Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)
1923-03-24 / 30. szám
if ■ •' .......... fail VA láb fca MKuiuA Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai utca) 10. Az ,,0J KELET11 telefonjai Szerkesztőség és kiadói hivatal — — — 977 Zs. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek emtendők. Kéziratokat nem adunk vissza Huuuuuafcui Egész évre — — ♦ Félévre — — M Negyedévre — — 130 Egy hónapra — 45 Egy szám ára pályaudvaron és vidéken is 2 lei CsekszltvAldáku Egy hónapra — 12 ck Egy szám — 1 ck VI. évfolyam, 30. szám Cluj — Kolozsvár, 5683. Niszán 7. 1923. március 24. Szombat Kozmikusan kell nézni Irta Kaczár Illés Anton Bibescunak végtére igaza van: kozmikusan kell nézni a dolgokat. Mit izgat minket ez a Ruhr-kérdés? Mit a lausannei konferencia ? Nézzünk hátra ötvenezer évvel és előre ötvenezerrel s a probléma olyan picurka, hogy még csak nem is picurka. Ja igen, ötvenezerrel hátra, ez a neandervölgyi ember korszaka, ez az ember már biztosan állott a két talpán s a napba merítette a homlokát. Ha éhes volt, fejest ugrott a cölöppallóról, de a tóba vagy a folyóba s szabadkézzel ragadta torkon a fürge csukát vagy a kecsegét. És ha a bölényhez nem volt elég kemény az ökle, csinált magának , öklöt köböl, még nyelet is faragott hozzá fából. Ez az ember is kozmikusan nézte a világot és nem voltak problémái. Nem nézett előre ötvenezer évvel, mint Bibescu teszi, nem is volt kiváncsi erre a mai emberre, akinek Lausanne és Ruhr a problémája, de hátra se aézett ■ ötvenezerrel, a Gunynovpoetic pliocén-korba, amikor a majomember befejezte a kísérletet, hogy kiegyenesítse a gerincét és megálljon a két alsó tenyerén. De élte az életet ez a neander-ember derűsen és harmonikusan s mielőtt eltapostatta magát a lápok bivalyával, még gondoskodott az élete folytatásáról. Bizony ez az élet irigyelnivaló volt s ha kozmikus, azaz optimista világszemlélettel nézzük a jövő emberét, azt aki ötvenezer év múlva él majd e Földnek mondott sárgyarmalékon, azt is irigyelnünk kell. Mind akettőt azért mert kozmikusak és mert nincsenek se Ruhr-problémáik, se közelkeletiek vagy távolkeletiek. Apropó, ha jól tudom, Degontte tábornok mondotta a Ruhrról, hogy a franciák nem gondolnak a meghódítására, de ha a németek fel nem hagynak a makacs ellenállással, akkor ők ezer év múlva se vonulnak ki a szénmedencéből. Úgy látszik, Degoutte tábornok se gondolkozik kozmikusan, ő egészen biztos benne, hogy a franciák ezer év múlva is ott lesznek Ruhrban, elő is írja, hogy ott legyenek, mármint ha a németek nem hagyják abba a makacsságot. Ha Degoutte kozmikus szemlélettel nézné a dolgokat, rájönne, hogy ezer év múlva a híres szénmedence már csak medence lesz szén nélkül, ami nem is baj, mert a szénenergia naiv és brutális hajtóerőnek fog feltűnni az akkori embernek, aki rég megtalálta az einsteini energiateória titkát, hogy egy öklömnyi kavics több erőt képes kiadni magából, mint száz vagon elégetett szén, csak érteni kellene hozzá, hogy ezt az erőt fölébresszük és megszólaltassuk. Persze kozmikusan kell nézni a dolgokat s talán visszamenni a diluviális korba (lehet hogy tévedek s az aluviálisba), amikor a ruhrvidéki feketeszén mint aktív páfrányerdő álmodott a szűz napverében, mit izgatja magát Degoutte, aki a Ruhr parancsnokló tábornoka és mit izgat minket a dolog, akik írjuk az újságot vagy olvassuk, dobjunk fel ötvenezret, esztendőben, a földvonzás következtében ilyen súlyos tömeg mihamar leesik s akkor optimisták vagyunk és nem izgatnak többé a mai ember problémái. Na ja, csakhogy ehez az kellene, hogy kavicsbaltával még mindig a bölénnyel verekedjünk, vagy az, hogy már túllegyünk azon a tudáson, miként fejthetjük ki a kavicsból azt a féktelen erőt, amely fizikusaink és vegyészeink matematikai képletei szerint okvetlenül bennevan. Mi biztosak vagyunk benne, hogy az energia Neptunuszát is sikerül végre felfedeznie az embernek s végeredményben a tudósok fognak habot kiáltani a hadvezérek és politikusok csinált problémáinak, de közben mégis csak a miit éljünk és nem a tegnapot vagy a holnapot, csak a mát, az életnek az a törvénye, hogy mindig csak a jelenben folyik és sohasem a múltban vagy a jövőben s ennek a jelennek nem a Ruhr a fő problémája, hanem az élet maga, vagyis az, hogy mi ma élő emberek ma akarunk élni azazhogy ma élni akarunk. Nekünk a Ruhr azért problémánk, mert egy eddig meglevő rend értelmében szenet és vasat adott, a vasból hatvanmillió ember kalapált szerszámot és ha nem is jólétet, megélhetést s a szénnél hatvamnmillió melegedett. S a negyvenmillió franciának nem lendített az új vagyon a sorsán, minthogy a „vagyoniból a német makacsság következtében „nincsen“ lett, tehát több kiadás és eladósodás, s így ez a probléma Európában közvetlenül százmillió embert érint. És há,tbb milliót érint közvetve? Ugyanígy az angol-francia viszály, az orosz-litván kérdés, a háború-legyen-vagy-békemaradjon-probléma minket érint és érdekel, akik ma merészkedünk élni, ma hogy nincsenek még holt kavicsok, amelyek könnyedén pótolják a bölényt. Igazat kell adnom Anton Bibescunak, a washingtoni román követnek, kozmikusan kell nézni a dolgokat és Lausanne nem most időszerű, de már 1453-ban az volt, amikor a törökök elfoglalták Konstantinápolyt és elzárták az Indiába vezető utat. Már akkor kellett volna tartani lausannei konferenciát. Hogy ezt akkor nem tartották meg, arra kényszerítette a spanyolokat, elsősorban a tudósaikat, hogy nyugat felé keressék az utat keletre. S hogy megvolt a kényszer, keresték Indiát és felfedezték Amerikát. Ma is ilyen kényszerek vannak s ha Lausanne nem sikerül, kozmikusan nézve, az se baj, bízni kell az emberben, akit ezer probléma szerit. A megszorult ember megintcsak elindul átkeresni s megintcsak felfedez valahol uj világot és uj lehetőségeket Utolsó módosítások az alkotmánytervezeten Az újságírók ellen javaslata. Hétfőn megkezdik a költségvetés tárgyalását Változások a kormányban — Az Uj Kelet tudósítójától — Az alkotmányreformbizottság tegnap esti ülésén a függőben lévő, kérdések felett határozott. A határozat szerint a jövőben új kisajátítások csupán a régi alkotmányban előírt formák betartásával történhetnek, vagyis csak alkotmányozó országgyűlés összehívásával, amely egyedül dönthet a kisajátítás ügyében. A kisajátítási árakat a bíróság fogja megállapítani. Orleanu javasolta, hogy vegyék fel az új alkotmányba azt is, hogy városi kisajátítások csakis közszükséglet esetében és a bíróságok által megállapított előzetes kártérítés ellenében történhetnek. Az altalaj nacionalizálására vonatkozólag a minisztertanács péntek este dönt. A sajtószabadságról szóló szakasznál elfogadták a szenátusban már megszavazott módosítást. Az újságírószervezet javaslata Bukarest, márc. 23. Ma megjelent Ferechide szenátus elnöknél és Orleanu kamarai elnöknél az országos újságíró szervezet küldöttsége és átnyújtotta az újságírók ellenjavaslatát a sajtószabadságra vonatkozó szakaszokhoz. A bizottság tagjai S. Pauker, H. Streitmann, C. Demetrescu és N. Dascovici voltak. , A kiküldöttek kifejtették a házelnököknek ellenjavaslatukat, amelyben kérik az alkotmánytervezet 26. és 27. szakaszainak módosítását. A szenátus ugyan már részleteiben is megszavazta ezeket a szakaszokat, de az újságírók remélik, hogy azokat a kamara mégis módosítani fogja. Változások a kormányban Az „Adeverul“ jelentése szerint a beszarábiai egyházak ügye miatt Banu kultuszminiszter állása megrendült, mert nem tud olyan megoldást találni, amely az összes érdekelt liberális köröket kielégítené. Banu kultuszminiszter elhatározta, hogy a megüresedett püspöki székeket még húsvét előtt betölti, illetőleg a választást a jövő hétre kitűzi. A megválasztott püspököket az ünnepek után azonnal be fogják iktatni. Kérdés azonban, hogy az Inculetz mögött álló beszarábiai liberálisok elfogadják-e ezt a megoldást. Ha nem fogadják el, Banu kénytelen lesz elhagyni helyét, amelyet valószínűleg Inculetz fog betölteni. Bizonyos azonban, hogy Inculetz sem tudja majd megfelelően elintézni a beszarábiai egyházak ügyét és így az ő misszióját már előre is átmenetinek tekintik. • Az „ Adeverul“ még közli, hogy a kormányban a húsvéti ünnepek alatt változás lesz. Inculetz és Nistor, eddigi tárcanélküli miniszterek reszortminiszterek lesznek, azonkívül belépnek a kormányba Antonescu és Saveanu. Viszont a kormány egyik tagját a kamara elnökévé fogják megválasztani a visszavonuló Orleanu helyett. Befejezik az alkotmányvitát Szombaton a kormány intenciójának megfelelően az alkotmányreform részletes vitáját is berekesztik. Hétfőn már a tegnap benyújtott költségvetés tárgyalását is megkezdhetik. Az alkotmánnyal kapcsolatos függő kérdésekben még pénteken este véglegesendönteni fognak. Az altalaj nacionalizálása és a kisajátítások kérdésében a miniszterelnök bizonyos engedményeket tesz ellenzéki párthíveinek. Az ellenzék akciója Az ellenzék akciója miatt, amellyel utcai tüntetéseket provokáltak, a liberális „Viitorul“ az ellenzékre hárítja át a felelősséget. Az ellenzék — írja a „Viitorul“ — távol van a parlament üléseitől, de jelen van mindenkor, amikor a napidíjakat kell felvenni. Az ellenzéki komünikét olvastuk és elhisszük, hogy az ellenzék mindent elkövetett az alkotmány megakadályozására. Tudják azonban meg az ellenzék vezérei, hogy ez az akció a román egység ellen volt irányítva és ha letört, ez csakis a kormány érdeme. Tudják meg azt is : könnyű erőszakosan fellépni és botrányokat provokálni, de nehéz lesz ennek a felelősségét viselni. Az egyesült ellenzék vasárnap nagy népgyűléseket rendez Bukarestben, Brailában és Brassóban, Jorga nem egyezhet meg Marghilomannal, sem Averescuval A Bratianu után következő kormányról elterjedt kombinációk között szerepelt az esetleges Jorga—Averescu-kormány lehetősége is. Ennek a lehetőségnek a reményét is eloszlatja azonban Jorga Miklós romani nyilatkozata, amelyet egy újságírónak tett. — Lehetségesnek tart ön egy esetleges Jorga—Marghiloman, vagy Jorga—Averescukormányt ? — kérdezte az újságíró. Jorga így felelt: