amikor a szenátus az alkotmányt általánosságban elfogadta, azzal a fentartással tette ezt, hogy a nacionalizálásra vonatkozó szakasz nem végleges és azt a részletes vita során módosítani fogják. Tekintettel arra, hogy szombat estig a kormány a részletes vitát is le akarja zárni, csütörtökön reggel 9 órakor a kormány tagjai, a parlament elnökei, az alkotmányreform előadói és al föld- és bányatulajdonosok képviselői közös értekezletet tartottak, hogy végkép megállapítsák az alkotmányreformnak a nacionalizálásra vonatkozó szakaszait. Féltizenegyre összehívták a kormánypártot, hogy a megállapítandó új formulát tudomásul vegye. „ • Bukarest, márc. 22. Ma reggel minisztertanács volt, amelyen az alkotmányjavaslat előadói is résztvettek. Az alkotmánynak a kisajátításokra vonatkozó szakaszát beszélték meg, mely után a sajtószabadságra vonatkozó szakasz képezte a minisztertanács megbeszélés tárgyát. A minisztertanácsról a miniszterek a szenátus nagytermébe mentek, ahol a többség értekezletet tartott. Bratianu Vintila kéri a többséget, hogy fejezzék be az alkotmányjavaslat részletes vitáját, mert a javaslatot a különböző bizottságok már elég alaposan és részletesen letárgyalták. Azután hangsúlyozza a miniszterelnök, hogy a liberális pártban megvolt a a hajlandóság a nemzeti párttal való együttműködésre Emlékeztet a tavalyi tárgyalásokra, amelyeket a nemzeti párttal folytattak és ismertette azokat az okokat, amelyek a megegyezést meghiúsították. Az „Adeverul“ a letartóztatottak sorsáról Azegyesült ellenzék a Dácia és az Ovidia teremben népgyileseit engedély hijján nem tarthatta meg A kétpárt vezetői ezért tegnap este a volt takista klubban tartottak értekezletet. A klubban felháborodással tárgyalták azt a bánásmódot, amellyel a letartóztatott tüntetőket a csendőrség kezeli és konkrét vádak alapján bírói eljárás meg- indítását határozták el. Az „Adeverul“ a csendőri brutalitásokról ezeket írja :Tegnap éjjel mintegy százletartóztatás történt. Sok polgárt már az utcai tüntetések alkalmával a nyílt utcán vertek meg, sokat a kaszárnyákban fenyítettek meg. Minden tüntetőre ráfogták, hogy gyalázták a hadsereget és megsértették a királyt. A legjellemzőbb Zamfir Russu esete, akit egy detektív és két csendőr puskatussal megütött az utcán, majd a rendőrprefektúrára kísérték. — Tagja ön a pártnak?- kérdezték tőle. — Nem, — felelte a letartóztatott. •— Nem igaz, — mondotta az egyik rendőr. — Átnéztem a klub névjegyzékét és megtaláltalak benne. Egyébként azt is láttam, hogy beszélgettél Jonel Dumitrescuval, a parasztpárt titkárával Erre Russut egy külön szobába vitték, ahol egy katona véresre verte. Éjjel két órakor Russut kivitték az utcára és szabadon engedték. Averescu revíziót követel Bukarest, március 22. Az „Adeverul“ interjút közöl Averescu tábornok volt miniszterelnöktől, aki súlyos hibának mondja a kormánynak a kamarában tett katonai intézkedésekkel elkövetett lépését. A tábornok szerint a liberálisok által készített alkotmányjavaslatot revízió alá kell venni. A jelenlegi helyzetet csakis egy hivatalnok-kormnány konszolidálhatja, amely hivatva van arra, hogy a szabad, befolyásmentes választásokat levezesse. Kitől tanult obstrukciót az ellenzék Az Averescu-párt lapja, az „Indreptarea“ írja: A kormány hivatalosa, a „Viitorul“ tegnap rend-ellenzékről és rendetlenség-ellenzékről írt. Példának a rend-ellenzék fogalmára a liberális párt magatartását említi, amelyet az Averescu-kormány idején tanúsított, mint ellenzéki párt. Legyen szabad megemlítenünk, hogy 1921-ben a liberális korifeusok kivonultak a parlamentből és az utcára álltak ki kéz a kézben Lupuval, Mihalacheval, Vajdával és Maniuval. Tették ezt sokkal kevésbé fontos kérdés miatt,mint azt ma az obstrnkciós ellenzék teszi. És ha az a kaland komikumba fulladt, csak azért történt, mert Averescu tábornok nem vette igénybe a hadsereget. Szükségesnek tartjuk ma ezt megemlíteni, mert a liberálisok a rend pártjának hirdetik magukat, holott éppen ők adták a példát az obstrukcióra az ellenzéknek. A nemzeti párt nem halad együtt a néppárttal Az Új Kelet munkatársának Kolozsváron alkalma volt beszélgetést folytatni a nemzeti párt egyik vezető tagjaival, aki ma érkezett vissza Bukarestből. A képviselő a párt magatartásáról és az ellenzék körében uralkodó hangulatról a következőket mondotta: — Minthogy az ellenzék lemondott az alkotmány részletes vitájában való részvételről, az alkotmány ellen való harcot