Uj Kelet, 1923. szeptember (6. évfolyam, 160-179. szám)
1923-09-01 / 160. szám
Újjászervezik az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetséget A temesvári konferencia szervezői és politikai határozatai. Kibővítették a Nagy Intéző Bizottság hatáskörét. A tiszta cionizmusért Tiltakozás az antiszemita izgatás ellen (Temesvár, augusztus 11. Az V Keleti tudósítójától.) A konferencia tanácskozásainak jelentős részét foglalta le az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség és a Kadima Kiadóvállalat közötti viszony pontos és kielégítő rendezete. A keddről szerdára virradó éjjeli ülés tárgyát kizárólag ez a kérdés képezte. A delegátusok legnagyobb része egyetértett abban, hogy a szövetség munkáját és tagjainak áldozatkészségét lehetőleg tehermentesíteni kell a megmegújuló sajtóakciótól, hogy ilyenformán a szervezet egész tevékenységeit a cionista munkának szentelhesse. Másrészt megnyilatkozott az az óhajtás is, hogy a sajtót a mai rendkívül aggasztó viszonyok között nemcsak hogy fenn kell tartani, de képessé kell tenni arra is, hogy hivatását méltó módon betölthesse. Ezt a két látszólag ellentmondó szükségeséget kellett összhangba hozni a konferenciának és egészen természetes, hogy az emlékezetes éjféli ülésen az álláspontok szenvedélyes hévvel ütköztek össze, míg végre sikerült, az adott viszonyok között lehetséges legjobb megoldást találni. A vitában majdnem az összes delegáll tusok kifejtették álláspontjukat, amely után a konferencia úgy határozott, hogy a Szövetségség erkölcsi kötelességének tartja eleget tenni a Kadima Kiadóvállalattal szemben eddig vállalt összes kötelezettségeinek és törekedni fog, hogy a Vállalattal szemben fennálló adósságát a lehető legrövidebb időn belül visszafizesse. Ami a jövőre vonatkozó viszonyt illeti, a konferencia egy bizottságot kap ki, amely tüzetes vizsgálat alá veszi az ügy összes részleteit és végleges javaslatot tesz a közvetlenül a nagyünnepek után összeülő Nagy Intéző Bizottságnak. E háromtagú bizottságba a konferencia Vermes Ernőt (Temesvár), Kalmár Józsefet (Arad) és dr. Weissburg Chaimot választja meg. A szerdai gyűlés délelőtt féltizenegy órakor kezdődött, a gazdasági bizottság jelentése alapján a konferencia mindenekelőtt állást foglal abban az irányban, hogy az új vezetőség igyekezzék teljes egészében végrehajtani a nemzeti szövetségnek az Ivria biztosító társasággal létesített szerződéses megállapodását, illetőleg az Ivriát rábírni a megállapodás pontos betartására. A szarvalét reorganizálása A konferencia ezután rátér a szervezeti bizottság javaslatainak tárgyalására, amelyek szintén magvát képezték a konferencia anyagának. Már a bizottság ülésein beható megvitatás alá került, milyen eszközökkel lehet az utóbbi időben erős visszaesést mutató szervezeti életet felfrissíteni és a plénumban is hosszú viták folytak e téma körül. Különös súlyt helyeztek a felszólalók a szövetség financiális alapjainak megerősítésére, mert egyöntetűen alakult ki az a vélemény, hogy enélkül egészséges szervezeti és Palesztina-munkát végezni nem lehet. A felszólalásokból megállapítható volt, hogy mindenki érzi a szervezet teljes reorganizálásának szükségét s az ezirányú munka támogatására a Csoportok hajlandók a legnagyobb áldozatot meghozni. A Székely Béla főtitkár által előterjesztett javaslatokat a konferencia lényegtelen módosításokkal elfogadta. Az elfogadott határozatok a következők: ■_________________________ A konferencia kimondja a szervezeti hozzájárulás, az úgynevezett pártadó bevezetését és ennek keresztülvitelére utasítja a megválasztandó vezetőséget. A szervezetihozzájárulás minimumát havonkint tíz lejben állapítja meg, amely összeg negyedévenként előre fizetendő. A szervezeti hozzájárulást a központ felügyelete és irányítása mellett a csoportok szedik be és tartoznak a minimum teljes összegét, a minimumot meghaladó hozzájárulásoknak pedig legalább hatvan százalékát a központnak befizetni. A csoportok a szervezeti hozzájárulást pausz - összegben is megválthatják, melynek nagyságát a Kis Intéző Bizottság és a csoport közös egyetértéssel állapítják meg, a taglisták és a tagok által kötelezően vállalt hozzájárulások alapján. A konferencia felhívja a tagjait, hogy szervezeti hozzájárulásukat már most fizessék be. A konferencia kötelességévé teszi a delegátusoknak, hogy csoportjaik egy hónapon belül befizessék a szervezeti hozzájárulás első részletét. A konferencia a központi iroda kötelességévé teszi, hogy havonként pontos kimutatást adj a pénztári forgalmáról. A konferencia kimondja, hogy a körzeti titkárok fizetése az illetékes körzeti csoportokat terheli! Kibővítik a Nagy Intéző Bizottság hatáskörét A Nagy Intéző Bizottság erre az évre a konferencia állandó választmányának tekintetik és felruháztatik a konferencia teljes hatáskörével, kivéve az alapszabályok és a konferencia határozatainak módosítását. A Nagy Intéző Bizottság ezután maga választja meg elnökét, aki a központi elnökségnek is sirigii. A NIB. tartozik az évi konferenciát megelőző napon feltétlenül ülést tartani A N. I. B.-ba a rendes tagokon kívül tíz póttag is választandó és a rendes tagnak jogában áll, amennyiben az ülésen megjelenni nem tudna, maga helyett a póttagok közül olyan helyettest kijelölni, aki a megjelenésére kötelezi magát. A N. I. B. ülésén igazolatlanul meg nem jelent tagok legalább háromszáz lej tartoznak a Keren Kajemet javára fizetni. A körzetek megalakítása A konferencia kimondja a körzetek megalakításának szükségességét. A körzetek félévenkint tartoznak konferenciát összehívni, amiyen a központ köteles képviseltetni magát és beszámolni félévi működéséről. A körzetek elnökei a központi vezetőség tagjai. A csoportok újjászervezése Az egyes csoportok tartoznak az új választásokat még a polgári év végéig megtartani, amely legalább két héttel előbb a központnak bejelentendő, hogy azon képviseltethesse magát. Minden csoport tartozik a polgári hónap első öt napján a központnak részletes jelentést tenni a hónap végzett munkájáról. Fegyelmi bíróság A konferencia kimondja, hogy egy öttagú központi fegyelmi bíróságot választ, amely úgy az egyes tagok, mint a csoporok, valamint a csoportok és a központ közötti vitás kérdésekben dönt. A fegyelmi bíróság maga állapítja meg ügyrendjét. Egységes lesz a séketakció a konferencia kimondja, hogy a séketakciót a következő évben egységesen kívánja lebonyolítani és pedig olyan formában, hogy az országos sékel biztos vezeti az összes frakciók sékelakcióit is, fentartva a frakciók jogát a legteljesebb ellenőrzésre és az akcióban való részvételük teljes biztosítására. A sékeleknek az a londoni Executivével való elszámolás egységesen történik a szövetség központja útján. Erre vonatkozólag a Szövetség az Executivének ilyen értelmű előterjesztést tesz. A konferencia kötelezi a vezetőséget, hogy minden évi konferencia előtt legalább tizennégy nappal az összes előterjesztendő indítványokat a csoportoknak küldje meg. Ugyancsak elhatározza a konferencia, hogy a N. I. B. első gyűlését közvetlenül a nagyünnepek után tarta meg, amelynek tárgysorozatán a Kadiran-ügy szerepel. . Mai számunk 12 oldal BLÖPIÍKTÍSIUK Romániában Egész évre — — 620 Fél évre — — 320 Negyedévre — — 170 Egy hónapra — 60 Egy szám ára, pályaudvaron és vidéken is, 3 lej Bukarestben — 3*50 Csehszlovákiában Egy hónapra —• 25 ck Egy szám — 150 ck reFPKFSXTffSÉG, KIADÓ * HIVATAL ÉS KYOMDá Cluj,Kolozsvár, St. Baron L. Pop (Brassói utca) 10 * Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 977 Sz. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag aszerkesztőségnek címzendők. Kéziratokat nem adunk vissza Cluj-Kolozsvár — VI. évfolyam, 160. szám - Igazgató: SZÉKELY BÉLA 5684. Elül 20. — 1923. szeptember 1 Szombat A Szövetség Jövő politikája A szerdai ülésen dr. Klein Maa beterjeszti a politikai javaslatokat. Eis lendületű beszédben ismerteti a szövetség múlt évben kifejtett politikai tevékenységét és vádolja az irányelveket, amelyen a jövő politikáidnak ha adnia kell. Sorra veszi a sérelmes kormányintézkedéseket, amelyek a végső veszedelemmel fenyegetik a zsidó ág gazdasági és kulturális életét. az eredményesebb küzdelem érdekében indította meg a Zsidó Nemzeti Szövetség az úgynevezett egységesítési mozgalmat, hogy a zsidóság végre teremtsen egy szervet, amelyben az erők összefogva közös, 11 szálljanak síkra a veszélyeztetett érdekek védelmére. Ez a mozgalom a legrösbb visszhangra talált Erdély egész zsidságiban és különösen a haladó zsidóság vezetői mutattak nagy megértést az ügy iránt. Hogy az akció még eddig nem járt teljes sikerrel, ennek oka kizárólag a besztercei ortodox központi iroda halogató és kétes értelmű magatartása. Dr. Klein Miksa adatokkal bizonyítja, hogy az orodox zsidóság tömegei és maguk a hitközségek is pártolják az egységes képviselet megteremtésének gondolait s a bestercei irolmak, ha presztízsét továbbra is fenn akarja tartani, számolni kell ezzel a hangulattal. Kéria beterjesztett javaslatok elfogadását. Dr. Fischer Tivadar stiláris módosításoka ajánl és kéri a konferenciát, ratifikálja a februári Nagy Intéző Bizottsági ülésnek az egysé gesítés kérdésében hozott határozatát. Dr. Weissburg Chaim ellene van az indítványnak, mert az említett Nagy Intéző Bizottsági határozat vétójogot biztosít az egységes képviseletben minden szervezetnek, ami illuzóriussá teszi az egész képviselet működését. A tiszta cionizmusért Dr. Marton Ernő a politikai javaslatok®1 bírálya. Ennek a konferenciának karakterét akadta meg, hogy majdnem minden felszólalásban egyöntetűen nyilatkozott meg és szinte elementáris erővel robbant ki az óhajtás, hogy a Zsidó Nemzeti Szövetség végre lépjen rá a tiszta cionista munka terére. Ez nem jelenti azt, hogy a szövetség ezentúl ne küzdjön a nemzeti kisebbségi jogokért, mert hiszen a cionizmus alapját ma már nemcsak a bázeli program képezi, de a kopenhágai manifesztum is, amely a kisebbségi jogokért való küzdelmet is a cioniz-