Uj Kelet, 1924. december (7. évfolyam, 269-292. szám)
1924-12-01 / 269. szám
fwksztőség, kiadó* hivatal és nyomda Czuj-Kolozsvár, St Baron L.Pi.p. (Brassai utca) 10. Telefon: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 977 2a. N. Sz. — — 558 A kéziratok kizárólag a szerkesztőséghez cím**ndők. Kéziratokat nem adunk vissza.»24 december 1 Hétfő igén évre-------SM félévre — — 460 Negyedévre — — 240 Egy hónapra — 85 Egy szám ára pályáulváron és vidéken is 4 lei Bukarestben — 5*— Csehulová UAbao Egy hónapra — cfc 35’— Egy szám — 1*50 gSSBU POLITIKAI NAPILAP I Cluj-Kolozsvár ★ VII. évfolyam ★ 269. szám 5685. Kiszlev 4 Gyulafehérvár hatodik évfordulója Hatszor kerültek fúl véráztatta bolygóik a sugárzó aranykorongot, mióta az erdélyi romha nép a gyulafehérvári fiaságon kimondta az anyaországgal való egyesülést Holnap lesz az évforduló, a nevezetes dember, amelynek visszatérő dotuma mélységes ünnepi érzéssel és igaz örömmel kell hogy eltölt*« »a ország minden jó polgárának szívét. A gyulafehérvári dánm nemcsak a románság üampa, nemcsak az összes románok egyesülésének év fordulója, de Ünnepe az összes itt élő többi népeknél is, akik az e napon hrzott határratokban látják legfőbb szabadségjogaiknak forrását. Az Ünneplök között teást nem hiányozhatunk mi sem, nemzeti tieebrségek, mi is ott vagyunk azok között, akiknek emlékezete visszaszáll a hat évvel ezelőtti decmber 1-re és véggfdizaerig rajtunk az akkori eseményekkel terhes idők minden izgalma, remegése és reménykedéseis vagyunk a visszaemlékezők között, mert a gyulafehérvári pontokat mi is Migna Chartánunak tekintjük, elébe vésett alaptörvényünknek, amelyet mmo-elemet tartani ríjrunk, de melynek megírását mindenkitől, kormánytól és egyénektől, elvárjuk. Ha tehát na most, az emlékezés emelkedett órájában azt visgáljuk, hogyan festenek az élet valóságában ezek a hat évvel ezelőtti határozataik, akkor nem azünnapodra, de az ürnep megszentelésének gondolato hat át Mert szent meggyőződésünk, hogy Gyulafehérvár a román egyesülés nagy szimbóuma és ezt az eszményt sérti meg az, aki az ott hozott határozatokat lábbal tiporja. Sajnos, ma még nagyon sokan varnak ilyen szentségtörök és maga az ország felelős kormánya az arreg beiktben és elveiben napnap után tagadja meg Alba Iuliát. Az egyesült ük népén fel «elvelünk & kérdést, megtörtént-e a lelkek egyesítése is, e j?!«»vesztez edés és a népek összebéküése amely Gyurehérváron elhatároztatott ? Vajjon be lettek- e tartva azok a nagyszerű határozatok, amelyek hivatva voltak az újjászületett Nagyromániát hatalmassá és annak minden egyes polgárát megengedetté és bodoggá tenni ? Sajnos a felelet most is, miként az eddigi öt évfordulón: negatív. A gyulafehérvári határozatoknak csak a külső foglalata valósult meg, de a szelleme még betöltésre vár. Mit tartalmaznak a gyulai-hévári pontok? A legideálisabb demokráciát, a legtisztább közéletet és a kisebbségi népek jogainak legőszintébb megbecsülését. És mi valósult meg mindebből? Aki ma végignézi Románia közéletét és poltikai berendezkedését, joggal hiheti, hogy mindaz, amit lát, torz karikatúrája a gyulafehérvári elveknek. Az ország élén egy erőszakos választások segtségével hatalomra jutott kormány áll, a kőséiét az a legveszedelmesebb bacillus, a korrupció sorvasztja s a nemzeti kisebbségek legszentebb jogaikból kiforgatva, riadtan tekintenek a bizonytalan jövő elé. Még csak kísérlet sem történt a gyönyörű elvek megvalósítására és a lelkek egyesülése helyett még ma is a kölcsönös bizalmatlanság, a meg nem értés és a türelmetlenség szűl a lelkek fölött. El kell mondanunk mindezt Gyulafehérvár évfordulóján, ha igazán meg akarjuk tisztelni Gyulafehárvíz emlékét. És el kell mondanunk mindaddig, bátran és messze hallhatóan, amíg végre felébred a lelkiismeret, amely hat év óta láncokba verve tartja a gyulafehérvári eszményt. El nem lankadó lendülettel kell hirdetnie mindenkinek, aki hisz az adott szó szentségében, aki szerti a szabadságot és bízik ~MMmITTmnTTttTTTTif1TTiHUMZlSTmTIi1H1BWfl*”*TWN" Nitza volt beszarábiai miniszter nyilatkozata a moldvai szovjetköztársaságról A moldvai köztársaság Oroszorszig belső problémái*. A kormány optimista. Uj közigazgatás kell Beszarábiának (Văcăreşti- Bukarest nov. 29. Az Új Kelet tudósítójától.) A moldvai szovjet köztársaság megalakulásának körülményeiről a hivatalos tényezők csak igen százszakti jelentésekben számoltak be, amelyekből a közvélemény kép télen tiszta képet alkotuik, Dnyeszter túlsó oldalén történt eseményekről. Így érdtekesen vigyja meg a helyzetet Nitza volt beszarábiai vezér, aki tegnap érkezett meg Ksenevből Bukarestbe s az egyik bukaresti lap részére nyilatkozott a moldvai köztársaság kérdéséről. — A geszteren túli moldvai köztársaság, amely mindössze néhány ispos nullra tekinthet vissze, — kezdte szavait Sergm Nitza — Oroszomig belső problémája. Az oro*zk magukévá tették azt az elvet, »hogy a Szovjetunió kebelen belül függetjti dac^t adnak minden népnek. Evidens, hogy ez a függetlenség csupán formaig létezik. — Sdásd a hitem, ho*y a moszkvai kormány elhatározását legfőképen az indokolta, hogy az ukrijosi nemzeti mozgalom egyre nagyobb méreteket öltött és a moldvai köztársaság tulajdonképen ennek a nemzeti mozgalomnak kíván gátat vetni. Rukovszkt éppen azért fosztották meg az ukrajnai szovjetköztársaság elnöki tisztétől, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy titokban támogatja az ukrajnai nemzeti mozgalmat és szívesen venné, ha Ukrajna k mondái a függetlenségét és elszakadna Nagyoroszországtól. Terüféezetes, hogy az oroszok Beszrábiára is gondoltak, azmikor a moldvai köztársaság alapját megvetették Én magam ismerek parasztokat, akik amikor a távoli erdőkben és mocsarakban végzett munkájuk után hazatértek falvaikba, azt metélgették, hogy királyunk (vagy amint dk no dják Ferdinánd oróazár) és a vörösök között Odiszában egyezmény jött létre, amelynek értelmében a beszarábiai parasztok átmehetnek Oroszországba. Egészen bizonyos, hogy agitálót fejtenek ki közöttük. — Ahogy azonban én ismerem a mi parasztjaink individuális karakterét, amely cssze van nőve Beszarábia rögével, nem hiszem, hogy egyetlen esv is skidva közülök, aki részt kérne a bolseiki paradicsomból. — Hogy Bszarábiát megvédhessük, igazságos, becsületes és emberséges polgári közigazgatóra van szükségünk. De a kormány, sajnos, három év óta túlságosan optimista szemmel nézi a Pruton tu'i tartomány idadnisztratív, gazdasági és kultrális problémáit. Úgyszintén erőteles román külföldi propagandára van szükségünk, valódi dipomatákra, akik a mai idők szellemi nívóján állanak. Nem szabad tétlenül néznünk, hogy a külföld a bolgár és magyar lapokból szerelte be értesüléseit a bessarábiai helyzetről. Széles nemzeti alapokra fektetett propagandát kell kifejtenünk a b'szarábói falvakban és mindenekelőtt teljes új közigazgatást kell szervezőül kanul rossz helyébe. — De kinek szo,djam el mindezeket ? — fejezte ki szavait Sergiu Nitza — ha a kormány változatlanul oninista. az emberi jzllem fejlődésében és az igazság syörelmében hgy csak az famplheti tiszta letelet sí és igazán Gyulafehérvárt, aki minden *rejből küzd a gyulafehérvéri eszmék megvalóslásáért, akit nem rástoriths’nk el hangzatos jelszavak és múló szenvedélyek * szabad sájj örök és változatlan parancsaitól és akik szeretet helyére sem akarják a gyűlölet uralmát tistnl. Ha tosan, nagyon sokan lesznek az ilyen emberek, akkor elérkezik majd az igazi Gyulafehérvár, s mior mindenkinek ünnepe teljes és zavartalan lesz. (m e) f A nápolyi nemzetközi vasútkonferencia határozatai Megrövidítették szelfrnacionális vonatok menetidejét. Közvetlen hálókocsi BukarestBenin között (Bucureşti-Bukarest, november 29. Az Új Kelet tudósítójától.) Az almati napokban ért véget Npolyban a hét napig tartó nemzetközi vasútjzgyi konferencia, amelyen Romániát Miclescu CFR vezérigazgató képviselte. A konferencia, amelyen Oroszországon kívül valamennyi európai álam delegátusa részt vett, számos Romániát érdeklő határozatot is hozott. Az összes változások 1925. év június elsején lépnek életbe. Mindenekelőtt elhatározták, hogy a Seimpion-expressz esztendei kocsiját, amely Milánóban mindig veszteglésre kényszerítette a vonatot, kivonják a forgalomból és így a menetidő négy óra negyvenöt perccel megrövidül. Esek szerint a jövő év június elsejétől kezdve az expressz vonat este hét óra huszonöt perc helyett délután két óra negyven perckor fog indulni. Ellenvonata pedig hár óra óra délután helyett tizenegy óra délelőtt fog Bukarestbe érkezni. Gyökeresen orvosolták a B. C. vonat eddigi hiányait is, úgy hogy ezentúl direkt és azonnali gyorsvontas összeköttetés lesz Triesz ten keresztül Parissal, ami eddig nem volt. Június elsejétől kezdve a krajova—tenis- i vár—triesst—milace—párisi gyors az eddigi kilencvenórás menetidő helyett hetven óra alatt fogja megtenni az utat. Elmvonata, amelynek eddig nyolc vanhat és fél óra volt az útja, június elejétől kezdve hetvenkét óra alatt érkezik meg Páriából Bukarestbe. Lényeges változás terént bukarest—budapest—bécsi gyorsvonatot illetőleg is. Ez a vonat eddig Bukarestből egy óra ötvenöt perckor indul, és három óra huszonöt perckor érkezett. Az új menetrend szerint június elsejétől kezdve hetvenhét perccel későbbre tolódott az étkezési és indulási idő, noha így nem bizonyos hogy az utasok el tudják-e majd érni a konstancai gyorsat. A csernovitz—varsó—bécsi gyors direkt öszszeköttetést kapott Sájccd és Ptrissa). Emiatt június elsejétől kezdve a vödat harminc perccel hamarabb indul Csrnovitzból. Lengyeloszág és Németország fix menetrendje miatt az ötvenegy és ötvenleztes expressrovatokat illetőleg semmi változtatás sem történt. A bolgár delegátusok kívánságára a menetrendet oda módosították, hogy a szófia— bukaresti gyors összeköttetést kapott a bukarest— kolozsvár—budapesti expresszel. A román delegánsok részben eleget tettek a nyagyar delegátusok kívánságainak és igy június elsejétől kezdve Budapest és Nagyvárad között a 31. és 32. gyorsvonatokhoz még egy