Uj Kelet, 1923. március (6. évfolyam, 10-36. szám)

1923-03-24 / 30. szám

if ■ •' .......... fail VA láb fca MKuiuA Cluj, Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassai­ utca) 10. Az ,,0J KELET11 telefonjai Szerkesztőség és kiadói hivatal — — — 977 Zs. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőségnek em­­tendők. Kéziratokat nem adunk vissza Huuuuuafcui Egész évre — — ♦ Félévre — — M Negyedévre — — 130 Egy hónapra — 45 Egy szám ára pályaud­varon és vidéken is 2 lei CsekszltvAldáku Egy hónapra — 12 ck Egy szám — 1 ck VI. évfolyam, 30. szám Cluj — Kolozsvár, 5683. Niszán 7. 1923. március 24. Szombat Kozmikusan kell nézni Irta Ka­czár Illés Anton Bibescunak végtére igaza van: kozmikusan kell nézni a dolgokat. Mit izgat minket ez a Ruhr-kérdés? Mit a lausannei konferencia ? Nézzünk hátra ötvenezer évvel és előre ötvenezerrel s a probléma olyan picurka, hogy még csak nem is picurka. Ja igen, ötven­ezerrel hátra, ez a neander­völgyi ember kor­szaka, ez az ember már biztosan állott a két talpán s a napba merítette a homlokát. Ha éhes volt, fejest ugrott a cölöppallóról, de a tóba vagy a folyóba s szabadkézzel ragadta torkon a fürge csukát vagy a kecsegét. És ha a bölényhez nem volt elég kemény az ökle, csinált magának , öklöt köböl, még nyelet is faragott hozzá fából. Ez az ember is kozmiku­san nézte a világot és nem voltak problémái. Nem nézett előre ötvenezer­ évvel, mint Bibescu teszi, nem is volt kiváncsi erre a mai emberre, a­kinek Lausanne és Ruhr a problémája, de hátra se aézett ■ ötvenezerrel, a G­unynovpoetic pliocén-korba, amikor a majomember befejezte a kísérletet, hogy kiegyenesítse a gerincét és megálljon a két alsó tenyerén. De­ élte az éle­tet ez a neander-ember derűsen és harmoniku­san s mielőtt eltapostatta magát a lápok bivalyával, még gondoskodott az élete folytatá­sáról. Bizony ez az élet irigyelnivaló volt s ha kozmikus, azaz optimista világszemlélettel néz­zük a jövő emberét, azt aki ötvenezer év múlva él majd e Földnek mondott sárgyarmalékon, azt is irigyelnünk kell. Mind akettőt azért mert kozmikusak és mert nincsenek se Ruhr-problé­­máik, se közelkeletiek vagy távolkeletiek. Apropó, ha jól tudom, Degontte tábor­nok mondotta a Ruhrról, hogy a franciák nem gondolnak a meghódítására, de ha a németek fel nem hagynak a makacs ellenállással, akkor ők ezer év múlva se vonulnak ki a szénme­­dencéből. Úgy látszik, Degoutte tábornok se gondolkozik kozmikusan, ő egészen biztos benne, hogy a franciák ezer év múlva is ott lesznek Ruhrban, elő is írja, hogy ott­ legye­­nek, mármint ha a németek nem hagyják abba a makacsságot. Ha Degoutte kozmikus szemlé­lettel nézné a dolgokat, rájönne, hogy ezer év múlva a híres szénmedence már csak medence lesz szén nélkül, ami nem is baj, mert a szén­energia naiv és brutális hajtóerőnek fog fel­tűnni az akkori embernek, aki rég megtalálta az einsteini energiateória titkát, hogy egy ök­­lömnyi kavics több erőt képes kiadni magából, mint­­ száz vagon elégetett szén, csak érteni kel­lene hozzá, hogy ezt az erőt fölébresszük és megszólaltassuk. Persze kozmikusan kell nézni a dolgokat s talán visszamenni a diluviális­ kor­­ba (lehet hogy tévedek s az aluviálisba), amikor a ruhrvidéki feketeszén mint aktív páfrány­erdő álmodott a szűz napverében, mit izgatja magát Degoutte, aki a Ruhr parancsnokló tá­bornoka és mit izgat minket a dolog, akik ír­juk az újságot vagy olvassuk, dobjunk fel öt­venezret, esztendőben, a földvonzás következ­tében ilyen súlyos tömeg mihamar leesik s akkor optimisták vagyunk és nem izgatnak többé a mai ember problémái. Na ja, csakhogy ehez az kellene, hogy kavicsbaltával még mindig a bölénnyel vereked­jünk, vagy az, hogy már túllegyünk azon a tudáson, miként fejthetjük ki a kavicsból azt a féktelen erőt, amely fizikusaink és vegyészeink matematikai képletei szerint okvetlenül benne­­van. Mi biztosak vagyunk benne, hogy az energia Neptunuszát is sikerül végre felfe­deznie az embernek s végeredményben a tu­dósok fognak hab­ot kiáltani a hadvezérek és politikusok csinált problémáinak, de közben mégis csak a miit éljünk és nem a tegnapot vagy a holnapot, csak a mát, az életnek az a törvénye, hogy mindig csak a jelenben folyik és sohasem a múltban vagy a jövőben s ennek a jelennek nem a Ruhr a fő problémája, hanem az élet maga, vagyis az, hogy mi ma élő em­berek ma akarunk élni azazhogy ma élni aka­runk. Nekünk a Ruhr azért problémánk, mert egy eddig meglevő rend értelmében szenet és vasat adott, a vasból hatvanmillió ember ka­lapált szerszámot és ha nem is jólétet, megél­hetést s a szénnél hatvamnmillió melegedett. S a negyvenmillió franciának nem lendített az új vagyon a sorsán, minthogy a „vagyoniból a német makacsság következtében „nincsen“ lett, tehát több kiadás és­ eladósodás, s így ez a probléma Európában közvetlenül százmillió embert érint. És há,tb­­­b milliót érint köz­vetve? Ugyanígy az angol-francia viszály, az orosz-litván kérdés, a háború-legyen-vagy-béke­­maradjon-probléma minket érint és érdekel, akik ma merészkedünk élni, ma hogy nin­csenek még holt kavicsok, amelyek könnyedén pótolják a bölényt. Igazat kell adnom Anton Bibescunak, a washingtoni román követnek, kozmikusan kell nézni a dolgokat és Lausanne nem most időszerű, de már 1453-ban az volt, amikor a törökök elfoglalták Konstantinápolyt és elzárták az Indiába vezető utat. Már akkor kellett volna tartani lausannei konferenciát. Hogy ezt akkor nem tartották meg, arra kény­­szerítette a spanyolokat, elsősorban a tudósai­kat, hogy nyugat felé keressék az utat keletre. S hogy megvolt a kényszer, keresték Indiát és felfedezték Amerikát. Ma is ilyen kényszerek vannak s ha Lausanne nem sikerül, kozmiku­san nézve, az se baj, bízni kell az emberben, akit ezer probléma szerit. A megszorult ember megintcsak elindul átkeresni s megintcsak fel­fedez valahol uj világot és uj lehetőségeket Utolsó módosítások az alkotmánytervezeten Az újságírók ellen javaslata. Hétfőn megkezdik a költségvetés tárgyalását Változások a kormányban — Az Uj Kelet tudósítójától — Az alkotmányreformbizottság tegnap esti ülésén a függőben lévő, kérdések felett hatá­rozott. A határozat szerint a jövőben új ki­sajátítások csupán a régi alkotmányban előírt formák betartásával történhetnek, vagyis csak alkotmányozó országgyűlés összehívásával, amely egyedül dönthet a kisajátítás ügyében. A ki­sajátítási árakat a bíróság fogja megállapítani. Orleanu javasolta, hogy vegyék fel az új alkotmányba azt is, hogy városi kisajátítások csakis közszükséglet esetében és a bíróságok által megállapított előzetes kártérítés ellenében történhetnek. Az altalaj nacionalizálására vonatkozólag a minisztertanács péntek este dönt. A sajtó­szabadságról szóló szakasznál elfogadták a sze­nátusban már megszavazott módosítást. Az újságírószervezet javaslata Bukarest, márc. 23. Ma megjelent Ferechide szenátus elnöknél és Orleanu kamarai elnöknél az országos újságíró szervezet küldöttsége és átnyúj­­totta az újságírók ellenjavaslatát a sajtószabadságra vonatkozó szakaszokhoz. A bizottság tagjai S. Pau­ker, H. Streitmann, C. Demetrescu és N. Dasco­­vici voltak. , A kiküldöttek kifejtették a házelnököknek ellenjavaslatukat, amelyben kérik az alkotmányter­vezet 26. és 27. szakaszainak módosítását. A sze­nátus ugyan már részleteiben is megszavazta eze­ket a szakaszokat, de az újságírók remélik, hogy azokat a kamara mégis módosítani fogja. Változások a kormányban Az „Adeverul“ jelentése szerint a beszarábiai egyházak ügye miatt Banu kultuszminiszter állása megrendült, mert nem tud olyan megoldást találni, amely az összes érdekelt liberális köröket kielégí­tené. Banu kultuszminiszter elhatározta, hogy a megüresedett püspöki székeket még húsvét előtt betölti, illetőleg a választás­t a jövő hétre kitűzi. A megválasztott püspököket az ünnepek után azonnal be fogják iktatni. Kérdés azonban, hogy az Inculetz­­ mögött álló beszarábiai liberálisok el­fogadják-e ezt a megoldást. Ha nem fogadják el, Banu kénytelen lesz elhagyni helyét, amelyet való­színűleg Inculetz fog betölteni. Bizonyos azonban, hogy Inculetz sem tudja majd megfelelően elin­tézni a beszarábiai egyházak ügyét és így az ő misszióját már előre is átmenetinek tekintik. • Az „ Adeverul“ még közli, hogy a kormányban a húsvéti ünnepek alatt változás lesz. Inculetz és Nistor, eddigi tárcanélküli miniszterek reszortminisz­terek lesznek, azonkívül belépnek a kormányba Antonescu és Saveanu. Viszont a kormány egyik tagját a kamara elnökévé fogják megválasztani a visszavonuló Orleanu helyett. Befejezik az alkotmányvitát Szombaton a kormány intenciójának megfele­lően az alkotmányreform részletes vitáját is bere­­kesztik. Hétfőn már a tegnap benyújtott költség­vetés tárgyalását is megkezdhetik. Az alkotmánnyal kapcsolatos függő kérdésekben még pénteken este véglegesen­­dönteni fognak. Az altalaj nacionalizá­­lása és a kisajátítások kérdésében a miniszterelnök bizonyos engedményeket tesz ellenzéki párthíveinek. Az ellenzék akciója Az ellenzék akciója miatt, amellyel utcai tüntetéseket provokáltak, a liberális „Viitorul“ az ellenzékre hárítja át a felelősséget. Az ellenzék — írja a „Viitorul“ — távol van a parlament üléseitől, de jelen van minden­kor, amikor a napidíjakat kell felvenni. Az ellenzéki komünikét olvastuk és elhisszük, hogy az ellenzék mindent­­ elkövetett az alkotmány megakadályozására. Tudják azonban meg az ellenzék vezérei, hogy ez az akció a román egység ellen volt irányítva és ha letört, ez csakis a kormány érdeme. Tudják meg azt is : könnyű erőszakosan fellépni és botrányokat provokálni, de nehéz lesz ennek a felelősségét viselni. Az egyesült ellenzék vasárnap nagy nép­­gyűléseket rendez Bukarestben, Brailában és Brassóban, Jorga nem egyezhet meg Marghilo­­mannal, sem Averescuval A Bratianu után következő kormányról elterjedt kombinációk között szerepelt az eset­­leges Jorga—Averescu-kormány lehetősége is. Ennek a lehetőségnek a reményét is eloszlatja azonban Jorga Miklós romani nyilatkozata, amelyet egy újságírónak tett. — Lehetségesnek tart ön egy esetleges Jorga—Marghiloman, vagy Jorga—Averescu­­kormányt ? — kérdezte az újságíró. Jorga így felelt:

Next