Uj Kelet, 1925. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1925-07-01 / 148. szám
* Szerkesztöség madí* hivatal és nyomda 3rlat*Kolozsvár,St. Báron v. t*op. (Brassai utca) 10. telefőn: Szerkesztőség és kiadóhivatal — 377 *8. N. Sz. - - 58 kéziratok kizárólag a cserkesztöséghez dicseadók. Kéziratokat nem adunk vissza. 1925 Julius 1 Szerda I Cluj Kolozsvár * Vill. évfolyam * 148 szám 15685. —HMM ELŐFIZETÉSI ÁRAK Romániában Egész évre — — 850 Félévre — — 460 Negyedévre — — 240 Egy hónapra — 85 Egy szám ára pályaudvaron és vidéken is 4 lei Bukarestben — 5.— Csehszlovákiában Egy hónapra — ők 35*— Egy szám — 1050 Thamaz 9 a bizonytalan biztonsági paktum írta David Lloyd George Az európai politikának az utóbbi hetekben legtöbbet vitatott problémája a francia biztonsági paktum javaslat. Ezt a kérdést világíja meg David Lloyd George alábbi cikke, amely az amerikai „United Press Association“ útján került a világsajtóba. Európa egészen belezavarodott a biztonsági paktum kérdésébe és amióta nyilvánosságra hozták a tárgyalásokról folytatott levélváltást, az általános zűrzavar még nagyobb lett. Olaszország hallani sem akar a paktumról, mert Mussolininak esze ágában sincs, hogy hajóját ködbe és veszélyekkel fenyegető jéghegyek közé kormányozza. Németország véleménye is megoszlik: a szociáldemokraták, a centrum és a demokraták jóindulatúan ítélik meg a paktumot, a német jobboldal azonban ellenségesen áll a javaslattal szemben. Anglia meg van lepve és zavart. A konzervatívok és liberálisok vonakodnak és bizonytalanok. A szocialisták határozott és éles ellenfelei a paktumnak. A német és francia szocialisták síkraszállnak érte, mert azt hiszik, hogy a paktum a nemzetközi békéhez fog vezetni. Az angol szocialisták azonban éppen ellenkezőleg azon a véleményen vannak, hogy a paktum egyenesen a háborúhoz vezet Minő dokumentum ! A leglényegesebb ismertetőjele : a zavarosság. Minden fontos kérdést lehetőleg bizonytalanságban hagytak. A hivatalos dokumentumoknak minden időben megvolt az a jellegzetes tulajdonságuk, hogy bonyolultak, nehézkesek és szétfolyók voltak és gyors felfogásra, valamint különös türelemre volt szükség, hogy megérteni és interpretálni lehessen őket. Az a jegyzék, amelyet a francia kormány válaszképp dolgozott ki a februári német javaslatokra, ha lehetséges, még rejtélyesebb és homályosabb, mint az ilyen hivatalos okmányok általában lenni szoktak. Határozatlan kifejezéseivel és szétfolyó kérdéseivel alkalmat nyújt a legkülönbözőbb interpretációkra.Egy valódi Briand-féle remekmű. Minden sorában fel lehet ismerni a ravasz francia politikus kezét. A paktum talán nem fogja megmenteni Európát egy esetleges háborútól, arra azonban mindenesetre alkalmas, hogy a francia kormányt pillanatnyi kríziséből kisegítse. A franciák kedvelt szokása, hogy politikusaikat az állatvilágból vett hasonlatokkal jelölik meg. Clemenceau a tigris. Briandot mindig macskához hasonlítják, amely ügyesen forgolódik és éberségét lustasága mögé rejti. Ravasz és alattomos, de végeredményben mégis hasznos lénye a háztartásnak. A francia macska ebben az újabb jegyzékében pacifista módra dörömböl a szocialistákkal és nacionalista módra nyávog a rlTempse-al, így mind a két fél egyaránt ki van elégítve. A szocialistákat leszereli a döntőbíráskodás kedvelt és sokszor hangoztatott frázisával, a nacionalistákat pedig a versallesi szerződés sérthetetlenségének hangoztatásával. Da mit akar Briand a valóságban ? Nem az egyiket, sem a másikat. Egyszerűen át akar evezni a parlamenti nehézségeken és azt akarja, ha mégis bekövetkezik a vereség, úgy ezért Caillaux legyen a felelős és nem .. . Ez mind nagyon szép lehet a Painlevé-Briand- Caillaux-kabinet szempontjából. De hogy állunk Angliával? úgy látszik, a javaslat hatásának kvintesszenciája az, hogy Anglia mindenképen kényszerítve legyen megjelenni a hadszíntéren, bárki is vonul a jövőben harcba Európában. Közösen kell majd működnie minden európai nagyhatalommal és bármely oldalon kell is majd küzdenie, a lényeg az marad, hogy háborúskodnia kell. Még mielőtt a régi számlák ki lennének egyenlítve, azt követelik Angliától, hogy új kötelezettségeket vállaljon magára. Mert a háború azt jelenti, hogy pénzt kell kiadni és pénzt kell kölcsönözni. Anglia még javában nyög ama terhek alatt, amelyeket a háború kiadásai és pénzhitelezései okoztak. Jótállásai még mindig nincsenek kiegyenlítve és úgy látszik, hogy adósainak nem is akar eszébe jutni, hogy fizessenek. És ennek ellnére új javaslatot látunk magunk előtt, amely azt azt akarja, hogy Anglia kösse le hatalmát és vagyonát minden olyan háború esetére, amely az európai kontinensen bármely oldalon előállhat. Nem csoda, ha a ravasz fascista, aki Itáliát kormányozza, nem igen akar kötélnek állan. Azt lehetne ellenvetni, hogy ez a javaslat nem a háborúról, hanem éppen ellenkezőleg, a békéről beszél. Nekünk azonban nagyon óvatosaknak kell lennünk, nehogy egy új háborúba sodródjunk akkor, amikor a békéért dolgozunk. A világháború kitörése megtaníthatta volna Európát, hogy a viszályok okait hivatalos okmányokban soha sem lehet lefektetni, vagy előrelátni, ezek az okok hirtelen bukkannak fel és úgy keletkeznek, mint a felhő az égen, amely kezdetben egy alig látható kis foltocska. Azok az okok, amelyekből a jövő háborúi keletkeznek, (ha egyáltalán muszáj lennie háborúnak) valószínűleg teljesen kívül fognak esni azon a látókörön, amelyekben a most megkötött szerződések mozognak. Ki tudná megmondani, hol keletkezik majd a szerencsétlenség, amíg Középeurópa országai telítve vannak nyugtalansággal és lázongással. Egyet azonban a korábbi tapasztalatok alapján egész biztosan állíthatunk, mégpedig azt, hogy a legközelebbi háború egy teljesen előre nem látott oldalról fog jönni. Oroszország jelenleg egészen kiszámíthatatlan faktor és erről az oldalról minden lehetséges. Ausztria, amely vámhullámok közé van ékelve, egy napon úgy találhatja, hogy lehetetlenség élnie kicsiny területen anélkül, hogy egy más nagy államhoz ne csatlakozna ismét. A Németországhoz való csatlakozás kérdése Ausztria számára nem a fajrokonság problémája, hanem a gazdasági szükségességé. Ez azonban a szomszédokat nemcsak kellemetlenül érintené, hanem Franciaország és kis szövetségesei a csatlakozást valósággal ellenséges aktusnak tekintenék. Teljességgel lehetetlen tehát terveket felállítani, még mielőtt tudjuk, hogy mi lehet az oka a jövő konfliktusának. A háborúk tudvalevőleg nem úgy keletkeznek, hogy a nemzetek húsz, harminc, vagy ötven évvel előbb már pontos csatarendben állanak fel egymással szemben. Poincaré, a legkonzervatívebb és legintranzingensebb francia politikus, ellene volt a biztonsági paktumnak, amikor 1922 ben felajánlották. A francia kormánynak akkor az volt az álláspontja, hogy a paktum nem vitális érdeke Franciaországnak. Miért lett most egyszerre fontos Párisban a paktum ? A feleletet megtaláljuk abban a módban, ahogy a javaslat a lengyel kérdést szabályozza. Franciaország az utóbbi években oly szoros kapcsolatot teremtett Közép- és Keleteurópa kis államaival, hogy például Lengyelország határait valósággal saját határaivá tette. Vagyis, ha Németország Lengyelországot megtámadná, ezt Franciaország olybá tekinti, mintha saját határait támadták volna meg és jogot formál arra, hogy keresztülmasírozzén a Rajnán Lengyelország segítségére. És egy ilyen háború esetére is kötelezve lenne Anglia a harcolók közé állani. Ha ezt az ügyet önző angol szempontból ítéljük meg és végeredményben Angliának nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni érdekeit, joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mit kínálnak fel nekünk az európai államok azért a támogatásért, amelyet mi nyújtunk nekik ? Garantálni fogják Anglia biztonságát ? Vagy a brit impérium, a gyarmatok biztonságát ? A tárgyalásoknál talán gondoltak erre, de nem találták érdemesnek, hogy a kérdésnek ezt az oldalát különösebben kihangsúlyozzák a javaslatban. Nagyon tartok tőle, azonban, hogy az európai államok túlságosan számítottak az angol népnek, mint a nagy Don Quichottenak, kalandor hajlamaira. Egész természetesnek tartják a követelést, hogy mi előre kössük le a szavunkat és bizonyára nagy feltűnést és bizalmatlanságot keltene, ha azt javasolnánk, hogy mi döntsük el a jövőben, váljon szükséges-e Nagybritannia fegyveres segítsége, vagy sem. Végeredményben azonban az az esemény is, amely a világháború kimenetelét eldöntötte: Amerika belépése a küzdelembe, szintén nem volt más, mint egy kalandos elhatározás, amelyet semmiféle szerződés, vagy biztonsági kötelezettség nem befolyásolt. És hogy állunk most Amerikával? A francia biztonsági jegyzékben egy szentimentális megjegyzés céloz erre: „Fölösleges hangsúlyoznunk — mondja a jegyzék, — hogy Franciaország túl boldog lenne, ha az általános béke és biztonság e művében Amerika résztvételét is láthatná.“ Fölöttébb kiváncsi vagyok, mit fog szólni Amerika ehhez a baráságos invitáláshoz? Hogyan fogja megítélni ez az ország, amely már a népszövetséget is túl felelősségteljesnek találta, a felfegyverzett nemzetek ezen új szövetségének megalakítását ? Titkos katonai szerződés készül Románia és Jugoszlávia között? London, június 80. A „Daily Herold“ diplomáciai tudósítója állítólag jól értesült forrásból közli, hogy ez időszerint Szerbia és Románia között tárgyalások vannak folyamatban, amelyek titkos katonai egyezmény létrehozására irányulnak. Az egyezmény Oroszország, Magyarország és Bulgária ellen irányul. Szerbia eddig vonakodott kimondottan szovjetellenes politikát folytatni, a legutóbbi megbeszélések óta azonban Pasics és Nincsics állandóan a nyugati hatalmak nyomása alatt állottak. Ezt a körülményt legjobban bizonyítja az az éleshangú jegyzék, amelyben Belgrád legutóbb követelte a bécsi kormánytól, hogy a Bécsben székelő bolsevik szervezetek ellen eljárjon. A jegyzéknek halasztást nem tűrő hangja és diktatórikus követeléseiből következtetni lehet arra, hogy egy nagyobb blokknak titkos politikai céljai vannak és hogy e blokkban Jugoszlávia is helyet foglal. Letartóztatták Budapesten a Vági-féle szocialista csoport vezetőit Budapest, június 80. A budapesti rendőrség Vági Istvánt, a magyar szociáldemokrata pártból kivált csoport vezetőjét és a csoport harminc tagját őrizetbe vette. Az őrizetbevétel előtt ötven helyen házkutatást tartottak. Vágiék tavasszal mint hangos ellenzéki csoport bukkantak fel a szociáldemokrata pártéletben, mire a szociáldemokrata vezetőség Vági Istvánt és társait kiközösítette a pártból. Vágiék erre külön párttá alakultak, röpiratokat bocsátottak ki, többízben gyüléseztek és erősen megszervezkedve készültek fel a községi választásokra. A budapesti rendőrség mindjárt kezdettől kommunista szervezkedést gyanított Vági Istvánék munkája mögött és állítólag megállapították, hogy a csoport szervezkedési céljaira tekintélyes pénzeket kaptak Párison és Bécsen keresztül a külföldről. .......................................... Abd el Krím offenzívát kezdett Páris, június 30. Abd el Krim majdnem kétszázhúsz kilométernyi fronton offenzívát kezdett. A francia közvélemény nagy nyugtalansággal fogadta a hírt.